Délmagyar logó

2017. 06. 26. hétfő - János, Pál 20°C | 31°C Még több cikk.

Mindszenty-film ávós hóhérokkal és trágyalével

Kecskemét - Trágyalé a tűzoltókocsi fecskendőjéből, ávós hóhérok, szovjet hősi emlékmű a trianoni virágágyás helyén – néhány momentum a Mindszenty József bíboros életéről szóló, Isten szolgája című filmből. Koltay Gábor rendezőtől megtudtuk, az alkotás alapítványok, vállalkozások, önkormányzatok, többek között a kecskeméti városvezetés támogatásából valósul meg.
- Egyelőre annyit tudunk a készülő filmről, hogy Mindszenty József életéről szól, semmi többet. Beavatna a részletekbe?
- A film főszereplője Sipos Imre, aki az igazi Nemzeti Színház, a későbbi Pesti Magyar Színház megbecsült színművésze. Ő az, aki a film elején egy celldömölki trianoni ünnepség civil résztvevőjeként egy képtelennek tűnő történetet ismer meg Mindszenty bíborosról, és ez annyira felzaklatja, hogy utána akar járni, ki is volt valójában ez a kiemelkedő egyházi személyiség, aki a XX. századi magyar történelem egyik legfontosabb alakja. Ezért motorkerékpárjára ül, és végigjárja az összes helyszínt, felkeresi az egykori szemtanúkat, s minden fellelhető könyvet, tanulmányt elolvas. Legfőképpen arra kíváncsi, mi a bíboros rendíthetetlen, meggyőződéses, hitvalló életútjának ma is érvényes tanulsága. Az őt felzaklató történet pedig arról szól, hogy a Mária-búcsúk idején, 1948-ban a celldömölki templomban tartott szentmise után az előzetes tilalom ellenére mégiscsak az eseményre érkezett ezreket az ÁVO és a rendőri szervek tűzoltókocsik fecskendőjéből locsolt trágyalével kergették szét.

- A bíboros emlékiratait olvasva melyik volt az a mozzanat, amely leginkább megdöbbentette?
- Az 1948. karácsonyi letartóztatásától kezdődő kínvallatás, a koncepciós per és az 1956-ig tartó börtönidőszak részletei voltak számomra megdöbbentőek. Már csak azért is, mert az 1945 utáni, bűnben fogant rendszer működési mechanizmusára, gondolkodásmódjára lehet ebből következtetni. Ezt követően újra elmentem a budapesti Andrássy út 60-ba, a mai Terror Háza Múzeum pincéjébe, ahol az emlékirattal a kezemben igyekeztem rekonstruálni, hol, mi történhetett. De ugyanilyen megdöbbentő volt számomra az egykori ávós hóhérok fényképeit nézegetni a falon. Közöttük Olti Vilmos vérbíróét, aki aggastyán korában, közvetlenül halála előtt kért feloldozást bűnei alól Kerényi Lajos atyától. Pedig annak idején ő ítélte el. Azt gondolom, a bíboros mártíriumának ezen időszakában nemcsak egy erőszakos és hazug hatalmi berendezkedés tárul fel előttünk, hanem az is nyilvánvalóvá válik, milyen zsigerekig ható gyűlölet és félelem munkálkodott a hatalom képviselőiben az egyházzal, kiváltképp annak karizmatikus vezetőivel szemben. Mai észjárással hihetetlennek tűnik, hogy ezeket a gyötrelmeket nemcsak a politikai élet üldözött képviselőinek, hanem papoknak is el kellett szenvedniük.

Koltay Gábor  egy kamerával és néhány fős stábbal dolgozik
Koltay Gábor egy kamerával és néhány fős stábbal dolgozik

- Hol tartanak a munkálatok?
- A forgatás kilencven százalékán túl vagyunk, még néhány kiegészítő jelenet elkészítése szükséges. A tervek szerint január végére fejezem be a filmet, tavasszal moziba is kerülhet.

- Hány kamera és mekkora stáb áll a rendelkezésére?
- Egy kamerával és néhány fős stábbal dolgoztunk, hiszen a filmkészítés érdekében létrejött pénzosztó helyektől - a Magyar Mozgókép Közalapítványtól, az ORTT-től, a milliárdos televízióktól - egyetlen forintot sem kaptunk. Mint ahogy általában a magyar történelem kiemelkedően fontos eseményei, ez a téma sem kívánatos, legalábbis abban a felfogásban nem, amit én képviselek. Mint legutóbbi filmjeim esetében, az Isten szolgája is a Korona Film gyártásában, önkormányzatok, szervezetek, alapítványok, vállalkozások és magánemberek támogatásából valósul meg.

