Délmagyar logó

2017. 07. 24. hétfő - Kinga, Kincső 21°C | 34°C Még több cikk.

Kimpián: a legkomolyabb jogsértést az állam követte el!

Kecskemét - Hétfőn folytatódott a Kecskeméti Városi Bíróságon a Juhar utcai speciális iskolában kialakított dühöngőszoba kialakításával kapcsolatos büntetőper. Kimpián Ildikó, az intézmény korábbi igazgatónője vallomásában elmondta, elkerülhetetlen volt a kezelhetetlen gyerekek elzárása.
Hétfőn Kimpián Ildikó, korábbi igazgatónő meghallgatásával folytatódott a Juhar utcai speciális iskolában kialakított dühöngőszoba ügyében indított büntetőperben. A vád szerint a tanárok éveken keresztül több problémás gyereket bezártak egy úgynevezett dühöngőhelyiségbe, ami mintegy fogdaként működött. A pozíciójáról augusztus 11-én lemondott Kimpián Ildikó a bíróság előtt elmondta, hogy a vádat megértette, de büntetőjogi felelősségét nem ismeri el.

- 2006. január végén kerültem Kecskemétre, a Juhar utcai intézménybe, és elmondhatom, hogy borzasztó körülményeket tapasztaltam a gyermekvédelmi szakellátás területén – kezdte vallomását Kimpián Ildikó. - Nagyon sok problémát okozott az ingerszegény környezet, le volt amortizálva az épület, az első szintet szétverték a magatartásbeli problémákkal küszködő gyerekek. A korábban, a 2005-ben kirobbant boxmeccses botrány után a tantestület is szétesőben volt, majd 2006-ban lemondott az addigi igazgató. Egy év alatt négy igazgatóváltás volt az intézményben, ezt követően vettem át az intézmény vezetését. A gyerekekkel sok magatartási probléma volt, többen is kezelhetetlenné váltak. Olyan fiatalokat is elhelyeztek 2006-ban az intézményben, akik nem voltak oda való, de hiába próbáltuk elérni, hogy pszichiátriai kezelésre szoruló gyerekeket ne helyezzenek el nálunk, ezt nem tudtuk megakadályozni. A legproblémásabb gyerekek rendre hozzánk kerültek. Az intézményt működtető megyei önkormányzat próbálta elérni, hogy a megyei kórházban alakítsanak ki egy gyermek pszichiátriai osztályt, de ezt ott sem vállalták fel. Úgy próbáltuk megoldani a problémát, hogy nappal a szakrendelőbe vettük a gyerekeket. Probléma nem ebből adódott, hanem a késő esti, vagy éjszakai órákban, amikor az orvosok elérhetetlenek voltak. A Juhar utcai gyermekotthonban nem volt külön orvos, problémát okozott a gyerekek gyógyszerellátása is. Külföldi tanulmányútjaink úgy tapasztaltuk, több országban is úgy oldják meg a problémás gyerekek elkülönítését, hogy egy lezárt szobában helyezik el őket, ahol folyamatos megfigyelés alá kerülnek. Miután hazajöttünk Németországból, a helyetteseimmel és az fenntartó megyei önkormányzat vezetőivel egyeztetve a hozzájárulásukat kértem egy ilyen szoba kialakításához. A nevelői testület elé is bevittem az ügyet, ahol támogatták az elképzelést. Később soha nem tettek feljelentést a különszoba miatt. Tisztában voltam azzal a felelősséggel, hogy a gyermekvédelmi törvény nem szabályozza ezt a helyzetet, de csak így tudtuk megoldani a többiekre veszélyt jelentő gyerekek elkülönítését.

Kimpián Ildikó példaként megemlítette, volt olyan eset, hogy a városközpontban egyik fiataljuk azzal fenyegetőzött, hogy leszúrja a járókelőket. A rendőrök elkapták, majd amikor kiderült, hogy a Juhar utcából jött, nem a fogdára, vagy a pszichiátriai osztályra vitték, hanem visszavitték az intézménybe. Egy másik fiatal, aki rendkívül erős volt többször is rátámadt a nevelőkre és társaira is. Ezt a helyzetet nem tudták orvosolni, segítséget nem kaptak. Kérték a megyei önkormányzat vezetését, segítsenek, mit tehetnének, a parlament elé is bekerült az ügy, de ez a gyerek mind a mai napig az intézményben van, mivel nem tudják hol elhelyezni.

