Délmagyar logó

2016. 12. 06. kedd - Miklós -5°C | 2°C

Búza-kenyér-ÉLET a kecskeméti Cifrapalotában

A búza útja a földtől az asztaliga Duna ­Tisza közén egykor és ma, avagy kiállítással a fenntartható fejlődésért a kecskeméti Cifrapalotában.
A Kecskeméti Katona József Múzeum témájában és megjelenésében is időszerű „Búza-kenyér-ÉLET"című vándorkiállítása 2013. augusztus 21-től látogatható a kecskeméti Cifrapalotában.

A búza egykor maga volt az ÉLET. Így nevezte a nép az ÉLETET jelentő, kenyeret adó gabonát. A gabonatermesztés elsősorban a paraszti háztartások önellátását, éves kenyérszükségletük biztosítását szolgálta. Ettől függött a szó legszorosabb értelmében a család megÉLHETÉSE.

A búza útjának állomásai – az őszi szántástól az őrlésig – az esztendő munkarendjének pillérei voltak, végállomása pedig a kenyérsütés.
A kenyér ma is alapvető élelmiszer, ma is főként búzából készül, a búza ma is a földben terem – minden egyéb viszont megváltozott a gépesített mezőgazdasági termelés egyeduralmával. A rendszerváltás után ugyan rövid időre visszatért a hagyományos eszközhasználat, hisz a földkárpótlás során gazdákká vált embereknek nem voltak gépeik, de ez csak rövid kitérő volt e folyamatban.

A téeszesítés nyomán átalakult a „föld népe", a munkaközpontú paraszti mentalitás. Mára eltűnt a paraszti gabonatermesztés, az ősi tudás és a parasztkenyér.

Évszázadokkal ezelőtt az emberek mindennapjait átszőtte a gabonatermesztés és a kenyérsütés munkafolyamata, a jó termésért való aggódás és a különböző szokások, hiedelmek. Ma nem feltétele létfenntartásunknak a kenyér, s életünk, munkánk sem feltétele a kenyér „születésének". Nélkülünk termeszt búzát a „modern" mezőgazdaság s helyettünk készít kenyeret a sütőipar.

A hagyományos paraszti gazdálkodás és háztartás, a sokszor erőn felüli, testet-lelket kizsigerelő munkakultúra ma néprajzi tanulmányokban, irodalmi alkotásokban – s kiállításokon él tovább.

A tárlat a muzeológia eszközeivel keresi a választ arra, hogy egyetlen évszázad alatt mi tette fenntarthatatlanná, ami évezredeken át fenntartható volt. A 20. század előtt a parasztság ennek szellemében élt, elődeink műtrágya, gyomirtó nélkül is képesek voltak „bio" búzát termeszteni. A földből élt az ember, s az ember által élt, termett a föld.

A tárlat a Duna–Tisza köze hagyományos gabonatermesztésének és kenyérsütésének bemutatása mellett utal a jelenre: hogyan zajlik napjainkban e munka, milyen gépek, eszközök segítségével jut el asztalunkra a mindennapi kenyér. A paraszti kultúra használati tárgyai és mai „megfelelőjük" együttesen mutatják be – utóbbiak az előzőeket magyarázva, a 21. századi látogató nyelvére „lefordítva" –, milyen úton került/kerül a kenyér az asztalra. Külön egység mutatja be a búzához és kenyérhez kapcsolódó kultuszt, néphitet, népszokásokat.

Célunk, hogy a látogató egy szórakoztató, interaktív, tanulságos, látványos sőt meghökkentő néprajzi tárlatot lásson.

A kiállítás aktivizálni fogja a látogatót azáltal, hogy rácsodálkozik, emlékezik, hozzányúl, kipróbál, összehasonlít, keres, felfedez, megért. Ezért terveztünk maketteket, műtárgymásolatokat, melyekkel akár a földművelés, akár a kenyérsütés folyamatát kézzelfoghatóan megtapasztalhatja az érdeklődő.

A múzeumpedagógiai foglalkozásaink során a gyerekek megismerkednek a kenyérgabona fajtáival, termesztésével, feldolgozásával, hasznosításával; a kenyérkészítés hagyományos módjával, népszokásokkal, hiedelmekkel, valamint témához kapcsolódó szólásokkal és közmondásokkal. A diákok megtudhatják, hogy melyek a talajmegmunkálás legfontosabb eszközei, és múzeumi tárgyak, valamint játékok segítségével szemügyre vehetik a gabonatermesztés munkafolyamatát. Az óvodások és alsó tagozatosak sok más program mellett szélmalmot készíthetnek papírból, őszi terményképet alkothatnak különböző gabonamagok felhasználásával, kenyérlángos-, és cipósütésen vehetnek részt, vagy fakanálbáb-madárijesztőt gyárthatnak. A felsősök kipróbálhatják a szalmafonó technikát és az Óriás Gabonatábla társasjátékot, a középiskolások pedig többek között agrártörténelemmel kapcsolatos múzeumi órán vehetnek részt. A főiskolásokat az agrártörténeti óra mellett múzeumpedagógiai módszertannal foglalkozó alkalmainkra is várjuk. A kiállítást több alkalommal kíséri Családi hétvége, melyen belül a látogatók tesztelhetik a tárlathoz készült Gabonarejtvényt, a 3D-s malomkirakót és megtekinthetik A kicsi dió című rajzfilmet.

További információ itt illetve a Facebookon!
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A Mercedes-gyár dolgozói segítenek a régió gyermekeinek

A Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. támogatja a KINCS Kecskeméti Nagycsaládosok Egyesületét. A személyzeti osztály hatvan dolgozója gyermek-játszódélutánt szervezett a kecskeméti Árpádvárosban. Tovább olvasom