Délmagyar logó

2017. 04. 24. hétfő - György 3°C | 15°C Még több cikk.

430 millióval húzták le a kiskunfélegyházi takarékszövetkezet

Összesen 21 vádlottja van annak a büntetőügynek, melyet hétfőn tárgyal a Kecskeméti Törvényszék. A gazdasági társaságok hamis papírokkal több, mint 430 millió forinttal verték át a Kiskunfélegyházi Takarékszövetkezet.
A vádirati tényállás lényege szerint 2005 második felétől az elsőrendű vádlottnak és társainak érdekeltségi körébe tartozó gazdasági társaságoknak a Kiskunfélegyházi Takarékszövetkezet hitelt nyújtott. A vádlottak a hitelek felvétele során a takarékszövetkezetet a felek tényleges anyagi helyzetével, tevékenységével és fizetőképességével kapcsolatosan tévedésbe ejtették, a kölcsönök jelentős részét szerződés szerint nem teljesítették, amivel kárt okoztak.

A vádlottak által a hiteligénylésekhez benyújtott dokumentumok nem a valóságnak megfelelő adatokat tartalmazták, a faktor szerződések alapján értékesített követelésről kiállított számlák pedig nem a valós szolgáltatást, illetve termékértékesítést takarták. A vádlottak a faktor szerződések alapján fennálló kötelezettségeket mindig az újabb faktorok alapján folyósított összegekből fedezték és 2005-2007 években egy egész faktorrendszert alakítottak ki, melynek során újabb és újabb fiktív, faktorálható követelést igazoltak a takarékszövetkezet felé. Az újabb faktor szerződéseknek azonban kizárólag az volt a célja, hogy a vádlottak a korábbi faktorálásból eredő törlesztési kötelezettségeket teljesíteni tudják és így azt a látszatot keltsék, miszerint jól működő gazdasági társaságok nevében járnak el.

Mindezekre figyelemmel az érintett időszakban a Kiskunfélegyházi Takarékszövetkezet a nagy számú faktor szerződés mellett további 32 millió forint forgóeszköz hitelt és 32 millió forint beruházási hitelt is folyósított az elsőrendű vádlott irányítása alatt álló gazdasági társaság részére, valamint 300 millió forint összegű konzorciális hitelt nyújtott egy wellness hotel beruházásra, illetve további 68 millió forintot a szálloda üzemeltetése céljából.

Az ügyészség álláspontja szerint az elsőrendű vádlott a fenti cselekmények elkövetésére bűnszervezetet hozott létre. Ebben a körben olyan személyeket szervezett be, akik gazdasági társaságokat hoztak létre pénzintézetek megtévesztésével történő hitel felvételek érdekében.

A faktorálási jogviszony lényege, hogy az áru eladója a halasztott fizetéssel történt eladásainak ellenértékét meghatározott személyre, a faktorra ruházza bizonyos összegért. A faktor cserébe garantálja a követelés behajtását. Ez a jogügylet tehát a lényegét tekintve követelés eladás illetve vásárlás.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nyolcéves gyereket gázoltak Kecskeméten

Könnyebben sérült meg az a kislány, akit hétfő reggel gázolt el egy személyautó Kecskeméten, amikor… Tovább olvasom