2015.10.02. 20:03
Nem beszélünk nyelveket, mert nem tanítják
Szeged - Tizenkét éves korig a diákok alig több mint fele tanul idegen nyelvet, kettőt pedig csak néhány általános iskolában oktatnak. Pedig a tapasztalatok szerint ez nem terheli túl a gyerekeket, az az előny pedig, amit így megszerezhetnek, behozhatatlan.
– I am Boglárka – tanulták a bemutatkozást a másodikos kisdiákok tegnap délelőtt a SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskolában. Kevés intézményben van lehetőségük a gyerekeknek ilyen korán elkezdeni a nyelvtanulást: a Nemzeti alaptanterv negyedik osztálytól vezeti be az idegen nyelvet. