Délmagyar logó

2017. 04. 30. vasárnap - Katalin, Kitti 5°C | 16°C Még több cikk.

Szervátiusz Jenő emlékkiállítás a Bozsó gyűjteményben

Művei számos közgyűjteményben megtalálhatóak, köztük a Kolozsvári Szépművészeti Múzeumban, a budapesti Nemzeti Galériában, s a budapesti Kiscelli Múzeum.
Szervátiusz Jenő szobrászművész emlékkiállítása – születésének 110. évfordulója alkalmából - május 9-én, pénteken 16 órakor nyílik meg a Bozsó Gyűjteményben (Kecskemét Klapka utca 34.). Május 9-től június 8-ig - csütörtöktől vasárnapig 10 és 18 óra között látogatható.

Szervátiusz Jenő kincses Kolozsvárott született 1903-ban, a „boldog békeidőkben". Felmenői között székely nemesek, szász iparosok éppúgy megtalálhatók, mint háromszéki gazdálkodók. A középkori Kolozsvári testvérek után Erdély első jelentős szobrásza.

Igen ifjan kitanulta a kovács és a bútorkészítő mesterséget, ám 1925-ben már Párizsban tanult szobrászatot. Ekkor mindössze 22 éves. 1927-ben beiratkozott a kolozsvári Képzőművészeti Főiskolára, ahol szobrász szakon szerezett diplomát.

A kisebbségi sors legnagyobb megpróbáltatásaiban és megaláztatásaiban is mindvégig hű maradt magyarságához, s ebben a szellemben nevelte fiát, Szervátiusz Tibor (1930-) szobrászművészt is. Fiával és egy szál hátizsákkal, benne vésőivel számtalanszor végiggyalogolta Erdély falvait, s így mélyen megismerte népe életét, szellemi kincseit, örökségét. Ezek az élmények határozták meg művészetének alakulását.

A párizsi élmények után sem követett szolgai módon egyetlen irányzatot sem. A 20. század eleji avantgárd mozgalmak közül leginkább a kubizmussal tudott azonosulni. Saját nyelvet, szobrászi kifejezési módot alakított ki: az erdélyi balladák egyedülálló stílusú faragója lett. Azonban a párizsi évek egyik legjelentősebb hozadéka mégis az volt, hogy bátran nyúlt az akt témájához.

„A Trianon utáni Erdélyben kibontakozó szellemi irányzatok közül elsősorban a transzszilvanizmushoz, az autonóm erdélyi hagyományok őrzését és gyarapítását hivatásának tekintő Helikon-mozgalomhoz fűzték szoros szálak. A Kós Károly, Bánffy Miklós, Kemény János vezetésével működő mozgalom 1929-ben hozta létre Barabás Miklós Céh néven »az erdélyi képzőművészek szabad munkaközösségét«. Ennek lett tagja Szervátiusz Jenő is, s a Céh által rendezett kiállításokon gyakorta állított ki.

1933 és 1936 között Szolnay Sándor festőművésszel közösen kísérletet tett a kolozsvári magyar művészképzés újjáélesztésére: szabadiskolát nyitottak a Minerva Nyomda emeletén. E kor művészeinek erdélyisége »világfigyelő tető« volt, nem »szemhatár szűkítő provincializmus«." (Idézet Lisztóczky László művelődéstörténész A megmaradás reménye című tanulmányából.)

1934-től huzamosabb ideig Nagybányán dolgozott; kiállított a művésztelep tagjaival.

Szervátiusz elismertsége a boldog „magyar idők" után is megmaradt. 1964-ben elnyerte a Román Népköztársaság Állami Díját, ugyanebben az évben Érdemes Művész lett, így méltó anyagi körülmények között élhetett, alkothatott. Nem vett azonban részt a diktatórikus évek közéletében.

1971-1972-ben készítette el fiával közösen az egyetlen nagyméretű, Erdélyben található köztéri emlékművét, a Tamási Áron-emlékművet Farkaslakára. Egészségi állapota ekkorra erőteljesen megromlott, szívműtéten esett át.

1977-ben áttelepülni kényszerült Magyarországra, 1983-as haláláig fiánál élt Budapesten. Ez idő alatt alkotta meg a pápai Jókai-emlékművet, a soproni Cantata Profanát, s a budapesti Bartók Intézet felkérésére is faragott egy Cantatát.

2003-ban posztumusz Magyar Örökség díjat kapott.

Igen termékeny szobrász volt, ezernél is több művet alkotott, s ezek túlnyomó többsége magángyűjteményekben található szerte a világon.

Művei számos közgyűjteményben megtalálhatóak, köztük a Kolozsvári Szépművészeti Múzeumban, a budapesti Nemzeti Galériában, s a budapesti Kiscelli Múzeum. Az 1996-ban megnyílt kolozsvári Szervátiusz Múzeumban közel hetven műve látható, amelyeket fia adományozott a város katolikus plébániáján keresztül Erdélynek.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megalakult a Duna-Tisza Közi Hátság Vízpótlásáért Egyesület Kecskeméten

A kezdeményezése mellé megyei önkormányzatok, intézmények, vízmű vállalatok, nagyvállalatok, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei szervezetei, illetve kereskedelmi és iparkamarái álltak. Tovább olvasom