Délmagyar logó

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 4°C

Százmilliós nagyságrendű az aszálykár Bács-Kiskunban

Súlyos százmilliókban mérhető veszteséggel járt az őszi aszály Bács-Kiskun megyében, bár a gabona esetében még nem okozott visszafordíthatatlan károkat – közölte Pogonyi Tibor, a helyi kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának helyettes vezetője. A megyében legutóbb júliusban hullott elfogadható, átlagosan 77 milliméternyi csapadék.
Novemberben azonban az egész havi mennyiség középértéke mindössze 0,2 milliméter volt. A talaj 50-70 centiméter mélységben kiszáradt. A decemberben esett hó, illetve eső pedig mindössze a szántóföldek legfelső 10-15 centiméteres rétegét tudta eddig átnedvesíteni, ráadásul a csapadék eloszlása is egyenetlenül alakult. Mindez az őszi káposztarepce-táblákban okozta a legsúlyosabb károkat: a 17 ezer hektáros termőterület mintegy felét kétszer kellett bevetni. Ez utóbbi 8-9 ezer hektár fele pedig nem vagy csak hiányosan kelt ki, így végül 4-5 ezer hektárt kénytelenek voltak kiszántani a gazdák.

A helyére sokan búzát vetettek, de olyanok is akadnak, akik egyelőre kivárnak, és 2012 tavaszán valószínűleg kapás növényekkel vetik be az üresen maradt parcellákat. Esetükben az eddig befektetett munka és vetőmag nagy része már biztosan és végérvényesen elveszett, s bár erre vonatkozó hivatalos becslések még nem készültek, a veszteség megyei szinten „súlyos százmillió forintokban mérhető" – tájékoztatta az MTI-t az igazgatóhelyettes, aki szerint az érintett termelők a korábbinál jobb törvényi szabályozásra épülő, új kárenyhítési rendszertől remélnek és várnak segítséget.

Hozzátette: az egyre szélsőségesebb időjárás az oka annak is, hogy az optimális körülmények között jól jövedelmező, ám az ettől eltérő feltételekre a kalászosoknál és a kapásoknál érzékenyebb repce termőterülete az elmúlt 5 évben mintegy 6 ezer hektárral csökkent Bács-Kiskun megyében. Az őszi talaj-előkészítésről szólva a helyettes vezető elmondta: ahol tehették, ott az aszályra mélyszántással és a föld lazításával készültek a gazdálkodók. Ez a munka gyakran a talajművelő eszközöket is tönkretette, a hektáronként szokásos 40 liter körüli üzemanyag-felhasználás pedig helyenként 70-80 literre nőtt.

Az őszi kalászosok ennek ellenére szinte mindenütt kikeltek, de változatos képet mutatnak, és a máskor ilyentájt már életerős tritikálé, árpa még alig indult bokrosodásnak – közölte Pogonyi Tibor. Megjegyezte, hogy ezen a helyzeten egy hideg, fagyos tél még sokat ronthat. Amennyiben viszont folytatódik a csapadékos idő, és megfelelő vastagságú hótakaró borítja be a vetéseket, úgy szerinte a gabonafélék akár jó közepes termést is elérhetnek.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kamionsofőrt is meglepte a két afgán potyautas

A kamionsofőr sem tudott arról, hogy Hollandiába szánt rakománya között két afgán fiatal is utazik. Tovább olvasom