Délmagyar logó

2016. 12. 02. péntek - Melinda, Vivien 1°C | 8°C

Bikahajsz és harmatszedés az egykori Kecskeméten

Kecskemét - A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, népszokások tekintetében pedig a tavaszi ünnepkör kezdete. Kecskeméten olyan sajátos hagyományok fűződtek hozzá, mint az Emmaus-járás, a bikahajsz vagy a határkerülés.

- A húsvéthoz kapcsolódó egyházi és világi szertartások is arra összpontosulnak, hogy vége van a nagyböjtnek, itt a megújulás kezdete. Sok szokás már a kereszténység előtti pogány világban is élt valamilyen formában – emelte ki Székelyné Kőrösi Ilona főmuzeológus.

Bikahajsz, dologtiltó napok és Emmaus-járás

Kecskemét 1828-ban az ország harmadik legnagyobb települése volt. Egy polgárosodó mezőváros, ami azt jelentette, hogy a népszokások nem éltek olyan intenzíven, mint egy kis faluban, de itt is nagyon fontos ünnep volt a húsvét. Sőt, voltak olyan szokások, melyek más vidékre nem voltak jellemzőek. – Az egyik ilyen volt a nagypénteki bikahajsz, amiről Jókai Mór is írt. A város fiatalemberei üldözőbe vették a bikát, aminek a szarvára különböző cifra szalagokat kötöttek. Az elfogott állatot egyenesen a mészárszékbe vezették. Ez egyfajta jelképe volt annak is, hogy véget ért a böjt – idézte fel a nagypéntekhez kapcsolódó népszokást Székelyné Körösi Ilona.

Húsvét - anno.
Húsvét - anno.

A megtisztulás, a ház rendbe hozása is a húsvéthoz, és a tavasz kezdetéhez kötődött. Voltak azonban bizonyos dologtiltó napok. Ezek ugyan babonás szokások voltak, de racionális a magyarázatuk. Nagypénteken és húsvét napján nem volt szabad ruhát, bőröket kiteríteni, vagy szemetet kihordani, mert akkor valami kár éri a családot. Ennek a tiltásnak az oka egyszerűen az volt, hogy akkorra már legyen rendben minden a ház körül.

- Húsvéthoz kapcsolódó szokás volt Kecskeméten az Emmaus járás is, annak emlékére, hogy Jézus Emmausba ment a tanítványaival. A város lakói hétfőn kivonultak a Mária-kápolna melletti rétre, és ott töltötték a napot. Ez egy zenés-táncos ünnepség volt lacipecsenyével és sok játékokkal – magyarázta Ilona.

Savanyított csík az ünnepi asztalon

Vajon mi került eleink húsvéti asztalára? A sonka és a tojás nem hiányozhatott, de biztosan ott volt mellette a hal is. A 18-19. században jóval több halat fogyasztottak Kecskeméten és környékén, mint ma. A város birtokai egészen Tiszaugig terjedtek, és a területen rengeteg erecske, tocsogó volt. - A sekély vízben sok halfajta élt, például az apró, könnyen megfogható csík. Húsvétkor még fogyasztották azokat a savanyított csíkokat, amiket savanyú káposztába tekerve tettek el ősszel. Böjti időszakban péntekenként a kecskeméti húselárusító helyeken, mészárszékeken, piacokon húst a hal kivételével nem lehetett kapni. Többek között ezért is ettek olyan sok halat eleink – tudtuk meg Ilonától.

Szent György-napi szokások

Idén húsvét vasárnapjára esik Szent György napja. Április 24-e jeles nap a magyar néphagyományban. Ez volt ugyanis a jószágkihajtás időpontja. – A húsvéthoz kapcsolódó tisztaság nem csak a házakra, hanem az istállókra, ólakra is vonatkozott. Szent György napjára rendbe kellett tenni a jószágokat. Ezen kívül ehhez a dátumhoz kapcsolódott egy középkori eredetű szokás, a húsvéti határkerülés is. Vannak olyan települések Erdélyben, ahol még ma is őrzik ezt a hagyományt. - A település vezetői körbejárták a falut vagy a várost, és megnézték, megvannak-e a határjelek, rendben vannak-e a vízlevezető árkok, az utak, és számba vették a város birtokait is. Fontos volt számukra, hogy amikor a jószágok kimennek legelni, rend legyen, hiszen az állatok jelentették számukra a húst, a tejet, a bőrt, a gyapjút – idézte fel az egykori néphagyományt Ilona.

Egy Szent György-napi babonás szokás szerint zöld ágat tettek az istállók elé, ami elűzte a betegségeket, leküzdötte a boszorkányokat. Az állatokat is zöld hajtásokon vezették keresztül, mert úgy tartották, ettől egészségesek lesznek és nagy lesz a tejhozam. A boszorkányok ezen a napon szedték a hajnali harmatot a kötényükbe, amivel más tejhasznát akarták elvenni, és a bíróválasztás is általában erre a napra esett.





Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nem bírt a Csurgóval a Pajor Pálinka KSE

A férfi kézilabda NB I rájátszásának 5–8. helyért rendezett szombat esti mérkőzésen a Kecskemét SE és a Csurgó 32–32-es döntetlent játszott egymással.
Tovább olvasom