Életfogytiglant kaptak elsőfokon a csepeli gyilkosok

Életfogytiglani szabadságvesztéssel sújtotta a csepeli alapítványi iskolában elkövetett kettős gyilkosság ügyében Kun Tamás elsőrendű és Deme Gábor másodrendű vádlottat csütörtökön kihirdetett első fokú, nem jogerős ítéletében a Fővárosi Törvényszék.

A döntés ellen a vád súlyosbításért, Kun esetében tényleges életfogytiglanért, a vádlottak és védőik viszont felmentéséért fellebbeztek, így a büntetőper a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik majd másodfokon.

Az első fokú ítélet szerint Kun tettesként, Deme bűnsegédként követte el több emberen, előre kitervelten, aljas indokból az emberölést, továbbá Kun bűnös lőfegyverrel visszaélés, Deme pedig az általa vezetett iskola sérelmére elkövetett hat és fél millió forintos sikkasztás büntettében is.

Az életfogytiglani szabadságvesztésből Kun leghamarabb 40, Deme 32 év múlva szabadulhat. A másod- és a harmadrendű vádlottnak egyetemlegesen hat és fél millió forintot és annak 2008 végétől számított kamatait kell megfizetnie a csepeli alapítványi iskola számára, továbbá az első- és a másodrendű vádlottnak egyaránt mintegy három és fél - három és fél millió forint bűnügyi költséget az állam számára.

Az ügyész korábban vádbeszédében Kun Tamásra - mint a háromszorosan minősülő emberölés tettesére - tényleges életfogytiglant kért, Deménél azonban úgy vélte: csak a bűnsegédi szerepe bizonyított, ezért nem kért tényleges életfogytiglant. Ugyanakkor megjegyezte: ha Kun vallana arról, hogy Deme volt a felbujtó, akkor fordított lenne az indítvány büntetéskiszabásra vonatkozó része, azaz Demére kérne tényleges életfogytiglant, Kunra pedig valamivel enyhébb szankciót.

A védők az előző tárgyaláson bizonyítottság hiányában felmentést kértek. A két vádlott az eljárás során mindvégig tagadta bűnösségét. Deme azt állította, hogy ott volt ugyan, de nem látta a gyilkosságokat, Kun szerint pedig egy ismeretlen csuklyás, símaszkos, kommandósruhába öltözött elkövető lőtte le a két áldozatot.

Az első fokú ítélet szóbeli indoklása szerint egyértelműen bebizonyosodott, hogy Kun, a csepeli alapítványi iskola egykori gondnoka lőtte le közvetlen közelről 2009. január 7-én este az intézmény egyik irodájában az iskolai alapítvány vezetésében részt vevő Takács Józsefet és egy másik tanárt. A kettős gyilkosságnál jelen volt az igazgatói állásából nem sokkal korábban többmilliós gazdasági visszaélések gyanúja miatt felfüggesztett Deme. A megbeszélés címén találkozó négy férfin kívül más nem volt az épületben. A gyilkosság során elhangzottakat rögzítette az egyik áldozat ruházatába rejtett magnó, amely a hatóságok birtokába került, de a büntetőper során kegyeleti okokból, az áldozatok személyiségi jogainak védelmében csak zárt tárgyaláson játszották le.

"Két ember hidegvérű kivégzése hallatszik a felvételeken" - szögezte le Németh Nándor, az eljáró bírói tanács elnöke, aki az elsőrendű vádlott védekezésével kapcsolatban megjegyezte: az eljárás résztvevői hiába várták, hogy Kun mikor "teríti ki lapjait". Az elsőrendű vádlott az egész eljárás során figyelmen kívül hagyta a tényeket, bizonyítékokat.

A szóbeli indoklás szerint a magyar kriminalisztika történetében egyedülálló bizonyíték a hangfelvétel, amellyel "lehet vitatkozni, de meglehetősen nehéz". A felvétel többek között rögzítette, ahogy a második áldozat könyörög az életéért.

"Tamás, ne lőj le! Kérlek, ne lőj le! Nem akarok így előtted meghalni" - idézte a bíró, és ismertette azt is, hogy mit mondott eközben Kun.

"Ide állsz! Fordulj meg! Akkor már rég lelőhettelek volna" - mondta a hangszakértő szerint legfeljebb nyolcvan centiméterre a második áldozattól Kun, majd nem sokkal később lőtt. Az eljárás adataiból az is kiderült, hogy míg az első áldozat a felvétel tanúsága szerint mindenféle hallható előzmények nélküli hirtelen fejlövés nyomán halt meg, a második áldozatot az első, hátulról a lapockán át a tüdőbe hatoló lövés után percekkel egy újabb fejre irányzott lövés is érte, de még így is tizenegy percig küzdött az életéért.

A második áldozatnak pusztán azért vették el az életét, hogy ne tanúskodhasson az első gyilkosságról - fejtette ki a bíró. Felidézte azt is: a felvétel tanúsága szerint Kun Tamás a gyilkosságok után nem sokkal meglőtte saját magát, és ekkor felkiáltott: "B... meg! Kézen lőttem magam!" Mire a saját védekezése szerint a számára teljesen váratlanul kitört lövöldözés miatt sokkos állapotba esett Deme úgy reagál: "B... meg!" Továbbá a hangfelvétel tanúsítja azt is, hogy a bizonyítékok eltüntetése érdekében a helyszínen együttműködött Kun és Deme.

A több órás indoklás során elhangzott, hogy Kun Tamás tettének a részéről semmiféle indítéka, motivációja nem volt. Nyilvánvalóan Deme mozgatta Kunt, aki mindent teljesített neki.

Az eljárás adatai szerint az alapítványi Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskolában elkövetett kettős gyilkosság hátterében az áll, hogy Takács József rájött Deme Gábor iskolaigazgató sokmilliós pénzügyi visszaéléseire, és ezért vizsgálatot indított, majd ezzel összefüggésben felmerült, hogy Demét eltávolítja az iskolából, és a rendőrséghez fordul. Ekkor Deme, hogy a sikkasztás napvilágra kerülését megelőzze, az iskola gondnokával, Kun Tamással elhatározta, hogy megöli az alapítványi vezetőt. Ám az elsőfokú bíróság minden kétséget kizáróan csak annyit látott bizonyíthatónak, hogy Deme bűnsegédje volt a kettősgyilkosságnak.

A harmadrendű vádlott, az iskola volt gazdasági munkatársa - akinek az eljárás adatai szerint semmi köze nem volt a gyilkosságokhoz - sikkasztás miatt két év, négy évre felfüggesztett szabadságvesztést kapott nem jogerősen