- Nálunk a problémás gyerekek szintén speciális ellátást igényeltek volna, de ezt nem tudtuk biztosítani – folytatta vallomását Kimpián Ildikó. - A kollégáknak mindig vezetniük kellett az elkülönítőbe elzárt eseteket. Most amikor olvastam a naplóbejegyzéseket, nem tudták pontosan leírni, mi történt az otthonban. 2007 februárjától folyamatosan ott tartózkodtam helyettesemmel az intézményben, így teljesen tisztában voltunk, mi történik a gyerekekkel. Megemlíteném, hogy a gyerekek korábban hozzá voltak szokva ahhoz, hogy seprűnyéllel verték őket, de ezt én - ahogy átvettem az intézmény irányítását - betiltottam. Miután sokan ezzel nem tudtak azonosulni, meg kellett válnom tőlük. Hogy közben bántalmazás történik-e az intézményben azt nagyon nehéz bizonyítani, hiszen egyes gyerekek szavahihetőségét meg lehetett kérdőjelezni, hiszen ugyanazt a történetet kétszer nem tudták ugyanúgy elmondani. Volt, hogy ilyen esetben a mentő ki sem jött, magunkra voltunk hagyva. Komoly fejtörést okozott, hogy éjszaka például honnan szerezzünk beutalót, ráadásul Budapestre vagy Szegedre kellett ilyen esetben vinni a pszichiátriai kezelésre szoruló gyereket.

FRISS!

11:40:
Kimpián Ildikó a bírói tanács vezetőjének kérdésére elmondta, hogy volt olyan gyerek, aki szívesen használta a különszobát, mert a többiek ott nem bántották. Több funkciója is volt a szobának, nappal az ajtaját nyitva tartották. - A rendbontó gyerekek súlyos magatartásbeli problémái miatt szinte a várost sem hagytuk el helyettesemmel, éjjel-nappal elérhető voltam - mondta az intézményvezető. Csak végső esetben használtuk az elkülönítőt, és szigorúan megköveteltem, hogy a bezárt gyerekeket figyeljék, vagy az ajtón keresztül, vagy a kamerán keresztül.

Kimpián Ildikó elmondta, kirívó eseteknek számított, ha valaki fojtogatni kezdte a nevelőket, vagy társait szúrta nyakon ceruzával. Volt, hogy a bútorokat dobálták, fenyegetőztek, verekedtek. A bezárt gyerekeket addig tartották a különszobában, amíg le nem nyugodtak. - Napokra soha nem zártunk be senkit, csak rövidebb - a vádirat szerint - 10-20 perces időszakokra. A mosdóba kiengedték a gyerekeket, csak annál a gyereknél volt ebből probléma, aki korábban éppen ott intézte el dolgait, ahol jól esett neki. Személyesen nem zártam be gyereket a különszobába, csak úgy vittem be valakit, hogy ott is maradtam vele.

Az igazgatónő dr. Göblyös Péter ügyész kérdésére elmondta, hogy a különszobának nem volt általános elnevezése, mindenki más jelzővel illette. Biztonsági őrökre nem volt pénze az intézménynek, a különszobára is az intézmény felújítása során eladott berendezések eladásából tudtak elkülöníteni. Ebből a pénzből kamerázták be a szobát. - Ez a terület teljesen szabályozatlan - mondta Kimpián Ildikó. - Nem is tiltja, igaz, nem is engedélyezi az ilyen szoba kialakítását. Éppen ezért bombáztam évekig a szakhatóságokat, illetve a minisztériumot, de semmi érdemleges nem történt az ügyben. A rendőrségen is komoly ellenállással szemben tehettem csak feljelentést nálunk elhelyezett fiatal ellen. Ebben az esetben a legkomolyabb jogsértést az állam követte el azzal, hogy az ilyen eseteket szabályozatlanul hagyott. Ezeknek a gyerekeknek sem az egészségügyi ellátása, sem az oktatása nem megoldott. nem tudjuk, mit kell tennünk, ha egy ilyen fiatal ön- és közveszélyes.

Olvasóink írták

  • 8. Micimacko85 2011. augusztus 30. 19:47
    „klj_54!

