Délmagyar logó

2017. 01. 18. szerda - Piroska -7°C | 1°C

Oszvald Marika negyven éve hányja a cigánykereket a színpadon

Kecskemét - Oszvald Marika negyven éve van a pályán, és még mindig fiatalokat megszégyenítő módon hányja a cigánykereket, és ha kell, lemegy spárgába is. Az ízig-végig színpadra termett művésznő sohasem dédelgetett szerepálmokat, számára a lényeg maga a játék.
Oszvald Marika ismét Kecskeméten játszott, a Mágnás Miska cserfes Marcsájaként lépett a Kulturális Központ színpadára. A Jászai Mari-díjas színésznő elárulta, mindig szívesen jön a hírös városba. - Sokszor jártam már Kecskeméten, és sok előadást láttam a színházban, hiszen az első szerelmem ide szerződött. Szeretem ezt a várost, nagyon szép Kecskemét. Ma már alig ismerek rá, annyit változott az évek során - jegyezte meg a színésznő.

Színpadra született

Oszvald Marika bizony már apró lánykaként is tudta, neki a színpadon van a helye. Sosem képzelt el magának más pályát, mindig is színésznőnek készült. - Édesapám, Oszvald Gyula operaénekes és bonviván volt, édesanyám, Halasi Marika pedig szubrett. Már kisgyermekként szembesültem a színház miliőjével, ami nagyon megtetszett. Imádtam ezt a varázslatos világot - mesélte a delmagyar.hu-nak a színésznő, aki gyermekként sokszor bejárt szülei próbájára az Operettszínházba.

Bár édesanyja és édesapja sem féltette Marikát ettől a pályától, nem is erőltették, hogy színész legyen lányukból. - Sok összetevője van ennek a hivatásnak. Nem csak a tehetség számít, hanem a rátermettség is. Alá kell vetnünk egész lényünket a színháznak, a rendezőnek, a koreográfusnak, valamint az egész társulatnak. A kritikát pedig jól kell viselni. A szüleim úgy gondolták, ha valóban alkalmas leszek a pályára, úgyis kiharcolom magamnak, hogy színész lehessek - tudtuk meg a művésznőtől.

Bár édesanyja és édesapja sem féltette Marikát ettől a pályától, nem is erőltették, hogy színész legyen lányukból.
Bár édesanyja és édesapja sem féltette Marikát ettől a pályától, nem is erőltették, hogy színész legyen lányukból.

Oszvald Gyula szerette volna, hogy szakma legyen lánya kezében, így Marika közgazdasági technikumban érettségizett. Ezután felvételizett a Színház- és Filmművészeti Főiskola próza szakára, mert abban az évben nem indult operett-musical osztály. Elsőre nem vették fel, így egy évre a Szegedi Nemzeti Színházba ment tanulni, tapasztalatokat szerezni. A következő évben bekerült a főiskola operett-musical szakára, ahonnan már nem volt megállás, sorra kapta a feladatokat. Először persze kisebbeket, aztán egyre nagyobbakat, majd jött a János vitéz, amiben élete első főszerepét játszhatta. 1972 óta pedig az Operettszínház elismert tagja.

Bárkivel szívesen játszik együtt a színpadon. Minden előadást egy csapatjátéknak tekint, melyben mindenkinek fontos szerepe van. Vallja, akivel a pályán eddig összehozta a sors, mind olyan tehetséges ember, akikkel örömmel állt a színpadon.

A lényeg maga a játék

A színésznő leginkább a vidám darabokat, a humoros karaktereket, a komikai figurákat kedveli, ugyanakkor élvezi, hogy a legutóbbi szerepébe egy kis lírai vonal is vegyült. Játszott naivákat, kapott primadonna szerepeket, de sosem az számított, kinek a bőrébe kell bújnia, hiszen a színpadi játék minden formáját szereti. Minden nap az a karakter a legkedvesebb számára, amit éppen aznap este játszik. Elárulta, szerepálmokat sosem dédelgetett. - Azt tapasztaltam, ha egy színésznő nagyon vágyik egy szerepre, akkor, ha meg is kapja, sosem jön be neki igazán. Úgy gondolom, hogy azok az emberek, akik tudják, mire vagyok alkalmas, megbíznak nekem való feladatokkal. Szeretek megfelelni az elvárásoknak. Számomra még mindig egy varázslat, amikor megszületik egy előadás, és a mai napig élményt ad mások tehetsége.

A művésznő szívesen főz, takarít, vagy éppen kertészkedik.
A művésznő szívesen főz, takarít, vagy éppen kertészkedik.

Oszvald Marika bárhol megjelenik, mindig vidámnak, kiegyensúlyozottnak látjuk. - Az életet, magát a létezést egy csodának tartom, és vallom, hogy minden apróságot észre kell venni, mindennek örülni kell. A titkom talán az, hogy megpróbálom élvezni az életet.

A művésznő, amikor éppen nem színpadon áll, éli a háziasszonyok életét. Most éppen sapkát köt a kolléganőjének, de szívesen főz, takarít, vagy éppen kertészkedik. - Fontos számomra, hogy mindent élvezettel csináljak. A takarítást is alkotásként kezelem. Úgy gondolom, az élet minden tevékenysége egy alkotás - jegyezte meg az örökké energikus, tűzrőlpattant színésznő.

Olvasóink írták

  • 1. Léni 2011. február 06. 13:20
    „Szeretem Oszvald Marikát, jól játszik, szépen énekel, jó a humora, stb.,de én ha neki lennék
    a táncból kihagynám a "Marikát dobáló" részeket! Attól még lehet egy darab jó, ha nem
    szakadnak meg a fiatal férfi táncosok.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A galambpiszok miatt morgolódnak az árusok

A magasból váratlanul érkező galambürülék miatt már a kirakatokat sem nézik meg a kiskunhalasi… Tovább olvasom