Délmagyar logó

2017. 01. 24. kedd - Timót -7°C | 1°C Még több cikk.

A bérleti díj alacsonyabb, mint a törlesztőrészletek

Kecskemét – Jobban megéri másét bérelni, mint a saját lakásunk törlesztőrészleteit nyögni, ezért egyre többen választanak lakóhelyüknek egy-egy albérletet. Megnéztük, mire kell ügyelni a szerződéskötéskor: milyen jogokat és kötelezettségeket von maga után a bérleti jogviszony.
– Két évvel ezelőtt az első albérletünkbe még zöldfülűként költöztünk be. Szerződést nem kötöttünk, csupán szóban állapodtunk meg a tulajdonossal. Ismerőstől béreltük a lakást, azt hittük, nincs rá szükség. Tévedtünk: ha pénzről van szó, az emberek vérszemet kapnak. Hiába beszéltük meg, mikor fizetünk, mindig előbb jött a lakbérért, a főbérlőnk olyan volt, mint egy behajtó. Ráadásul folyamatosan emelte a bérleti díjat is – mesélte a delmagyar.hu-nak egy fiatal főiskolai hallgató, aki jelenleg két lakótársával osztozik 60 négyzetméteres, tetőtéri bérelt birodalmán. A srácok tanultak a hibájukból, ma már szerződés nélkül nem költöznek. A delmagyar.hu ezúttal annak járt utána mire érdemes ügyelni a bérleti szerződés megkötésekor, legyünk akár a bérbe adó vagy a bérlő helyében.

Akárhol is, de kell egy hely, ahol nyugodtán hajthatjuk álomra a fejünket. Fotó: Nagy László.
Akárhol is, de kell egy hely, ahol nyugodtan hajthatjuk álomra a fejünket. Fotó: Nagy László.

A bérleti szerződésben mindenekelőtt a bérleti díj összegét és a fizetési határidőt kell meghatározni, de érdemes azt is kikötni, kinek, milyen jogokat biztosít, illetve kire, milyen kötelezettséget ró a bérleti jogviszony, ezzel elkerülhetjük a későbbiekben felmerülő költségek körül kialakuló vitákat.

A törvény szerint a bérbeadó kötelezettsége, hogy rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át a bérlőnek az ingatlant, amelyet az alkalmi tulajdonos ugyanolyan rendeltetésszerűen kell, hogy használjon, illetve ezért cserébe bérleti díjat – a szerződésben meghatározott összeget, a kikötött napon – fizessen a főbérlőnek.

Albérlőként kötelesek vagyunk eltűrni, hogy a tulajdonos ellenőrizze, hogyan használjuk az ingatlant, továbbá felújítási munkálatokat végezzen. Ha valami meghibásodik, és azonnali karbantartási munkálatokat kell végrehajtani, azt nekünk, albérlőknek kell kifizetnünk, de igényt tarthatunk költségeink egészének vagy egy részének megtérítésére, ha megfelelő módon, számlával tudjuk igazolni kiadásainkat.

Az albérlők elvárják az igényes környezetet a pénzükért cserébe. Fotó Nagy László.
Az albérlők elvárják az igényes környezetet a pénzükért cserébe. Fotó: Nagy László.

A bérleti díj kölcsönös megegyezésen alapul, és – ha máshogyan nincs kikötve a szerződésben – minden hónap 15. napjáig kell megfizetni. Az árak természetesen nagyon különböznek attól függően, mekkora lakást, hányan, a város melyik részén bérlünk. A delmagyar.hu által megkérdezettek azt mondták, ma már jobban megéri lakást bérelni, mint a saját törlesztőrészleteit nyögni. Albérlőként több marad a zsebünkben, mint egy olyan lakás tulajdonosaként, amelyet hitelből vásároltunk meg.

A bérleti jogviszony megszűnése szempontjából fontos, hogy határozott vagy határozatlan időre kötöttük a szerződést. Míg az előbbit bérlőként csak akkor mondhatjuk fel, ha a főbérlő megszegi a törvényben, illetve a szerződésben előírt rá vonatkozó részeket, addig az utóbbit mindkét fél bármikor felmondhatja. Tulajdonosként akkor van jogunk semmisnek tekinteni a szerződést, ha az albérlőnk nem fizet bérleti díjat, rongálja az ingatlanunkat, illetve zavarja a lakóközösséget. Írásbeli figyelmeztető után, szerződést bonthatunk, és akár kártérítést is követelhetünk. Ugyanakkor a felmondási idő nem lehet kevesebb 15 napnál.

Olvasóink írták

  • 1. igazságkereső 2012. február 09. 10:25
    „"....mint saját lakásunk törlesztőrészleteit nyögni...." Azonban ha a kormány most és azonnal visszamenőleges hatállyal is megtiltja a magyarországi bankoknak az indexálási trükköt, akkor talán nem is okozna gondot a lakás havi törlesztőrészleteinek a fizetése, mint ahogy ez nem is volt gond 2008 ősze előtt, amikor a virtuális bankválságot ránk zúdította a bankszektor, s mindeközben a bankok 350 milliárd forint tiszta nyereségre tettek szert, erről tudósított 2010 nyarán egy tekintélyes pénzügyi szaklap is, de ezt maguk a bankárok Magyarországon is pontosan és nagyon jól tudják!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Fringe hatodszor: tavasszal Dunát rekesztenek a tehetségekkel

Idén tavasszal ismét várja az alkotni vágyó fiatalokat a Fringe, ahol ebben az évben akár… Tovább olvasom