Délmagyar logó

2017. 08. 19. szombat - Huba 20°C | 35°C Még több cikk.

Handó Tünde: az igazgatási modellváltás beváltotta a reményeket

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke hétfőn a Kecskeméti Törvényszék összbírói értekezletén vett részt.
A bíró nem bírálhatja bírótársa döntését

A Magyar Bírói Egyesület által 2004-ben elfogadott etikai kódex szerint a bíró nem bírálhatja bírótársa döntését - mondta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke hétfőn Kecskeméten az MTI-nek.

Handó Tünde hangsúlyozta: az etikai kódex megújítása folyamatban van, az elkészített anyagok a bírók számára már elérhetőek, hamarosan a birosag.hu weboldalon is olvashatóak lesznek. Az új etikai kódex elfogadása az Országos Bírói Tanács feladata.

Az OBH elnökét az MTI arról a döntésről kérdezte, amelyben március 24-én a Gyulai Törvényszék elutasította a Békés Megyei Főügyészségnek a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület feloszlatása ügyében benyújtott keresetét.
Az OBH elnöke kijelentette: "egy bíró, mint amilyen én is vagyok, nem fogalmazhat meg véleményt egy konkrét ügyben hozott döntésről". A bírónak az ítélkezésében függetlennek kell lennie, az ítélkezés függetlensége pedig azt jelenti, hogy semmilyen külső behatás, befolyás, fenyegetettség, külső elvárások, szempontok nem befolyásolhatják az ítélkezést.

"A törvény szövege és a bizonyított tényállás az, ami alapján döntést hozhat, és még saját erkölcsi vagy világnézeti véleményét is háttérbe kell szorítania" - mondta. Leszögezte: a bírói függetlenség a jogállam alapja.

Handó Tünde fontosnak nevezte azt az alapelvet, amelyhez a bíróságoknak tartaniuk kell magukat: "a bírák az ítélkezés során a törvényeknek megfelelően nyilvánulhatnak meg, a bíró az ítélkezés során sem szavakkal, sem egyéb módon nem nyilváníthat ki elfogultságot vagy előítéletességet egyetlen személy vagy csoport irányában sem, ahogyan az alaptörvény is rendelkezik".

Hozzátette: a bíróságok a jog alkalmazása során a jogszabályok szövegét, elsősorban azok céljával és az alaptörvénnyel egybevetve értékelhetik és értelmezhetik.

Handó Tünde kiemelte: a bírónak fel kell ismernie és meg kell értenie azt, hogy léteznek társadalmi különbségek és eltérések. Ez vonatkozhat az ügyfél gazdasági helyzetére, képzettségére, nemzetiségére, a legkülönfélébb dolgokra, a törvény előtt azonban mindenki egyenlő, a bírónak e szerint kell döntenie - fogalmazott. Komoly dilemmának nevezte a bírósági szervezet egésze számára, hogy vajon egy bíró, illetve bármely bíró az ítélkezési munkájával kapcsolatban felelősségre vonható-e.

Egy törvényszéki bíró felett a fegyelmi jogkört kizárólag a törvényszék elnöke gyakorolhatja, ő az, aki kezdeményezheti ilyen eljárás megindítását - közölte. Emlékeztetett azonban az Alkotmánybíróság egy korábbi döntésére, amelyben "egy vezető intézkedésével szemben rendkívüli erőt tulajdonított a bírói függetlenség alkotmányos alapelvének". Szavai szerint, "azért van a felső bíróság, hogy az ítélet megalapozottságáról, ideértve az indokolásnak a helyességét vagy helytelenségét is, ő mondjon ítéletet". Handó Tünde ezt is a jogállam lényegének nevezte.

A Gyulai Törvényszék március 24-én hozott határozatában elutasította a Békés Megyei Főügyészségnek a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület feloszlatására irányuló keresetét. Az ügyészség azért indítványozta a szervezet feloszlatását, mert a vádhatóság álláspontja szerint Gyöngyöspatán és Hajdúhadházon korábban szervezett járőrözése során faji alapú megkülönböztetést tett emberek között. Az ügyészség álláspontja szerint a közbiztonság helyreállítása érdekében meghirdetett fokozott járőrszolgálat valójában a bűnözőnek kikiáltott cigány kisebbség megfélemlítését célozta, és sértette a roma kisebbséghez tartozók egyenlő emberi méltósághoz való jogát. Gyöngyöspatán és Hajdúhadházon a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai 2011 tavaszán több napig járőröztek, állításuk szerint a megszaporodott bűncselekmények miatt.

Mucsi Erika tanácsvezető bíró az indoklásban elmondta, a törvényszék arra a következtetésre jutott: nem sikerült bizonyítani, hogy a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület akár egyénenként, akár csoportos megnyilvánulásaiban alapszabályba, alaptörvénybe, Magyarország törvényeibe vagy nemzetközi egyezményekbe ütköző tevékenységet fejtett ki.

Az írásba foglalt ítéletben a bíró egyebek mellett kifejtette, hogy "nem elhallgatható tény viszont a cigány származásúaknak az elkövetői körben való viszonylag magas aránya. Ebből adódóan bár a cigányok és a bűnelkövetők köre nem azonos (...), az átfedések alapot adnak az anomáliák ícigánybűnözéskéntí való megfogalmazására".

