Küzdenek az adósok a közös költséggel is

– Nincs munka, aki egyik napról a másikra utcára kerül, pár hónap múlva már nem tudja fizetni a közös költségeket – mondta egy névtelenséget kérő közös képviselő. Saját házának ügyeit intézi, nem akar kellemetlenséget a lakóknak. – Az adósok tartozását ráterheljük a lakásukra, a legvégső esetben árvereztetünk. Az a tapasztalatom, hogy a devizahitelesek valahogy kiizzadják a közös költséget, a munkanélküliség a legnagyobb gond.

– Adatvédelmi okokból nem említhetem meg azokat a házakat, amelyeknél komoly bajok vannak – nyilatkozta Szeged egyik legnagyobb ingatlankezelője, a Block 2000 Kft. cégvezetője, [namelink name="Kaplonyi György"], aki a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetségének (MTOSZSZ) elnöke. – A lakók sem szeretik, ha a ház rossz hírét keltik. Az a tapasztalatom, hogy míg korábban sokan tartoztak 20-30 ezer forinttal, most 3 ember össze tud hozni 6-7 millió forintot abból a 8-ból, amennyi az egész épület adóssága – sajnos ilyen is van. Nem azok tartoznak, akik benne laknak a saját, devizahitelből megvett lakásukban – ők küzdenek –, hanem azok, akik szabad felhasználású hitelt kaptak, lakásfedezetre.

Küzdenek az adósok a közös költséggel is.
Fotó: Karnok Csaba

Családi magáncsőd

Már elkészült egy 100 oldalas jogszabály a legújabb adósmentő intézményről, a családi magáncsődről, ősszel tárgyalja a parlament. Önkéntes alapon működne, de a kormányhivatal döntené el, kinél lehet alkalmazni. A csődvédelmi felügyelőt közjegyző jelölné ki az adós mellé, és közvetítőként működne a család és a bank között. A hitelesnek meghatározott ideig „vezetik a kezét", alá kell vetnie magát egy szigorúbb gazdálkodásnak: ha rendesen fizeti a törlesztőrészletet, a lakásában maradhat, eladásnál tartozásainak egy részét el is engedheti a bank. A csődvédelmi felügyelő feladata továbbá, hogy az adóssal közösen átnézze, mit lehet pénzzé tenni, milyen kiadásokat lehet lefaragni. De arról nincs szó, hogy a boltba is elkíséri. A magáncsőd bevezetése függ attól, milyen megoldás születik a lakáscélú deviza-jelzáloghitelek kivezetésével kapcsolatban.

– Egy lakó van csak, aki mindig késve fizet, olykor 6 havi tartozást is összegyűjt, de mindig meg tudok vele egyezni – mondta [namelink name="Jáni László"] közös képviselő, aki éppen ezért bemondta a pontos címet is: a Székely sor 15. számú 30 lakásos házról van szó. – Az illető jön, elnézést kér, szerencsére nem rendül meg miatta a közös kassza. A lakók fele nyugdíjas, ők egy fillérrel sem tartoznak soha.

Kaplonyi György szerint a magáncsőd intézményét kellene bevezetni. – Adja el egy ügyvéd a lakást, és vételáron osztozzon az összes hitelező, úgy, hogy mindenki arányosan enged a követeléséből. Az a rossz, hogy amikor kezdődik az adósnál a probléma, még nem lép, csak akkor, amikor már hatalmas összeget halmozott fel. És ilyenkor már nem marad más hátra, csak az árverés.

Ez egybecseng a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara véleményével is. A végrehajtási ügyeknek nem kellene árverezéssel és kilakoltatással végződniük, ezért idén májusban még egy 2 hetes társadalmi célú kampányt is indítottak: tájékoztatták a lakosságot arról, hogy lehet megoldást találni az árverés és a kilakoltatások elkerülésére.

2012-ben a kamarához beérkezett új ügyek száma 478 ezer volt, 10 százalékkal több, mint 2011-ben. 2013-ban újabb plusz 10 százalékra, már 500 ezer végrehajtási ügyre számítanak. Az árverés elkerülhető lenne, ha az adós felvenné a kapcsolatot a végrehajtóval vagy a végrehajtást kérővel, és próbálna részletfizetésben megállapodni. A megállapodásra akár a legvégső pillanatban is van lehetőség, még az ingatlan árverezésének napján is köthet részletfizetési megállapodást az adós, hogy elkerülje a kilakoltatást – áll a honlapjukon. Szerettünk volna a kampányról és eredményéről többet is megtudni: [namelink name="Tóth Nagy Péter"] sajtóreferens legkorábban a jövő hét elejére ígért választ, a kamara többnapos közgyűlését tartja.