Régiót választok:
Csongrád megye
|
Bács-Kiskun megye
Gyűjtse össze az érdekes cikekket a címek mellett lévő ikonokkal! később elolvasom

Szeged - delmagyar.hu

2012. 05. 24. csütörtök - Eszter, Eliza

Még több

Itt vagyok: Nyitólap > Kecskemét hírei > Hogyan védekezzünk a fagykárok ellen?

Hogyan védekezzünk a fagykárok ellen?

A meteorológusok prognózisa erre a hétre szokatlanul - az évszakos átlagtól eltérően - fagyos időt jelzett, ahogyan azt országszerte tapasztalhatjuk. A farkasordító mínuszok nem csak az emberi szervezet viselik meg, hanem a növények életét is megkeserítik.

Füstös-Simon Zsuzsanna - 2012.02.08. 13:58
Nyomtatom E-mailt írok a szerkesztőnek Később elolvasom
Igaz fagykárokról még nem beszélhetünk így a tél derekán járva, azonban prevenciós céllal mezőgazdasági szakembereket kérdeztünk az eddigi tapasztalatokról, a fagykárok elleni védekezés módjáról, valamint az általános trendekről.

Réti Zoltán falugazdász kérésünkre megosztotta velünk tapasztalatait, a fagykárok kártékony hatására vonatkozóan.
- Mely növények vannak leginkább kitéve a fagynak?
- A két legérzékenyebb a kajszibarack, és a mandula. Továbbá a nagy csapadékhiány következményei sújtják most a gabonákat is, mert fejletlen állapotban maradtak, ugyanis az őszi gabonafélék – a kalászosok, mint pl. a búza, rozs, kritikálé – a nyári és őszi kevés csapadék miatt későn keltek ki, ezért az idei télre nem tudtak kellően felkészülni. Ezek a gabonafélék ugyanis csak a hideg hatására képesek kifejlődni, és termést hozni, amit a mezőgazdaságban javorizációs hatásnak - hideghatásnak - neveznek.

- Az Alföldi sajátosságokat figyelembe véve mit lehet jósolni általánosságban erre a területre?
- Az Alföldön leginkább a szőlő és a gyümölcsfák vannak veszélynek kitéve, de még nem lehet konkrétumokat megállapítani. Tulajdonképpen majd csak a tavaszi rügyvizsgálatok adhatnak sok kérdésre választ.

Kiss Lászlóval, a kecskeméti Kertészeti Főiskola egykori hallgatójával beszélgetve is számos új információval gazdagodtunk ebben a témakörben.

- Mit nevezünk fagykárnak?
- Elöljáróban tipizálnunk kell a fagyok természetét. A fagyokat fizikai természetük szerint két nagy csoportba osztjuk. Az egyik a szállított (advektív), a másik a kisugárzási (radiációs) fagy. Az első esetben hideg, fagypont alatti levegő áramlik be hozzánk. A radiációs fagy alkalmával a levegő helyben hűl le fagypont alá, mégpedig hőkisugárzás útján. A szállított fagyok ellen védekezni rendkívül költséges és nagyon sok esetben nem is eredményes. A radiációs fagyok ellen viszont több módon is lehet gazdaságosan védekezni. Visszatérve a kérdéshez: röviden fagykárnak nevezzük azt a környezeti körülményt, amikor a hőmérséklet 0C° alá csökken. A fagy akkor idézi elő a növényben a kárt - látható elváltozásokat okoz - ha a növényekben már megindult a keringés.

- Mik a fagykár jelei, pontosan melyek azok a látható elváltozások?
- Tulajdonképpen a jelek a hideg utáni enyhüléskor látszanak igazán. Biztos tünet, amikor a vesszők nem hajlanak, hanem üvegszerűen pattanva törnek és a törés helyén a hajtás belseje nem zöld, hanem barna színű. Előfordulhat, hogy a fagy a rügyeket is károsítja. Ezek a növények vagy a szokásosnál később vagy egyáltalán nem hajtanak ki.

- Védekezhetünk a károk ellen? Ha igen, akkor milyen módon?
- Természetesen kivédhetőek valamilyen mértékben az időjárás viszontagságai. A zöldségtermesztésben például jellemző a fagyvédő növénytakarás, fagyvédő öntözés, illetve a palánták edzése – vagyis fokozatosan a hideghez való szoktatása. A gyümölcsök, melyek fokozott veszélynek vannak kitéve ilyenkor, márciusban naftil – ecetsavas permetezésben részesülnek (őszibarack, alma) az esetleges sérülések elkerülésére.
Többek között például ismert az ún. mulcsozásos módszer, mely az ideihez hasonló havas telek idején alkalmazható a házi-kertekben, kevés számú fák esetében. A kajszi csurgójában s havat letapossák, minden havazás után. A keletkezett kemény hóréteget szalmatörekkel, szalmás trágyával vagy tőzeggel betakarják (mulcsozzák), amely alatt a hó sokáig nem olvad, lehűtve ez által a fa csurgójában a talaj hőmérsékletét. Ezáltal akár egy héttel is elhúzódhat a virágzás megindulása.

- Milyen időintervallumban a legveszélyesebb a fagyos időjárás – melyik hónapokban?
- Növény kultúrától függően változó, de általánosságban leginkább a késő tavaszi (április - májusi) fagyok okozzák a legnagyobb károkat.

- Melyik volt a legnehezebb, legextrémebb év ebből a szempontból?
- Az utóbbi időben a legnagyobb károkat a 2010-es év hozta, különös tekintettel a gyümölcsösökre.

Nos, kíváncsian várjuk, hogy az idei évben milyen tavasz köszönt majd ránk, annyi azonban már most bizonyos, hogy ha a kései fagyok beköszöntenek, akkor az a kamrákban felhalmozódott baracklekvár mennyiségen is meglátszik majd.
Nyomtatom E-mailt írok a szerkesztőnek Később elolvasom

Hozzászólok a cikkhez


A tisztább tartalom érdekében előzetesen moderálunk. Ez rövid késést fog okozni a komment megjelenésében, amiért megértését kérjük. Az éjjel 23 és 6.30 közötti kommentek 7-ig jelennek meg.
Kérjük, olvassa el Felhasználási szabályainkat!

Hozzászólás írásához be kell jelentkezni!
Kérem, jelentkezzen be vagy regisztráljon!
Töltés, kérem várjon!
Töltés, kérem várjon!
ˆaz oldal tetejéreˆ

hirdetés

HIRDETÉS
bezár
asdasd
Kérem várjon, jelentkezését rögzítjük...