Igaz fagykárokról még nem beszélhetünk így a tél derekán járva, azonban prevenciós céllal mezőgazdasági szakembereket kérdeztünk az eddigi tapasztalatokról, a fagykárok elleni védekezés módjáról, valamint az általános trendekről.
Réti Zoltán falugazdász kérésünkre megosztotta velünk tapasztalatait, a fagykárok kártékony hatására vonatkozóan.
- Mely növények vannak leginkább kitéve a fagynak?
- A két legérzékenyebb a kajszibarack, és a mandula. Továbbá a nagy csapadékhiány következményei sújtják most a gabonákat is, mert fejletlen állapotban maradtak, ugyanis az őszi gabonafélék – a kalászosok, mint pl. a búza, rozs, kritikálé – a nyári és őszi kevés csapadék miatt későn keltek ki, ezért az idei télre nem tudtak kellően felkészülni. Ezek a gabonafélék ugyanis csak a hideg hatására képesek kifejlődni, és termést hozni, amit a mezőgazdaságban javorizációs hatásnak - hideghatásnak - neveznek.
- Az Alföldi sajátosságokat figyelembe véve mit lehet jósolni általánosságban erre a területre?
- Az Alföldön leginkább a szőlő és a gyümölcsfák vannak veszélynek kitéve, de még nem lehet konkrétumokat megállapítani. Tulajdonképpen majd csak a tavaszi rügyvizsgálatok adhatnak sok kérdésre választ.
Kiss Lászlóval, a kecskeméti Kertészeti Főiskola egykori hallgatójával beszélgetve is számos új információval gazdagodtunk ebben a témakörben.
- Mit nevezünk fagykárnak?- Elöljáróban tipizálnunk kell a fagyok természetét. A fagyokat fizikai természetük szerint két nagy csoportba osztjuk. Az egyik a szállított (advektív), a másik a kisugárzási (radiációs) fagy. Az első esetben hideg, fagypont alatti levegő áramlik be hozzánk. A radiációs fagy alkalmával a levegő helyben hűl le fagypont alá, mégpedig hőkisugárzás útján. A szállított fagyok ellen védekezni rendkívül költséges és nagyon sok esetben nem is eredményes. A radiációs fagyok ellen viszont több módon is lehet gazdaságosan védekezni. Visszatérve a kérdéshez: röviden fagykárnak nevezzük azt a környezeti körülményt, amikor a hőmérséklet 0C° alá csökken. A fagy akkor idézi elő a növényben a kárt - látható elváltozásokat okoz - ha a növényekben már megindult a keringés.
- Mik a fagykár jelei, pontosan melyek azok a látható elváltozások?
- Tulajdonképpen a jelek a hideg utáni enyhüléskor látszanak igazán. Biztos tünet, amikor a vesszők nem hajlanak, hanem üvegszerűen pattanva törnek és a törés helyén a hajtás belseje nem zöld, hanem barna színű. Előfordulhat, hogy a fagy a rügyeket is károsítja. Ezek a növények vagy a szokásosnál később vagy egyáltalán nem hajtanak ki.
- Védekezhetünk a károk ellen? Ha igen, akkor milyen módon?
- Természetesen kivédhetőek valamilyen mértékben az időjárás viszontagságai. A zöldségtermesztésben például jellemző a fagyvédő növénytakarás, fagyvédő öntözés, illetve a palánták edzése – vagyis fokozatosan a hideghez való szoktatása. A gyümölcsök, melyek fokozott veszélynek vannak kitéve ilyenkor, márciusban naftil – ecetsavas permetezésben részesülnek (őszibarack, alma) az esetleges sérülések elkerülésére.
Többek között például ismert az ún. mulcsozásos módszer, mely az ideihez hasonló havas telek idején alkalmazható a házi-kertekben, kevés számú fák esetében. A kajszi csurgójában s havat letapossák, minden havazás után. A keletkezett kemény hóréteget szalmatörekkel, szalmás trágyával vagy tőzeggel betakarják (mulcsozzák), amely alatt a hó sokáig nem olvad, lehűtve ez által a fa csurgójában a talaj hőmérsékletét. Ezáltal akár egy héttel is elhúzódhat a virágzás megindulása.
- Milyen időintervallumban a legveszélyesebb a fagyos időjárás – melyik hónapokban?- Növény kultúrától függően változó, de általánosságban leginkább a késő tavaszi (április - májusi) fagyok okozzák a legnagyobb károkat.
- Melyik volt a legnehezebb, legextrémebb év ebből a szempontból?
- Az utóbbi időben a legnagyobb károkat a 2010-es év hozta, különös tekintettel a gyümölcsösökre.
Nos, kíváncsian várjuk, hogy az idei évben milyen tavasz köszönt majd ránk, annyi azonban már most bizonyos, hogy ha a kései fagyok beköszöntenek, akkor az a kamrákban felhalmozódott baracklekvár mennyiségen is meglátszik majd.