Szeged - delmagyar.hu

„Nem túlzás, hogy hétről hétre előfordul valamilyen könnyebb vagy súlyosabb durvaság. Volt, hogy megütötték az ápolót, de olyan is történt, hogy leköpték az ügyeleti ablak mögött ülő alkalmazottat. Még gyakoribb, hogy fenyegetik vagy szidalmazzák az orvost" – vázolja a kiskunhalasi viszonyokat Balogh Mária főorvos. A Semmelweis Halasi Kórház SBO-vezetője Szegeden is praktizál, így ismeri a csongrádi belgyógyászaton uralkodó állapotot is. „Nemrég egy férfi kullanccsal jelentkezett. Speciális eszköz híján a bőrgyógyászatot javasoltam neki, mire kifakadt, hogy miért nem tudjuk a problémáját megoldani? Sok beteg eleve úgy érkezik, hogy bejelenti: egy koponya-CT-re jöttem. Nem tudom, honnan veszik ezeket, de amikor az orvos szakmai okokból ellentmond, akkor gyakran kezdődik a cirkusz."

A nagy része indokolatlanul jön

A halasi SBO-n jelenleg napi 60-65 beteget látnak el, közte több mint húszat éjjel. „Amikor a váltó műszakos kolléga bejön, már általában tele van a fektető nyolc ágya, és többen várakoznak. Ez hosszú távon nem fenntartható" – figyelmeztet Balogh Mária. Hozzáteszi: miután minden betegre, így az indokolatlanul érkezőkre is azonos figyelmet kell szánni, aránytalanul nagy a várakozási idő. A sürgősségi osztályokon nem érkezési, hanem súlyossági szempontok alapján kerülnek sorra a páciensek, mivel azonban a nem sürgősen ellátandó panaszosok vannak többen, törvényszerű a feszültség. „Az SBO-ra érkezők legalább 60 százaléka indokolatlanul jön. Ez nemcsak azt jelenti, hogy az alapellátásban, a háziorvosnál nem kaptak megfelelő tájékoztatást és ellátást, de sajnos azt is, hogy mindenkinek többet kell várakozni az indokoltnál. Azt ugyanis nem tehetjük meg, hogy a zsúfoltság miatt valakit nem vizsgálunk meg alaposan" – teszi hozzá Balogh Mária.

Lúdtalppal és kiütéssel

A szakma szerint sokan azért „trükköznek" az SBO-s bejelentkezéssel, hogy megkerüljék a kórházak leterheltsége miatti várakozási időt. „Elhanyagolt halálos betegséggel ugyanúgy bejönnek, mint lúdtalppal vagy csalánkiütéssel. Tapasztaltam olyat, hogy a beteg megmondta nyíltan: a háziorvos okította ki, hogy idejövet mondja azt, mellkasi fájdalmai vannak, mert akkor biztosan felvesszük az SBO-ra. A mellkasi fájdalom ugyanis tipikusan olyan tünet, amit nem szabad fél vállról venni: lehet szívroham előjele, de lehet szorongásból adódó eset. Ki kell vizsgálni mindent, így a valóban sürgős panasszal érkezőktől vesszük el az időt, és lehet, ők maradnak időben ellátatlanok" – mondja Kiss Marianna. A halasi kórház járóbeteg-ellátásért felelős igazgatóhelyettesének szintén van regionális intézményi tapasztalata, és megerősíti: szinte mindennaposak, és igen gyakran garázdaságig fajulnak a türelmetlenségből fakadó indulatok a sürgősségi ellátásban.

„Az orvos nem vállalhatja a felelősséget, hogy nem vizsgál ki valakit, akkor sem, ha gyakran előre tudja, hogy feleslegesen dolgozik – mondja Kiss Marianna főorvos-igazgatóhelyettes. – Járt már itt olyan beteg, aki három napja lázas volt, de lázcsillapítót még nem vett be, és orvos sem látta. Volt olyan is, aki többnapos székrekedés miatt jött az SBO-ra. A könnyű panaszok akár egy alapos patikusi tájékoztatással orvosolhatók lennének. Ez a betegnek is kevesebb utánajárásba, várakozásába, az egészségbiztosítónak pedig kevesebb pénzébe kerülne" – fűzi hozzá Balogh Mária.