    A cikk témájához nem szeretnék hozzászólni. Nem vagyok kompetens az ügyben. Annyit viszont írnék, hogy az autista gyerekekkel kapcsolatban épp nem helytálló, amit írt, hogy "minden magzatot világra hozunk.
    Azt is, melyet a természet saját módszerei szerint nem engedne." Azért nem helytálló, mert az autizmus nem egy nyitott hátgerinc, vagy egy kromoszómarendellenesség. Ezeket ugyanis lehet magzati korban szűrni. Az autizmust a tudomány mai állása szerint nem. Egy magzatról, vagy akár egy újszülöttről nem mondható meg, hogy autista lesz-e? Az évek múlva derül csak ki. Sőt, van akiről ki sem derül. (Pl. Aspergeres gyerekek). Vannak olyan aspergeres gyerekek, akikről diagnózis sosem készül, csak "furcsa" egy kicsit. Ezzel él. Emellett egy autista nem biztos, hogy beteg is. Az autisták fizikailag lehetnek teljesen egészségesek. Az autizmus egy pszichés zavar, de nem fizikai kórkép. Azaz nem betegség az autizmus, hanem állapot. Persze vannak súlyos esetek is, amik fenekestől felforgatják a család életét, de ez nem mondható el minden autistáról. Nagyon hosszú a spektrum. Lehet valaki zseni+autista, és lehet valaki szellemileg teljesen sérült+ autista. Persze e kettő közt vannak a legtöbben.
    Visszatérve a magzatokra! Hogyan gondolta a kiszűrésüket? Minden 2. vagy minden 20. babát vetessenek el, hátha pont megóvják a világot egy autistától? Vagy hogy?”
  • 7. bernadett81 2011. augusztus 30. 07:15
    „A Juhar utcára járó tanulók speciális, gyógypedagógiai módszerekkel eredményesen fejleszthetők és nevelhetők.Az igazgatónőnek nincs gyógypedagógiai végzettsége.A Juhar utcai iskola, nagy múltú jó hírnevű intézmény volt. Nagyon sajnálom, hogy a vádlott ennyire leminősíti. Én is ott dolgoztam, nagyon magas szintű szakmai munka folyt ott. Bezárások nélkül oldottuk meg a gyermeknevelést hozzáértéssel, hittel szeretettel. A jelenleg ott dolgozó kollégák is ilyenek, ezért meggyőződésem, hogy az intézmény hamarosan visszanyeri régi szakmai hírnevét.”
  • 6. déerdégyé 2011. augusztus 30. 05:41
    „Mint az ügyet kirobbantó, nyugodtan állíthatom, hogy az igazgatónő igencsak élt a minden vádlottat megillető azon büntető eljárásbeli jogosultsággal, hogy a gyanúsított/vádlott - ellentétben a tanúval - nem köteles igazat mondani!
    A Juhar utca egy oktatási intézmény, ahova a gyermekek egy szakemberekből álló Szakértői Bizottság által végzett előzetes felmérés és értékelés után nyernek felvétel, vagyis oktatásra alkalmas minősítésüket követően.
    A Juhar utca egy oktatási intézmény, nem pedig egy pszichiátriai intézet, valóban előfordultak ugyan extrém gyermeki viselkedések (ahogy egy normál iskolában is) félévente egy-két alkalommal, de korántsem jelentve ön- és közveszélyt!
    Dehogy volt nyitott ajtó, meg állandó felügyelet, dehogy csak rövid ideig tartott és szinte minden esetben büntetési célzattal történtek az elzárások.
    U.A. 2009.12.27.-től 2010.01.03.-ig bezárva volt kisgyermek a naplóbejegyzés szerint pl. zavarta hangoskodásával társait, ezért "átvitték a tornaszobába"!
    Számoljunk csak: a gyermek valamilyen magatartást tanúsít, ezért telefonon utasítás kérés (kb. 3 perc) azután szólni a nagyfiúknak, hogy pakolják ki a dühöngőt (kb 15-20 perc, mire üres) azután a gyermek a gondozója mellett békésen sétálva átment a dühöngőbe. Hol itt az ön és közveszélyesség? mit csinált ennyi ideig (kb. fél óra) az állítólag tomboló gyermek, hogy közben senkinek nem esett bántódása és milyen tombolás az, amely során maga sétál át a dühöngőbe?
    Értelmi fogyatékos gyermekekről van szó, akik másképpen reagálnak egyes történésekre, de korántsem az ő hibájukból. Korábban seprűvel verték volna a gyermekeket? Mint akkor még csak gyermekvédelmis akkor miért nem lépett fel ellene, hiszen az nem csak feladata, de egyben erkölcsi kötelessége is lett volna.
    Hazugság minden szó, ugyanúgy ahogy korábban még a dühöngő létezését is tagadta (a fenntartóval közösen) csak a bizonyítékok hatására történt beismerés.
    Szóval így, mindezek figyelembe vételével érdemes az ügyről állást foglalni, nem csak felületesen!”
  • 5. éljenszentes 2011. augusztus 29. 12:19
    „Az állam a gyerekek testi-lelki épségének megőrzésével járó óriási felelősséget a nevelők nyakába akasztja, de nem ad hozzá eszközöket! Nem lennék a nevelők helyében!
    Ha pl. egy agresszív gyerek leszúrná gyerektársát, a közvélemény és a bíróság is azonnal börtönnel sújtaná a felelős/felelőtlen tanárt.
    Ha elítélik az igazgatónőt és társait, kíváncsi vagyok, ki vállalkozik majd helyettük eme idegőrlő munka elvégzésére?”
  • 4. papika56 2011. augusztus 29. 11:23
    „Ha otthon a szülő 1 szem gyerekével sem bír el , beadja pl. oda.
    Mit várnak el a pedagógusoktól , ha összezárva van 30-40 kezelhetelen gyerek ! Igen is kell a vasszigor, fegyelemm. Ha elszabadul a pokol--hát én nem szeretnék ott lenni.
    Ha már nem bírnak el 8-10-14 évessel sem , mi lesz ha kijön onnan és a vvilágban él : Bűnöző, gyilkos, erőszakos ,agresszív felnőtt.
    Miért zárták be a pszhiiátriákat ??az a sok beteg--mindd az útcán van, jön velünk szemben, bármikor kést ránthat, ártatlan embereket támadhat meg !
    DE kit ÉRDEKEL ??????
    Azokat a pedagógusokat akik ott dolgoznak --INKÁBB kitüntetni KELLENE !!!!!”
  • 3. KamuNeni 2011. augusztus 29. 11:21
    „Jogos volt a szoba. Sot a .... gyereket meg a falhopz is kellett volna kotni. Amerikaban pl. ha a gyerek kezelhetetlen akkor belekotik egy szekbe mig le nem nyugszik es onnan orakig se engedik ki. Ha nem nyugszik le akkor meztelenul egy matracon a padlohoz kotve alszik nehogy kart csinaljon magaban.

