Délmagyar logó

2016. 12. 11. vasárnap - Árpád -2°C | 7°C

A halottak felkutatása lett a szenvedélye

Kecskemét - A két világháborúban elesett magyar katonák emlékét ápolja Szakonyi István. Tíz év alatt több mint négyezer, Kecskemétről és a város környékéről származó hősi halott nevét kutatta fel.
Tíz éve keresi a Kecskemét melletti Hetényegyháza hősi halottait Szakonyi István obsitos sorőrmester, a Honvéd Hagyományőrző Egyesület és a Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetsége tagja. Az amatőr helytörténész elmondta: a kutatást 2001-ben kezdte, amikor a Béke poraikra című hadtörténeti dokumentumkönyvben rábukkant nagybátyja, a második világháborúban elesett Szakonyi János nevére. Ekkor gondolt először arra, hogy szülőfaluja, Hetényegyháza valamennyi hősi halottját felkutassa.

A kutatást a levéltárban, a halotti anyakönyvi kivonatok átnézésével kezdte, majd a könyvtár helytörténeti részlegében folytatta. Miután pedig a dokumentumokban szereplők neveit kiírta, próbálta kideríteni, hogy az adott időszakban kik élhettek Kecskeméten és a város környéki falvakban: Hetényegyházán, Belsőnyírben, Szarkásban, Úrihegyben és Külsőnyírben. A kutatás további részleteit ide kattintva olvashatja el.

Az elhunytak neveit Trungel Ilona, a helyi részönkormányzat vezetőjének ösztönzésére Főhajtás címmel egy könyvecskében is megjelentette. Fotó: honvedelem.hu
Az elhunytak neveit Trungel Ilona, a helyi részönkormányzat vezetőjének ösztönzésére Főhajtás címmel egy könyvecskében is megjelentette. Fotó: honvedelem.hu

Idén szeptember 17-én pedig felavatták a hősi halottak emlékművét a falu templomának az udvarán. Öt fekete márványtábla őrzi a katonák neveit, a mementó építését az önkormányzat anyagi támogatása mellett vállalkozók és magánszemélyek adakozása is segítette. Szakonyi István pedig a könyvecskéjének eladásából befolyt félmillió forintot ajánlotta fel az emlékmű építéséhez.

Olvasóink írták

  • 4. pinochet 2011. november 01. 19:02
    „1. baloghiren

    Inkább csendben kellett volna maradnia. Én külföldön élek, de a háborúkban elesett katonák emlékműveit mindenütt tisztelik. Talán emiatt is van ilyen helyzetben Magyarország, mert a közösségben gondolkozás szikrája sincs meg egyesekben....”
  • 3. Emberségetavilágnak 2011. november 01. 15:24
    „2. Lacusch69 2011.11.01. 14:08
    Egyetértek. Európa egyik szegletében nincs olyan település, nincs olyan eldugott sziget, ahol ne állítottak volna emlékművet a világháborúkban elesett katonáiknak. A márványtáblákra felvésett neveket kulturált emlékhelyi környezetben olvasgathatja az arra járó. Van kis pad leülni, meditálni, gondozott, parkos környezet, mécses gyújtására kialakított padka és koszorúk elhelyezésére kampók vannak beépítve. Bármerre jártunk, elhanyagoltságot nem tapasztaltunk. Minden településnek van papíralapú idegenforgalmi kiadványa, térképpel, azon a látnivalók bejelölésével, és minden kiadványban jelölve vannak a háborús emlékművek. Ha beszélgetsz helybéliekkel, büszkén keresik ki a hősi halottak táblákra vésett nevei közül a felmenőiket. Zászlót látni mindenütt, a nép (nem az állam, hanem a nép) zászlaját. Ott természetes, hogy kis zászló lobog a babakocsin, vagy a srácok bringáján, az autókon, a házak kapuin, kerítésein, a kirakatokban, amerre csak nézel, mindenütt. A középületeken, közterületeken is ott vannak ezek a zászlók.”
  • 2. Lacusch69 2011. november 01. 14:08
    „Szerintem meg minimum ennyit megérdemel minden elesett katona. Ha tetszik, ha nem.”
  • 1. baloghiren 2011. november 01. 12:05
    „az élökkel kellene foglalkozni inkabb”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hangterelő fal épül a Dobó körútra

Teljesen felújítják a lakók által sokat bírált Dobó körúti buszmegálló. Még az idén átépítik, és hangterelő fallal veszik körbe a zajos megállót. Tovább olvasom