Kevés a tiszta Alzheimer-kór

Két hete egy amerikai kutatócsoport állította, hogy egy szűk körben végzett terápiával kedvező eredményeket értek el Alzheimer-kórban szenvedő betegeknél. Dr. Vécsei Lászlótól, a Szegedi Tudományegyetem neurológus professzorától megtudjuk, hogy bár valóban késleltethető a romlás, de átütő eredményt sajnos még senki nem produkált a témában.

– Nagyon nehéz kérdéskör a demencia és a közismert Alzheimer-kór, mert az öregedés természetes dolog, és vele gyakorta jár együtt a kognitív képességek romlása is: az, hogy elfelejtünk például neveket, apró dolgokat. Az Alzheimer-kór tulajdonképpen egyfajta felgyorsított öregedése az agynak, ami nagyon sokszor szövődik vaszkuláris, vagyis éreredetű károsodással – magyarázza a professzor. Ezért, amikor Alzheimer-kórról beszélünk, valójában sokszor kevert demenciáról, memóriaromlásról van szó.

– Sokan mondják, hogy nincs is teljesen tiszta Alzheimer-kór, csak kevert demencia, melyben tehát vaszkuláris – vagyis éreredetű kisebb agyi infarktusokkal összefüggő – és alzheimeres tényezők egyszerre vannak jelen – világít rá. Ugyanakkor az Alzheimer- kórra jellemző patológiai eltérések kialakulásban a csökkent agyi oxigénkoncentráció is fontos szerepet játszik. Ebben a témakörben „Vascularis Dementia" címmel Amos Korczyn professzorral néhány éve nemzetközi konferenciát szerveztünk Budapesten, s több mint ezer neurológus vett részt az összejövetelen a világ számos országából.

Az Alzheimer-kór gyakran párosul éreredetű agyi károsodással. Fotó: Dreamstime
A helyzet azonban nem teljesen reménytelen, sokat lehet tenni a memóriaromlás ellen, tudjuk meg dr. Vécsei Lászlótól. Életmódunk segíthet késleltetni a folyamatot.

– Az egyik fontos megelőzési mód a szociális interakció gyakoriságára való törekvés, vagyis nem szabad elzárkóznunk a társasági élettől! De nagyon fontos a megfelelő táplálkozás, a zöldségek, gyümölcsök fogyasztása is. Az ezekben található vitaminok, redukáló molekulák csökkentik a biokémiailag keletkező szabadgyökök számát, így védve az idegszövetet – sorolja a szakértő, és válaszol rá, hogy valóban kezdik hármas típusú cukorbetegségnek is nevezni az Alzheimer-kórt, ugyanis kialakulásában, úgy tűnik, cukoranyagcsere-zavar is közrejátszhat. Erre nézve pedig épp egy éve kezdődtek kísérletek a Neurológiai Klinikán. De megtudjuk, elengedhetetlen a mozgás is, hiszen bizonyított tény, hogy maga a sportolás javítja a kognitív teljesítményt.

– A túl stresszes életmód pedig árt: a hippokampusz – mely a memória tárolásában nagyon fontos szerepet játszik – károsodik a szteroidok hatására. Ki kell emelni továbbá a helyes alváshigiéniát is: aki nem alszik eleget, annak gyorsabban pusztulhatnak a idegsejtjei – teszi hozzá a professzor.

A folyamat tehát késleltethető, elnyújtható, de teljesen visszafordítani sajnos egyelőre nem tudja a tudomány.

– Gyógyszerek vannak, de átütő gyógymóddal még nem tudunk szolgálni, biztonsággal megállítani még nincs módunk – mondja az orvos, és rávilágít, nagyon nagy számokra kell gondolnunk, ha azt szeretnénk tudni, hogy mekkora része szenved a lakosságnak a kórtól.

– Több százezres, memóriagondokkal küzdő betegszámról beszélhetünk, de nagyon nehéz meghatározni a pontos számot, hiszen adott a kérdés – a kevert állapot, azaz az úgynevezett „mixed demencia" kérdésköre. Mondhatjuk, hogy ez az öregedési folyamatnak egy olyan stádiuma, amikor már komoly kognitív zavarokkal is számolhatunk. Ha mindenki száz évig élne, valószínűleg sokkal több alzheimeres lenne, mint most – fejezi be [namelink name="dr. Vécsei László"].