Délmagyar logó

2017. 02. 26. vasárnap - Edina 1°C | 8°C Még több cikk.

Cseke Péter: Okoskát nagyon szerettem szinkronizálni

Kecskemét – Cseke Péter, a kecskeméti Katona József Színház igazgatója számos rajzfilmben, sorozatban és egész estés moziban kölcsönözte a hangját különböző karaktereknek.
A Hupikék törpikék Okoskájaként az egész ország megismerhette, milyen az, amikor Cseke Péter magasra tornázott hangon beszél. – Okoskát nagyon szerettem szinkronizálni, komoly kihívást jelentett, mert mindvégig magas hangszínen kellett megszólaltatnom a karaktert. A szinkronrendező szerencsére mindig figyelmeztetett, amikor a hangom mélyülni kezdett. –Feljebb, feljebb, tessék feljebb tornázni! – Szólt az utasítás – árul el apró fortélyokat a folyton okoskodó figura hangjának megformálásáról a kecskeméti Katona József Színház direktora.

Kivételes előnnyel jár, ha a szülő szinkronszínész is egyben: Cseke Péter lányai – Sára és Dorka – jóval előbb bepillantást nyerhettek az aprócska, kék élőlények kalandos életébe, mint más gyerekek. – A Hupikék törpikék szinkronizálásakor több résszel előre dolgoztunk. Előfordult, hogy megkértem, másolják nekem kazettára az elkészült epizódokat, amiket aztán hazavittem a lányoknak, ők pedig élvezettel nézték, és különleges élményt jelentett nekik, hogy az édesapjuk szólaltatja meg az egyik szereplőt.

Cseke Péter: Okoskát nagyon szerettem szinkronizálni.
Cseke Péter: Okoskát nagyon szerettem szinkronizálni.

Maci Lacitól a 24-ig

A színész-rendezőt olyan Hollywood-i kasszasikerek egy-egy szereplőjének magyar megszólaltatójaként hallhattuk, mint a Jó reggelt, Vietnám! (Steven Hank hadnagy), a Robotzsaru (Bob Morton), A Bárányok hallgatnak (Dr. Frederick Clilton) vagy a Harry Potter filmek (Dobby, a házi manó). Hangja nemcsak a mozik, hanem a mesék és sorozatok világából is ismerősen csenghet: kölcsönözte a hangját a Hupikék törpikékben (Okoska), a Rockóban (Rocko), a Maci Laci kincset keresben (Egervin), a 24 című sorozatban (Ryan Chapelle) és a Spartacus: Vér és homok szériában (Batatius).

 
A jó szinkronszínész felismerhetetlen

Cseke Péter szerint egy jó szinkronszínész nélkülözhetetlen tulajdonságai között szerepelnie kell a jó ritmusérzéknek, a megfelelő hangi adottságoknak, a kitartásnak, továbbá fontos szerepe van a helyes kiejtésnek, az osztott figyelemnek, ugyanis egyszerre sok mindenre – a papíron a szövegre, a képernyőn a gesztusokra – kell figyelnie a szinkronszínésznek. Tudnia kell bánni a hangjával. – A szövegemet megpróbálom minél jobban megjegyezni, szinte lefotózom, hogy jobban tudjam figyelni a szereplő arcát, gesztusait, magát a jellemet – osztja meg jól bevált technikáját.

– Minden karakter más és más feladat. A szinkronizálás nagyszerűsége, hogy a hangját adó színész hozzátehet az adott jellemhez. Mindig örülök, amikor egy jó filmben, egy kiemelkedően játszó színésznek kell kölcsönöznöm a hangom. De a szinkronlét gyakori velejárója, hogy kevésbé jó produkciókat, és pocsék színészeket is el kell vállalni. Egy jó szinkron sokat javíthat, vagy éppen ronthat az eredeti alkotáson. Cseke Péter véleménye szerint ott kezdődik a jó szinkron, ahol nem lehet felismerni a kölcsönzött hang gazdáját.

Hupikék törpikék - A királyi törp

Esik az egykori színvonal

Hazánk hosszú évtizedeken át szinkron nagyhatalomnak számított. Mára azonban a gomba módra szaporodó stúdiók és a gyorstalpaló tanfolyamokon végzett színészek miatt a magyar szinkron tömegtermelésre szakosodott iparággá változott. A stúdiók egymás alá ígérnek, az számít, ki tudja olcsóbban legyártani a magyar változatot.

– Ma már nincs lehetőség arra, hogy a szinkron előtt végignézzük a filmet. A régi gyakorlat szerint, többször lejátszottunk egy-egy jelenetet, majd rápróbáltuk a hangot úgy, hogy közben alatta futott az eredeti is. Mikor kellően begyakoroltuk a jelenetet, levették az eredetit, a szinkronszínészek pedig rámondták a magyarra fordított szöveget. Ilyenkor a rendező elmondta, mit kér az éppen soron következő részhez, az asszisztens pedig arra figyelt, pontos-e a szinkron, illik-e a szájmozgásra a magyar változat. Ezzel szemben ma, az ember csak egy fülest kap, amin keresztül hallja, hogy mikor kell megszólalnia – avat be a szakmát ért változásokba az igazgató.

Olvasóink írták

  • 5. Yucca 2011. január 20. 17:38
    „2. banew: Emlékszem rá, tényleg szörnyű idegesítő volt! Ha valami amúgy nagyon jó filmet adtak, sokszor inkább teljesen levettem a hangot.”
  • 4. dmonlájn 2011. január 20. 15:24
    „na ez a főcím nem tetszik!”
  • 3. zero 2011. január 20. 13:48
    „Szanyi Tibor meg eljátszani”
  • 2. banew 2011. január 20. 11:53
    „Az orosz nyelvű adókon volt divat régen, még a lavórtv idején, hogy egy monoton , általában férfi hang mondta a szöveget, az eredeti is hallatszott, és nagyon morbid volt.”
  • 1. rettegettivan 2011. január 20. 07:08
    „Különösen látszik a szívnonal esése, amikor bizonyos filmeket újra-szinkronizálnak, vélhetőleg amiatt, hogy a 80-as években más szókincs is elment, ma már ugye nem lehet, mert mindenki tömeggyilkos lesz az agresszív, csúnyabeszédes filmektől, bizonyos körök szerint...Jópárszor megesik, hogy tv-ben megy egy film, majd elborzadva inkább elkezdem párhuzamosan dvd-röl nézni a régi verziót. Olyankor tünik fel csak igazán, mintha az első verzió a filmhez készült volna, a 2.-at meg vmi amtörök felolvasnák egy bábszinházban diavetítés közben.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Súlyos baleset az M5-ös felüljárója alatt - fotókkal

Egy ittasan közlekedő sofőr okozott súlyos balesetet szerda kora délután Kecskemét határában, a Helvéciai úton. Tovább olvasom