    Jogos?? Szerintem ha magaban akar kart csinalni akkor hagyni kell. Miert?? mert a <moderálva...> sajat karan tanul.!!”
  • 2. klj_54 2011. augusztus 29. 11:09
    „Ha jól tudom, akkor oda autizmus valamely tünetében szenvedő (nem szenved!) gyerekeket vittek.
    Én ugyan nem de exem 33 évig volt az ilyen gyermekek szakpedagógusa.
    Az egész gárdát el kell tiltani a szakmája gyakorlásától!
    Ez nem az én véleményem, hanem exemé!
    Az autisztikus gyermek eleve nehezen viseli a megváltozott környezetet, új embereket maga körül.
    Az ilyen elzárás évek munkáját tehette tönkre, ráadásul egy életre!
    Jó lenne észrevenni a tényt, hogy ma ha kell ha nem (Tudom borzasztónak látszik első olvasatra!)minden magzatot világra hozunk.
    Azt is, melyet a természet saját módszerei szerint nem engedne.
    Világra hozunk egy lényt, mely soha nem lesz képes normális, vagy egyáltalán emberi élet leélésére!
    Persze mindezt a tudomány és az emberiesség nevében.
    Jó lenne ha a pedagógiai pályára nem a kontraszelektált, máshová fel nem vettek kerülnének.
    Örülnék annak, ha valóban képzett pedagógusok hoznák ki ezekből a kis esőemberkékből a lehető legtöbbet!
    Nagyon sok ilyen apró ismerősöm van!
    Nagyon nagy az állam részéről a hírverés értük, de érdemben egy lépést nem tettek még!
    Tudom mit írok, sajnos a mai magyar valóságot!
    Mert a kecskeméti példánál sokkal rosszabbat is tudnék írni Dunántúlról:(”
  • 1. deszkás 2011. augusztus 29. 10:41
    „Nálunk a külcsinre sokat adnak ezért is az értetlenség,mert mi aztán mindent megteszünk a gyerekekért.(l. Kádári törvények pl a gy tartás megfizetésére amit ma a személyiségi jog mögé bújva úgy kerüli el a kötelezett ahogy akar)”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Három gépkocsi is kigyulladt a hétvégén Bács-Kiskunban

Három személygépkocsi is kigyulladt a hétvégén Bács-Kiskun megye területén, igaz, a tűzoltóknak végül csak egy esetben akadt munkája, hála a gyors lakossági reagálásnak. Tovább olvasom