Több politikai párt és jogvédő szervezet tiltakozott az ítélet ellen. Kifogásolták egyebek mellett, hogy a bíróság szerintük legitimálja a cigánybűnözés kifejezést az ítélet indoklásában.

Az MSZP roma tagozata közleményben szólította fel a bírói testületet arra, hogy határolódjon el a bírónő szavaitól. Felháborítónak, veszélyesnek és még bírói magánvéleményként is megkérdőjelezhetőnek tartják az ítéletben szereplő megfogalmazásokat, ugyanakkor bíznak abban, hogy meg lehet védeni a magyar állampolgárokat az egyenruhában, menetoszlopban, katonai vezényszóra masírozó, félelmet keltő félkatonai szervezetektől.

A Roma Polgári Tömörülés (RPT) közleményében megdöbbentőnek nevezte, hogy a Magyar Gárda egyik utódszervezetének tartott Szebb Jövőért Egyesületet feloszlatására irányuló perben a bíró "az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát és Magyarország Alaptörvényét sárba tipró ítéleti indoklásával nemcsak a cigány kisebbség, hanem minden állampolgár alapvető jogát és becsületét megsértette". Felszólították Handó Tündét, az Országos Bírósági Hivatal elnökét "távolítsa el (...) a bírói palástra alkalmatlanná és méltatlanná vált jogászt a magyar bírói karból".

Nem elfogadható, ha egy bíró az ítélet indokolásában rasszista megjegyzéseket tesz - közölte a VS.hu megkeresésére a Gyulai Törvényszék szóvivője hétfőn. Bagdi Árpád Gyula jelezte: a törvényszék elnöke a Szegedi Ítélőtábla jogerős határozatát követően dönt az eljáró bíróval szembeni intézkedés kezdeményezéséről.

Az igazgatási modellváltás beváltotta a reményeket

A Kecskeméti Törvényszék munkája is azt bizonyítja, hogy az igazgatási modellváltás beváltotta a hozzá fűzött reményeket - mondta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke hétfőn a Kecskeméti Törvényszék összbírói értekezletét követő sajtótájékoztatón.

Handó Tünde hangsúlyozta: a modellváltás következményeként az ügyek gyorsabban kerülnek a bíróság elé érni, és gyorsabban fejeződnek be.
Az OBH elnöke a Bács-Kiskun megyei adatokat ismertette, amelyek szerint a járásbíróságra beadott polgári ügyek a beadott keresetek 70 százaléka esetében egy éven belül befejeződnek, míg a büntetőügyek 76 százaléka fejeződik be egy év alatt ezen a szinten.

Handó Tünde kiemelte, hogy szemléletváltás történt a bírósági szervezet egészében. Értékelése szerint a Kecskeméti Törvényszék 2013-ban magas színvonalon ítélkezett.

Az OBH elnöke szólt arról, hogy az érkezett ügyekben a szokásos jellemzők találhatók meg a megyében is, mert a szabálysértési, valamint cégügyek több tízezres nagyságrendben érkeztek a bíróságra.

A járásbíróságokon a polgári, a családjogi, a civiljogi, a szerződéssel kapcsolatos ügyek száma emelkedett, és nőtt a büntetőügyek száma is - mondta. Hozzátette, hogy a terhelés növekedése ellenére szép eredményeket értek el az érkezett ügyek feldolgozásában.

Kiemelte az érdemi cégügyek intézését a Kecskeméti Törvényszék illetékességi területén, ahova kétszer annyi ügy érkezett 2013-ban, mint egy évvel korábban, 16 134 ügy érkezett, és az előző évről áthúzódó ügyekkel együtt 25 ezret dolgoztak fel.

Handó Tünde fontosnak nevezte, hogy a polgárok bizalma, az ítéletek megalapozottága jó eredményeket mutat a Kecskeméti Törvényszék munkájában, mert a befejezett ügyekben csak 10 százalék a fellebbezések aránya.

Egységes, kiszámítható, tárgyilagos és pártatlan az ítélkezés a bíróságokon - tette hozzá.

Móroczné Simon Angéla, az Országos Bírói Tanács soros elnöke elmondta, hogy az OBH elnöke ajánlást adott ki, hogy az OBT is vegyen részt az összbírói értekezleteken.

Ismertette, hogy az OBT felügyeleti testület, a központi igazgatásban, személyzeti kérdésekben, a gazdálkodás és az oktatás területén látja el feladatát. Ebben az évben bővült az OBT hatásköre, mert többek között a bírák etikai kódexének megalkotásában is közreműködött.

Május 8-án egy konferencián meg kívánják hallgatni a bírák véleményét, hiszen az etikai kódex akkor fogja betölteni feladatát, ha megalkotásában a bírák részt vesznek - mondta az OBT soros elnöke.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Félpályás útzár az 51-es főúton

Szalkszentmárton külterületén egy személygépkocsi egy kamiont akart megelőzni, de nem tudta… Tovább olvasom