Délmagyar logó

2017. 01. 21. szombat - Ágnes -11°C | 0°C Még több cikk.

Teszteltük a jeget: estünk, keltünk

Kecskemét – A téli szünet elkezdődött, így mi is – mint városszerte a gyerekek – korcsolyát ragadtunk, és teszteltük a műjégpályát. Tapasztalatból mondjuk: csúszik a jég, és kemény is, ha az ember ráhuppan. Estünk, keltünk, de megérte az a pár kék-zöld folt, mert közben rengeteget nevettünk.
Ne mondjuk, hogy tudunk korizni, ha több mint három éve volt utoljára korcsolya a lábunkon, mert bizony az ember – még, ha nem is szívesen vallja be – hajlamos a felejtésre, és a korizás közel sem olyan, mint a biciklizés, vagyis képesek vagyunk elfelejteni. Mindez akkor tudatosult bennünk, amikor a jégre léptünk ilyen hosszú kihagyás után.

Magabiztosságunk már az első pillanatban elszállt, mintha soha nem is lett volna. Ezután pedig csak estünk, keltünk, gyűjtöttük a kék-zöld foltokat. Eleinte még próbálkoztunk különféle magyarázatokkal: „Igen, mi így korizunk, ilyen a stílusunk." De később beláttuk, mindegy, mit mondunk, bajusz alatti mosolyok akkor is kísérik majd a kűrünket.

Korcsolyáztunk - KÉPGALÉRIA

De nemcsak mi voltunk kezdők a jégen: – Életünkben először van a lábunkon jégkorcsolya, és nagyon élvezzük: fél órája vagyunk a jégen, még nem sikerült odavágni magunkat, igaz, a korlátot még nem engedtük el túl sokszor – mesélte nevetve Tímár Péter, aki barátnőjét korizással lepte meg tizennyolcadik szülinapja alkalmából. – Emlékezetes marad, az biztos! – mondta Búz Klaudia, aztán hagytuk is a fiatalokat, hagy bontogassák képzeletbeli szárnyaikat a csúszós jégtakarón.

Közben mi is rájöttünk, ami igazán megy nekünk, az a többiek figyelése és a forró bécsi iszogatása, mindezt a korlátnak támaszkodva. A jégpálya mellett üzemelő büfében forró csokit, teát, hot dogot és zsíros kenyeret is kaphatnak azok, akiknek elege lett a rittbergerek gyakorlásából. Hozzánk hasonlóan, Tóth Imre is felismerte, hogy ő sem lesz már Pluhsenko, így inkább ő is csatlakozott a nézők táborához. – Csak a gyerekek kedvéért húztam korcsolyát, de egy kör elég volt hozzá, hogy beismerjem, öreg vagyok már az ilyen szórakozáshoz. Nem hiányzik egy kéz vagy lábtörés, mert karácsony előtt kiraknák a szűrömet is otthonról, ha gipszben állítanék haza – tréfálkozott, miközben a gyerkőcök kézen fogva száguldoztak a pályán.

Korcsolyáztunk - KÉPGALÉRIA

– Niki! Kérsz forró teát? Kérdezte a pálya mellől egy apuka. – Nem! – hangzott a válasz, egy kipirult kislánytól, aki már egy órája körözött a pályán. – Egyszerűen nem bírom lecsalni, nem tudom, mikor megyünk innen haza, de én már nagyon fázom – panaszkodott az apuka. Ajánltuk neki is a forró bécsit, ha a korizás nem is, az alkohol majd melegen tartja.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szolidaritás: félretették a politikát a jótékonykodás kedvéért

A Szolidaritás mozgalom kecskeméti szervezete 45 kilogramm csirkehúsból vendégelte meg a rászorulókat. Tovább olvasom