Délmagyar logó

2017. 05. 28. vasárnap - Emil, Csanád 13°C | 25°C Még több cikk.

Kecskemét romokban: hajnali kettőkor megmozdult a föld

Kecskemét - Hajnali 2 óra 10 perckor arra ébredtek a kecskemétiek, hogy megmozdult a föld. Hatalmas anyagi károkat okozott a rengés, mely a hazánkat ért három legnagyobb földmozgás egyike volt. Mindez éppen száz évvel ezelőtt történt.
1911. július 8-án földrengés riasztotta fel álmukból a kecskemétieket. A rengés epicentruma a város észak-nyugati részén volt, de nem csak itt, hanem ugyanabban az időpontban más településeken is érezték a hatását. A földmozgást Bécstől Temesvárig jelezték a szeizmográfiai készülékek.

A város egyik helyi kiadványa, a Kecskeméti Nagy Képes Naptár így idézte fel a katasztrófa napját: „…a földalatti morajlás, a recsegés, ropogás olyanszerű volt, mintha az ég és a föld tört volna össze. A tárgyak súrlódtak, táncoltak, halomra dőltek: az építmények falai morzsolódtak és törve, zúzva omlottak egymásra, mintha nem szilárd testek, hanem pöhölyszerű, lenge tárgyak lettek volna. Emberek és állatok riadtan, ösztönszerűen futottak a szabadba. Az alvó város néhány pillanat alatt az ég alatt termett hajadonfővel, mezítláb, pőrén, ahogy az ágyból kiugrott…Sokan ágyneműt, pokrócot, subát és egyéb ruhadarabokat terítettek a földre és ott töltötték az éjszakát, nagyon sokan pedig a sétaterek gyöpös pázsitján kerestek nyugvó helyet és ott virrasztottak vagy ott aludtak. Az istállókban megkötözött állatok bőgtek, nyerítettek, ordítottak, a szabadban lévők kirohantak az udvarokba, a tanyákon kint legelő jószágok szétriadtak és éppen úgy átérezték a rettenetes katasztrófa hatását, mint az emberek, sőt a madarak is ezrével röpködtek a levegőben…"

Megrongálódott épület Kecskemét belvárosában.
Megrongálódott épület Kecskemét belvárosában.

Aznap hajnalban sokan igyekeztek be lovas kocsikon a városba. A szemtanúk szerint a földrengés előtt villámláshoz hasonló hatalmas fénynyaláb csapott föl az égbolton. A kisnyíri gabonaföldeken pedig öt-hat méter mélyen megnyílt a föld, és kék színű homok tört belőle a magasba.

A hajnali földmozgást több kisebb utórezgés követte. „A természeti csapás óriási károkat okozott a város magán-és középületeiben. A lakóházak legnagyobb része megsérült, az épülőben levők közül több összeomlott" - számol be írásában Székelyné Kőrösi Ilona főmuzeológus.

Sokan váltak földönfutóvá a katasztrófa következtében.
Sokan váltak földönfutóvá a katasztrófa következtében

„Súlyos károkat szenvedtek a város üzemei, a malmok, a kenyérgyár, a konzervgyár, a gyufagyár. A legszembetűnőbb a templomok és tornyok sérülése volt. A városi rendőrkapitányság a templomokkal együtt más középületek bezárását is elrendelte. A földrengés után is biztonságos maradt az evangélikus templom. A piaristákat kilakoltatták az életveszélyessé vált rendházból. A laktanyákat és a csapatkórházat is kiürítették. Megsérült a Beretvás Szálloda, a befejezés előtt álló Katolikus Bérház, a Közgazdasági Bank, a Törvényszéki Palota, a Luther-palota oromfala rádőlt a szomszéd házra, a Városháza ledőlt kéménye beszakította a díszterem mennyezetét, a Zsinagóga kupolája megbillent. Csodával határos módon haláleset nem történt, de sok sérült embert kellett ápolni" – írja Székelyné.

Az ország legjelentősebb városa volt

A város történetének egyik legnagyobb katasztrófájáról így számolt be a Vasárnapi Újság: „Egy ma szinte példátlan fejlődés gyönyörű lendületében érte a katasztrófa ökölcsapása Kecskemétet."

A három legnagyobb rengés egyike

Hazánk történetében ez volt a három legnagyobb földrengés egyike. Hasonló erősségű volt az 1956. évi dunaharaszti természeti katasztrófához. A kecskemétinél nagyobb földmozgást csak az 1763. évi komáromi rengés idején észleltek. A hírös városban a száz évvel ezelőtti földrengést megelőzően, 1908. május 28-án volt egy kisebb erejű rengés.

A város 1911-ben az ország egyik legjelentősebb települése volt. A századfordulón tapasztalható gazdasági fellendülés a kulturális életben és a városépítészetben is maradandó értékeket hozott. „A kor stílusa, a szecesszió nemcsak az épületeken, hanem szinte az élet minden területén megjelent. 1911-ben már világhírű volt a kecskeméti szőlő és gyümölcs, a várost és polgárait a megtartó erő és a gyarapodás jellemezte" – olvashatjuk Székelyné Kőrösi Ilona írásában. „Számos korabeli nagyrendezvény is Kecskemétre irányította a figyelmet, mint például az országos dalostalálkozó, vagy a földrengés előtt két héttel, hatezer vendéggel megrendezett Országos Gazdakongresszus, amelynek keretében felavatták a Rákóczi úton a Kaszinó és a Gazdasági Egyesület székházát"- emelte ki a főmuzeológus.

A földrengést követő napokban a katonaság segítségével kezdték meg a romok eltakarítását. A legsürgősebb kiadások fedezésére a város segélyeket és államkölcsönt kapott. A következő hónapokban társadalmi segélyakció indult, és a helyreállításban fontos szerepet vállaltak az egyházak és a korabeli civil szervezetek is. 


Olvasóink írták

  • 1. babar 2011. július 11. 08:34
    „A cím alapján kicsit megijedtem...”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Főhet a feje a kecskemétieknek a helyi járatokon

Felszálltunk az egyik leginkább zsúfolt helyi járatos buszra Kecskeméten, és megtapasztaltuk, milyen utazni a 30 fok feletti hőségben. Tovább olvasom