Délmagyar logó

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 4°C

Cica csoport: sérült gyerekekkel a tóparton

Soltvadkert – Halmozottan sérült óvodásokat kísértünk el a Vadkerti-tóhoz. A Cica csoportnak nem ez az első kirándulása, a kis csapat már rutinos kempingezőnek számít a fagyijáról is híres településen.
– A többiek a nagy fűzfa alá telepedtek le az árnyékba – kapjuk az útbaigazítást a pénztárban. Nem is meglepő, hogy felismerik már a gyerekeket, óvónőket, a gyógypedagógust és a gondozót, valamint a szülőket, ugyanis a társaság nem először mozdul ki a négy fal közül. A BKMÖ Integrált Közoktatási Intézményének kis növendékei már évek óta kijárnak a Vadkerti-tóhoz: 2-3 napos kempingezés, vagy csak egy nap a strandon, de mind-mind felejthetetlen élmény.

Sérült ovis csoporttal a strandon - KÉPGALÉRIA

A csoportba jellemzően olyan gyerekek járnak, akik koraszülöttek voltak, vagy a születésüknél különböző komplikációk léptek fel, és oxigénhiány miatt agykárosodást szenvedtek. A Cica-tagok egyedül nem, vagy csak nehézkesen boldogulnak, így türelmesen veszik tudomásul, hogy mielőtt elkezdődne a strandolás, bizony ki kell pakolni, elő kell készülni. Más a helyzet az ép testvérekkel: őket úgy kell összeszedni az idegen sátrakból, mert gyorsan szomszédolni kezdenek, ahogy a szülők egy pillanatra leveszik róluk a szemüket. Igazi strandos kavalkád fogad minket: minden gyerek izgatott a maga módján.

Előkerülnek az otthonról hozott finomságok is. Az ebédet az intézmény igazgatónője, Radicsné Szerencsés Terézia és férje készítette, a menü bográcsban főtt paprikás krumpli: aki tud, szépen eszik egyedül, a többieket etetik. Közben pedig vicces történetek, nagy nevetések hangzanak fel. Ezalatt az apukák tüdejéből szinte az összes levegő a különböző úszógumikba kerül, csoda, hogy bele nem szédülnek. Van itt minden: csónak, dínó, krokodil, csak győzzék meglovagolni őket a lurkók a vízben.

Sérült ovis csoporttal a strandon - KÉPGALÉRIA

Összetartó kis csapat a Cica csoport, vannak olyan gyerekek, akik már fejlesztő iskolába járnak, mégis visszatérnek a kirándulások alkalmával. Ilyen Gergő is, aki a kezdeti bizonytalanság után mosolyogni kezd, és öleléssel üdvözli az óvónőt, Tündit és a dajkát, Magdi nénit. Karola, a gyógytornász Domit kapja fel, és puszilgatja körbe, de már Imi rángatja meg a nadrágját, hogy mostmár bizony ő következik.

A csoporton végig tekintve látszik, hogy összeszokott közösség: mindenki arra a gyerekre vigyáz, azt a csöppséget segíti, aki éppen a legközelebb van hozzá. Nincs „te gyereked, én gyerekem". Kívülről persze megbámulnak minket a strandolók, de a csoporton belül teljes az összhang. Domit sokszor nagyobb testvére, Nándi fogja kézen, és vezeti a vízpart és a telephelyünk között.

– Mindenkinél előfordul olyan időszak, amikor nem szívesen viszi emberek közé a sérült gyerekét. Nem azért mert szégyelli, sokkal inkább azért, mert a többség észre sem veszi, saját, durva reakcióját, ha sérült gyereket lát – mondja Alex anyukája, aki hozzáteszi, ő maga gyorsan túljutott ezen az időszakon, és semmi sem fontosabb neki, fia boldogságánál.

Sérült ovis csoporttal a strandon - KÉPGALÉRIA

A gyerekekre nézve pedig egyértelművé válik, miért szerveznek ehhez hasonló programot a Cica csoportos pedagógusok és szülők, a lurkóknak fülig ér a szája egész nap: a víznek sikítozva, kezüket-lábukat csapkodva örülnek. A partra csak akkor jönnek ki, ha már nagyon elfáradtak a pancsolásban. Nem alszanak, csak megpihennek, inkább a szülők nyűgösek, őket jobban megviseli a meleg, de minket sem kellene ringatni. Pár perc parton töltött evés-ivás után azonban folytatódik a vízi kaland.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Halálos baleset az 52-esen

Kamion és személygépkocsi ütközött frontálisan délután három órakor az 52-es főúton a Kígyósi csárdánál. Tovább olvasom