Luxus a táppénz - féltjük a munkahelyünket

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatai szerint az elmúlt 6 évben Csongrád megyében 41 százalékkal csökkent a táppénzes esetek száma. Az országos adat 25,3 százalék.

Háziorvos és szakszervezeti vezető is egyetért: ma már mindenki félti az állását, ezért komoly betegségeknél is csak minimális időre maradnak otthon a munkavállalók. – Fele annyian kérnek táppénzt, mint hat évvel ezelőtt, a betegeim közül a többség csak végső esetben vállalja, hogy kiírjam – mesélt tapasztalatairól [namelink name="Welchner Anna"] szegedi háziorvos, aki még nem ismerte az OEP adatait. – Mindenki félti az állását, a munkáltatók a minimális létszám miatt nem szeretik a betegeket. Ott tartunk, hogy meg kell kérdeznem: megengedheti-e magának a beteg, hogy táppénzre menjen? – mondta Welchner Anna, aki elárulta: fertőző eseteknél kénytelen a munkától eltanácsolni a dolgozót.

A szegedi háziorvos tapasztalataira rímelnek a Csongrád Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szervének adatai. – Megyénkben a táppénzes napok száma 2005 és 2011 között 41 százalékkal csökkent, igaz, nem egyenletesen. Míg az elmúlt 2 évben 3-3 százalékos lemorzsolódást tapasztaltunk, addig 2008-ról 2009-re 13 százalékkal csökkent az ellátottak száma – mondta el lapunknak [namelink name="Hajnal Gabriella"] igazgató.

Orvoshoz megyünk, táppénzt azonban nem kérünk.
Illusztráció: Schmidt Andrea

Nyártól kirúghatják

Megírtuk: július elsejével elveszítik munkaügyi védettségüket a keresőképtelen beteggé válók. Az új munka törvénykönyve értelmében a saját, illetve a gyermekük betegsége miatt táppénzen lévőknek, illetve a közeli hozzátartozójukat ápoló, fizetés nélküli szabadságon lévőknek távollétük ideje alatt is fel lehet mondani. A gyermeküket ápolókat csak akkor illeti meg a védettség, ha erre az időszakra fizetés nélküli szabadságot kérnek. 

A munkavállaló már akkor sem megy betegszabadságra, ha gyermeke van: 27 százalékkal csökkent a gyermekápolási táppénzes napok száma. Drasztikus, 80 százalékos zuhanással szinte eltűntek a vizsgált időszakban a passzív táppénzesek: azok a munkavállalók, akik állásuk elvesztését követően betegedtek meg. A csökkenés mögött az igazgató asszony a jogosultsági napokra vonatkozó, azt többször szűkítő jogszabályváltozásokat látja. A passzív táppénz – bizonyos speciális esetek kivételével – 2011. július 1-jétől megszűnt. Bezárult egy kiskapu is: a munkanélküliek nem mehetnek táppénzre. – 2009-ben az akkori minimálbér kétszeresének harmincad részében maximalizálták a napi ellátás összegét, miközben a táppénz a bér 70 százalékáról 60-ra csökkent; fekvőbeteg ellátásánál 60-ról 50-re – tudtuk meg.

– A munkavállalók féltik az állásukat, ez nagyon erős motiváció. Csökkent a táppénz összege is, ami a családok gazdálkodását is befolyásolja – mondta [namelink name="Borsik János"], az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke a Kossuth Rádióban. A szakszervezeti vezető úgy gondolja, a beteg munkavállalók inkább szabadságra mennek, mintsem a betegállományt válasszák – vagyis nem azért kevesebb a táppénzes, mert javult volna a munkavállalók általános egészségi állapota. Borsik János szerint a gazdasági bizonytalanság olyan pszichoszomatikus tüneteket eredményez, amitől beteg lesz a munkavállaló – márpedig a munkáltatók nem szeretik a beteg dolgozókat.