Délmagyar logó

2017. 06. 27. kedd - László 19°C | 33°C Még több cikk.

Mágikus erőt tulajdonítottak a fánknak

A farsangról legtöbbünknek általában az álarcosbál vagy az illatos, szalagos fánk jut eszébe, holott a vízkereszttől hamvazószerdáig tartó időszakhoz egykor sokféle népszokás kapcsolódott.
Arra a kérdésre, hogy mikor van vővasárnap vagy mi az a tyúkverőzés bizony, ma már kevesen tudnának választ adni, pedig dédanyáink idejében még sok hiedelem és népszokás kapcsolódott hozzájuk. Ezek a mára elfeledett hagyományok farsang idejéhez kötődnek, mely január 6-án, vízkereszttel köszöntött be.

A farsang igazi örömünnep, a tavaszvárás ideje, melyet egykor át meg átszőttek a gonoszűző és természetvarázsló szokások. Ezen kívül elsősorban az evés-ivás, a lakodalmak, a disznótorok és a jelmezes felvonulások időszaka volt a hamvazószerdáig, azaz nagyböjt első napjáig tartó periódus.

Őseink egykor hatalmas lakomákat tartottak farsangkor. Azt remélték ugyanis, hogy a sok étel elfogyasztása a következő év bőségét hozza. Az időszak jellegzetes étele mind a mai napig a fánk, melynek eleink mágikus erőt tulajdonítottak. Többek között azért sütötték, hogy a vihar ne vigye le a háztetőt. Szintén kedvelt étel volt ebben az időszakban a rétes, amihez kapcsolódott egy hiedelem is. Úgy tartották, ha a tésztája jól nyúlik, akkor szerencsét hoz.

A farsang azonban nem csak a nagy lakomák időszaka volt, hanem jó alkalom volt arra is, hogy a fiatalok megismerkedjenek egymással és párt válasszanak. Aki nem kelt el ekkor, azt vénlánynak és vénlegénynek csúfolták. A párválasztáshoz kapcsolódik a vővasárnapnak, vagyis farsang utolsó vasárnapjának hagyománya. Ezen a napon ugyanis az új pár reggeltől estig a leány édesapjának házában tartózkodott.

Farsang utolsó napjára, hamvazószerdára is jutott a népszokásokból. Egykor ugyanis nagy hagyománya volt ezen a napon a tyúkverőzésnek. A legények csapatostul elmentek ahhoz a lányhoz, akinek udvaroltak, igyekeztek a lányok ruháját és arcát jól bekormozni. Aki ezen a napon bepiszkolta a lányok ruháját, az húsvétkor azért ment vissza, hogy kimossa azt.

Keret: A középkorban terjedt el

Az első farsangot említő írásos emlékek 1283-ból származnak osztrák-bajor forrásból. Hazánkban a középkorban terjedt el német hatás eredményeként. Az egyház az ördögök ünnepének tartotta, de gyakran a világi hatóságok is rossz szemmel nézték a nagy vigasságokat, kicsapongásokat.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Életveszélyes a régi kecskeméti uszoda épülete

A napokban 15 méteres magasságban kilazultak az Izsáki úti uszodát borító márványlapjai, amivel már a járókelők biztonságát veszélyeztették. Tovább olvasom