Délmagyar logó

2017. 06. 24. szombat - Iván 20°C | 33°C Még több cikk.

Zseni és határai

"A zsenialitás és a hülyeség között az a különbség, hogy az előbbinek határai vannak. E szellemességet Albert Einsteinnek tulajdonítják."
A zsenialitás és a hülyeség között az a különbség, hogy az előbbinek határai vannak. E szellemességet Albert Einsteinnek tulajdonítják. De hogy a zseninek a normálistól és a hülyeségtől is eltérő határai éppen hol húzódnak, s az ezen belüli játéktérben miért éppen az lesz zseni, aki, vagy hogy mi is a lényege az adott zsenitempónak, azt sokan kutatták már. Megállapításaikban kevés a közös.

Mindenki tehetséges valamiben. Naivitás tán, de én tényleg hiszem, hogy minden ember tud valami olyat, amit senki más, értékes valamiért. Azt viszont tapasztalom, hogy nem mindenki oly szerencsés, hogy jókor van jó helyen, s így részesül az indító élményben. Bár ez az „isteni szikra" többnyire egy másik emberhez köthető. A szülő vagy a tanár vagy a mester ő, aki egy beszélgetéssel, egy könyvvel, egy kísérlettel, egy élménnyel mutatja meg az emberpalántának, merre is található az a játéktér, ahol ő a legsikeresebb, akár zseniális is lehet.

Két matekos és egy fizikus. Megyénk legifjabb zsenijei e tiszta szabályok szerint működő tudományokban alakítottak nagyot. Nem véletlen ez, mint ahogy az sem, hogy épp a tehetséggondozást hangsúlyozottan fölvállaló szegedi Radnóti és a mat-fizes világban évek óta csúcson lévő csongrádi Batsányi gimi diákja jutott az országos élmezőnybe. E két alma mater titka ugyanaz: a tudós tanár, az elhivatott pedagógus varázslata. Mindhárom ifjú zseni hálás is középiskolai tanárának.

Egyedül nem megy – hallottam a minap a csongrádi gimnáziumból induló matematikustól, Hatvani Lászlótól. Az akadémikus professzor egykori tanárairól, a pályáját meghatározó pedagógusokról vallva Szucsán András tanár úrra is jó szívvel emlékezett, mint ahogy az ifjú fizikus zseninek, Tóth Sándornak is a csongrádi gimnázium legendás tanára segített tudóssá lenni. S a személyük jelezte határok között (volt batsányisként) magamban folytathatom a mat-fiz tagozatos zsenik sorát a külföldön is sikeres Mester Jánostól és Faragó Bélától kezdve a szegedi egyetemen oktató Bari Ferencen át egészen a matekosokig: a Szurgent János, Szabó Katalin vagy Fehér József-tanítványnak is számító, immár a matematika tanszékek valamelyikén jeleskedő Brindza Bélától kezdve Blázsik Zoltánon át Szabó Lászlóig.

Teher lehet zseninek lenni! Ez is közös pont. Ugyanakkor ma már nincsenek polihisztorok vagy a tudomány csúcsait hódító magányos zsenik, zseniális gondolatokkal. A modern tudomány: csapatmunka – persze zsenik között.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hokicsoda

"Ugye mondanom sem kell: új példaképek születettek Szapporóban. Méghozzá követhető példaképek.… Tovább olvasom