- Hány helyszínen forgott a kamera?
- Nagyon sok, legalább harminc helyszínen forgattunk, hiszen minden olyan országban, városban, templomban, plébánián megfordultunk, amely a bíboros életében fontos szerepet játszott.

Mindszenty József a trianoni virágágyás helyén emelt szovjet hősi emlékművet láthatta az ablakából
Mindszenty a trianoni virágágyás helyén emelt szovjet hősi emlékművet láthatta az ablakából

- Melyik forgatási helyszín állította a legnagyobb kihívás elé?
- Mindenütt a legteljesebb támogatásban részesültünk. Ez is bizonyítja, hogy a magyar nép a lelke mélyén már szentté avatta Mindszenty bíborost. Mindannyian a hivatalos vatikáni pecsétre várunk, de a szentté avatás legfontosabb kritériuma, nevezetesen, hogy az illető kiemelkedő személyiséget közvetlen környezete szentként tisztelje, már réges-rég adott. Ha mégis kisebb gondokról kell említést tennem, akkor a máriazelli kegytemplomot hoznám fel példának Ausztriában, ahol az ottani egyházi vezetők még a ma is létező Mindszenty-kultusz ellenére sem engedték meg a templomban a forgatást, mivel a Magyar Televízió egyik sorozatműsorának stábja nem is oly régen minősíthetetlenül viselkedett a templomban.

- Nocsak. Hogyan orvosolták a váratlanul felmerülő problémát?
- Mivel nem volt kedvünk levelezgetni és kilincselni, ezért - meglehetősen izgalmas körülmények közepette - titokban, álcázva vettük fel a filmhez szükséges jelenetet. Igazán izgalmas volt a budapesti amerikai nagykövetséggel folytatott dialógus is, hiszen biztonsági okokból még sohasem engedték meg, hogy a bíboros egykori lakosztályában - ahol 1956 után tizenöt évet töltött - bárki is forgathasson.

- Hadd találjam ki: megtört a jég, bebocsátást nyertek.
- Így igaz. A jóindulatú segítőkészség odáig terjedt, hogy elkészíthettük a számomra legfontosabb snittet. A bíboros egykori szobájából lefilmezhettük, hogy 15 évig vajon mit láthatott, ha az ablakon, többnyire a mindig lehúzott roló résein keresztül a térre tekintett.

- És mit látott Mindszenty az ablakból?
- Feltételezéseim beigazolódtak, hiszen a háború előtt közismert trianoni virágágyás helyén emelt szovjet hősi emlékművet láthatta.

Olvasóink írták

  • 2. AntoniusXXI 2009. december 01. 09:03
    „Kíváncsi leszek erre a filmre. Ha tényleg a maga valóságában mutatja meg azt, ami történt, akkor az elég kemény lesz, lavinát indíthat el. A jótékony homály történelme a magyar.”
  • 1. comet 2009. december 01. 08:38
    „csak majd vigyázni kell a hírhedté vált ÁVO-sok neveivel, mint pl. a Pető és Bauer házaspárok, akiknak fiai rendszerváltás után komoly politikai karriert futottak be politikusként az SZDSZ színeiben.
    Bauer Miklós (Bauer Tamás apja) pl. köröm letépéseiről volt híres (körmös Bauer), és büszke volt rá, hogy nála bele lehetett halni a kínzásokba. Rákosinak írt feljegyzéséből megtudható, hogy szívesen pofozta, köpködte és szidalmazta áldozatait. A Bauer, Pető féle szadista állatok soha nem lettek felelősségre vonva.
    Az MSZP-és Horn Gyula volt AVH tisztről már nehéhéz lenne bármit is felfedni, hiszen miniszterelnöksége idején kikérte aktáit és vélhetően megsemmisítette a terhelő bizonyítékokat. Róla azóta az a hír járja, hogy nem is ÁVH tiszt, hanem nemzetőr volt. Így változik az idővel a magyar múlt. Pár év múlva akár az MSZP miniszterelnökeit adó Apró klán alapítóról, id. Apró Antalról is kiderülhet, hogy inkább áldozata volt a forradalomnak, mint megtorlója. Ö vezényelte le Nagy Imre és társai kivégzését, akiknek sírjánál unokája (Dobrev Klára) pózolt nemrég a szélhámos Gyurcsány Ferenc oldalán.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Zuschlag-per: Lusztig Péter nem tett vallomást

Lusztig Péter nem tett vallomást a Zuschlag-per hétfői tárgyalásán a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon,… Tovább olvasom