Délmagyar logó

2017. 06. 23. péntek - Zoltán 21°C | 35°C Még több cikk.

Afganisztán egy magyar katona szemével 1. rész

Kecskemét - Mennyire veszélyes kimenni ebbe az országba? Milyen érzés élet-halál helyzetekben szolgálni? A kecskeméti születésű Szabó Csaba lövész katonával, a „Fél év Afganisztánban" című könyv szerzőjével beszélgettünk.
A katona élete nem könnyű. Kemény felkészülés és komoly kiképzés előzi meg az éles bevetéseket. A harctéren a legkisebb hiba is megengedhetetlen és akár emberéleteket is követelhet. A kiképzést teljesen az alapoktól kell kezdeni, de a végén már a kombinált deszant műveletekben való részvételt is megismerik a katonák. – Én a tűzcsoportban szolgáltam, de mindenkinek más a kiképzés, mert mindenki más feladatot lát el. Én a csoportommal együtt tanultam meg dolgozni, mivel a műveleteket mindig együtt csináltuk. – osztotta meg velünk Csaba.

Biztosító katona
Biztosító katona

Sok a fizikai edzés, minden reggel korán kell kelni, reggeli előtt futás, és egy kis erőnléti gyakorlat. A délelőtt általában elméleti foglalkozásokkal telik, a rádiózási alapoktól kezdve a helyi szokásokig mindent kell megtanulni. Előadók magyarázzák el, hogy mik ott a szokások, hogy milyen helyzetekben léphetnek fel a helyiek ellenségesen. – Például amikor indultunk kifelé, a Ramadán idején, ami egy böjti időszak, napkeltétől napnyugtáig nem vehetnek sem ételt, sem italt magukhoz. Ezért az ingerküszöbük alacsonyabban van, amikor te sem ehetsz, ihatsz, a komfortérzeted csökken, ingerlékenyebb vagy, ebben az időszakban nem érdemes a civil lakosságot molesztálni.

A kiképzés során megpróbálják minél pontosabban modellezni azt a környezetet, ami majd kint vár a katonákra. – A kiképzés alatt volt egy olyan időszak, amikor úgy éltünk, mintha a táborban lettünk volna. Aszerint a beosztás szerint, ugyanúgy törzsenként elkülönítve, mi lövészek csináltuk a biztosításos feladatokat, és adott esetben éjszaka rálövéseket csináltak a táborban. A honvédségnek van kiképző százada. Például, ha egy csapat például Boszniába megy ki, akkor a kiképző század tagjai bosnyáknak, albánnak, szerbeknek öltöznek be, és úgy viselkednek. A katonák, akik Afganisztánba mennek, szintén ezzel a kiképző századdal gyakorolnak, akik ekkor afgán viseletet öltenek, úgy viselkednek, olyan akadályokat állítanak elénk, és olyan harcmodorban ténykednek ellenünk, amire számíthatunk. – Mesélte a könyv szerzője.

RPG-vel megtámadott Humwee.
RPG-vel megtámadott Humwee.

– Ami még nagyon megmaradt bennem, az az angol ABC a rádiózás: Vagyis az Alfa, Bravo, Charlie, Delta. Ennek megvan a maga menete, és amíg ezt nem tudtuk, vagy valaki hibázott a szakaszból, az egész szakasz büntetésből újra kezdte. Volt amikor korán reggel, éhgyomorral gyorsan írattak egy tesztet, hogy mennyire maradt meg bennünk, az amit este tanultunk. Ha nem ment, akkor még gyorsan előtte büntetésből csinálni kellett pár fekvőtámaszt.

Azoknak, akik Afganisztánba készülnek, még komolyabb felkészítésen kell átesniük. A más klíma miatt sokkal megterhelőbb a szolgálat, így komolyabb egészségügyi vizsgálatoknak vetik alá a katonákat. – Ebben az esetben abszolút nincs elnézés. Ugyanazok az orvosok vizsgálnak meg, de sokkal szigorúbbak. Ott más klimatikus tényezők várnak rád, erősebb a fizikai megterhelés, és nem fogják fölfelé kerekíteni a pontjaidat. Ha egy pont hiányzik a kijutási szinthez, akkor nem fogod megkapni. Ha szimplán katonának vesznek fel, akkor beírnak két fekvőtámasszal többet, adnak még egy pontot, és akkor megvan. De ha külföldre készülsz, és egy pont hiányzik, akkor megbuktatnak.

Olvasóink írták

  • 5. PéterH84 2012. december 08. 18:13
    „külföldi2!

    Az MNÁ nem azt a célt szolgálta hogy bemutassa a katonák szemszögéből a történetet-az MNÁ ez után a könyv után íródott- hanem hogy az itthoni honpolgárnak valami magyarázatot próbáljon adni arra kérdésre hogy miért vagyunk ott? Szerintem ezt a "küldetését" teljes mértékben teljesítette csak sajnos nem igazán volt reklámozva .”
  • 4. külföldi2 2012. december 08. 11:32
    „Ez a könyv sem tökéletes, de szerintem jobb mint a Maximum nulla áldozattal.
    A Maximum nulla áldozattal c. könyv szerintem nem adja át azt az érzést amit vártak volna. Mivel azt a könyvet az írója 1 heti tapasztalatokra támaszkodva írta meg. Ez olyan mondjuk mint mikor valaki elmeséli neked, hogy mi van egy képen, vagy egy kiránduláson beszélgetsz az ott lakó emberekkel. Nem hiszem hogy annyi mindent láthatott mint egy ott szolgáló katona. Nincs benne az írásban tisztelet, az elkötelezettség, félelem, a honvágy amit a katona átélhet ott minden nap. mivel rá külön vigyáztak. A Fél év Afganisztánban szerintem jobban átadja az egészet ha elolvasod. Mert szinte minden napot leírtak benne. A cikkben szerintem meg nem lehet sajnos a könyv egész tartalmát leírni.”
  • 3. PéterH84 2012. december 07. 16:59
    „Üdv! Ha jó könyvet akartok olvasni Afganisztán témában,akkor http://maximumnullaaldozattal.hu/”
  • 2. odivrob 2012. december 04. 21:44
    „Lehet, hogy jó katona, de írni sajnos nem tud, ez olyan Kedves naplóm-jellegű cikk lett, amit vagy egy az egyben másoltak át, vagy ha átment egy szerkesztőn, az nem éri meg a pénzét. Szarvashibák tömkelege található a műben. Pedig a téma érdekelne.”
  • 1. pirosmedence 2012. december 04. 19:13
    „Hát - nem tudom, de nekem az egész írás zavaros, nehezen követhető, nem sokat tudunk meg a lényegről, ide kap, oda kap, sehová sem kap!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Már 3000-en dolgoznak a Merci-gyárban, de több ember kell

A kecskeméti Mercedes-Benz gyár dolgozóinak száma már most elérte az év végére tervezett dolgozói létszámot. Tovább olvasom