Nagyon megy a kis Kia GT

Amikor átvettem az autót, felhívták a figyelmem a műszerfalra, amelynek középső „órája" normál állapotban mutatja az üzemanyaggal még megtehető kilométert, a pillanatnyi fogyasztást és néhány hétköznapi dolgot. A GT felirat megnyomásával sportautóvá válik a Kia, jobb oldalt a turbónyomás rovátkái szaporodnak félkörívben a fordulatszám növelésével, a balon a nyomatékot mutatja. Fent látszik a vízhőmérséklet, ami a normálon nem, itt viszont  a fogyasztással nem rémisztgeti a vezetőt a műszer – ha már élményautózásról van szó.

A belső összességében is nagyon igényes és sportos, GT felirat látható a küszöbön, a kormányon és a piros szegélyvarrású üléseken, de mindenütt ízléses méretben. Kulcs nélküli az indítás, ahogy a nagyoknál és sportosra hangolt a motor, amely némi késleltetéssel engedi vissza fordulatszámot.

Egyesben gyakorlatilag kár padlógázt nyomni, nem viszi át maradéktalanul a hajtás az összes nyomatékot, ezt nem győzi a menetstabilizáló elektronika. Másodikban jobban rendben van, ott már érezhetjük úgy, hogy mi vezetjük az autót ilyen sportosan – és harmadikban is nagyon szépen tol még.

Tökéletes az útfekvés, nagyon jó a kanyarstabilitás, azzal a megjegyzéssel, hogy engedi vadulni az autót, nem szabályoz le túl korán a normál autóknál bolondbiztos menetstabilizáló. Kellett egy kis idő, hogy ráérezzek, én veszem vissza akaratlanul, vagy a Vehicle Stability Management nem enged többet. Más utcai autónál az lett volna az érzésem, hogy ki van kapcsolva a menetstabilizáló, de itt ez így van rendjén.

Érdekes, hogy a sportos felfüggesztés rosszabb minőségű országúton sem válik zavaróvá, kényelmetlenné, a kemény futóművel – az elérhető magas kanyarsebességen túl –, akkor szembesül a vezető, ha a kelleténél nagyobb tempóban közelít meg egy fekvőrendőrt. Itt a kelleténél nagyobb az elég kicsi, különben felüt a futómű – ezzel nem fognak lakótelepi belső utcákon durvulni a fiatalok.

A Kia 1591 köbcetiből hozza ki a 204 lóerőt – egykor az Astrában és az Octaviában 75-ig jutottak –, természetesen turbóval és direkt befecskendezéssel. 265 Nm-es maximális nyomatéka 1750 és 4500 közötti fordulatszámon él, vagyis nagyon jól autózható a GT. Mindez 7,7 másodperces százas gyorsuláshoz és 230 km/h-s végsebességhez segíti az 1,4 tonna saját tömegű autót. Innen tudni, hogy vas is van azért benne rendesen, nem látszik a kis autón, hogy ilyen sűrű.

Vegyes fogyasztásra 7,4 litert ad meg a gyár, de én zavarba lennék, ha definiálni kellene, hogy egy ilyen karakterű autónál ez mit takar. Amikor nagyon nyomjuk neki, nincs idő nézni a fogyasztásmérőt, amikor meg ráérünk, akkor nem érdemes. Legyen elég annyi, hogy 130-nál, tempomattal sztrádán úgy beáll a pillanatnyi fogyasztásmérő 10 litere, hogy nem is moccan. Szóval, sietős pesti retúrra nagyon alkalmas az autó, a sietést tudja, viszont nem feltétlenül gazdaságos. Pécs és Orfű között inkább élmény lehet zavarni ezt a GT-t.

A hatsebességes kézi váltó karja rövid utakon jár és határozottan megvezetett, az első fokozatot – mint már említettem – gyorsan kiforogja, rögtön adni kell neki a következőt.

Mindezt mennyiért adják? Leghamarabb 6,6 millió forintért ülhetünk ilyen 204 lóerős motorral szerelt Kiába, tényleg temérdek kényelmi és biztonsági extrával megpakolva, melynek felsorolásától eltekintünk. Legyen elég annyi, hogy a kormányon másfél tucatnyi gomb van, ami jogos, kapcsoljunk mindent onnan, amit lehet – bizonyos sebesség felett nem ajánlott levenni a kezünket a volánról.

Az általunk próbált modellben a szériafelszereltségen felül volt még elektromos kézifék, fűtött első ülés és kormány, kulcsnélküli indítás, sávelhagyás jelző, panoráma napfénytető negyedmillióért és 450 ezerért hangfelismerő, tényleg profi navigáció, tolatókamerával, bluetooth-al. Szóval, úgy 8 körül állt meg, 7 év garanciával. Azt hiszem, zavarba lennék, ha definiálnom kellene, az üzemeltetési habitust, ami mellé még jár a 7 év garancia, de ezt nem teszem, mert egy íráson belül másodszorra kerülnék zavarba – meg definiálásba.