Szeged - delmagyar.hu

A Kecskemét belvárosában működő szórakozóhelyek üzemeltetőit hívta beszélgetésre Vörösmarty Attila tanácsnok, a városrész önkormányzati képviselője. A cél egyebek között az volt, hogy elinduljon egy közös gondolkodás: mi a megoldás arra a jelenségre, hogy a fiatalok éjszakánként ittasan randalíroznak a környező utcákban, zavarva a lakók nyugalmát. A tanácsnok úgy fogalmazott: a hatóságoknak és az üzemeltetőknek közösen kell megtalálniuk a választ a régóta húzódó problémára, akár egy közös program elindításával.

A beszélgetés másik témájának apropóját a budapesti tragédia adta: kellően biztonságosak-e a kecskeméti szórakozóhelyek. Dr. Bodóczky Judit, az igazgatási osztály vezetője rávilágított azokra az okokra, amelyek miatt a tragédia bekövetkezhetett. Elmondta azt is, hogy a szórakozóhelyekre vonatkozó jogszabály változik, de erről hivatalos információt még nem kaptak. A lényeg, hogy az eddigi szabályozásnál jóval szigorúbb lesz. Például este 10 óra után 18 évnél fiatalabbak nem tartózkodhatnak a szórakozóhelyeken, és nagyon szigorúan veszik majd azt is, hogy fiatalkorúaknak szeszesital nem árusítható.

Mint kiderült, a szórakozóhelyek nyitva tartását két esetben korlátozhatja a hivatal. Az egyik, ha a belső zajhatás túl nagy, a másik – szubjektív megítélés alapján – az úgynevezett gerjesztett zajhatás. Ez alatt az érthető, amikor a szórakozóhelyre érkező vagy onnan távozó fiatalok zajonganak, randalíroznak. Mivel ez utóbbi miatt lehetőséget ad a jogszabály a nyitva tartás korlátozására, ezért adott esetben a szórakozóhelyek önhibájukon kívül kerülhetnek kellemetlen helyzetbe. Elhangzott: a jövőben valószínűleg biztonsági tervet kell készíteni abban az esetben, ha fedett helyen 300 főnél, szabad térben pedig 1000 főnél több tartózkodik.

Ezt követően a rendőrség és a tűzoltóság képviselői számoltak be tapasztalataikról. A rendőrség részéről elhangzott: közbiztonság szempontjából a városban nem igazán van veszélyes szórakozóhely. Az erőszakos bűncselekmény viszonylag kevés, inkább a vagyon elleni bűncselekmények a jellemzőek. Az elkövetők mintegy háromnegyede vidéki.

A tűzoltóság képviselője elsősorban azt tartotta problémásnak, hogy az engedélyezésben a jelenlegi jogszabályok szerint nem vesznek részt, csak az utólagos ellenőrzésben. Ekkor kiürítési minősítés készül, amely meghatározza a maximális befogadóképességet. Az üzemeltetőknek arra is oda kell figyelniük, hogy a menekülési útvonalak szabadok legyenek, megfelelően jelezve, és célszerű azt is ellenőrizniük, hogy a biztonsági őrök kaptak-e megfelelő tűzvédelmi oktatást.

Ezt követően a beszélgetés többnyire a garázdaság okozta problémákra terelődött. Az üzemeltetők javarészt egyetértettek abban, hogy ha 22 óra után nem tartózkodhatnak majd fiatalkorúak a szórakozóhelyeken, és ha mindenhol betartanák azt a szabályt, amely szerint 18 év alattiaknak nem lehet szeszesitalt árusítani, akkor a helyzet sokat javulna. Probléma azonban, hogy egy pénztáros például nem kérheti el a személyi igazolványt, ránézésre kell eldöntenie, hogy nagykorú-e a vevő vagy sem. Szintén gondot okoz, hogy az üzemeltetők csak a telekhatárig intézkedhetnek, magyarán az ajtón kívül már tehetetlenek a randalírozókkal szemben. Épp ezért erőteljesebb rendőri jelenlétre volna szükség.

A beszélgetésben részt vett Katonáné Szabó Gabriella ifjúsági ügyekért felelős alpolgármester, aki úgy vélekedett: a garázdaság gyakran a kiskorúakra jellemző, ami felveti a szülői felelősséget. Mint mondta: most azt tervezik, hogy úgynevezett ifjúságbarát szórakozóhelyek jöjjenek létre, és az ehhez csatlakozó egységek ezt emblémával, matricával jelezhessék. A beszélgetést Vörösmarty Attila azzal zárta: a találkozót egy együttgondolkodási, ötletelési folyamat elindításának szánta. Ha szükséges, akár azt is megnézhetnék, hogy külföldön miként tartják kordában a randalírozókat, és átvehetnék a működő példákat.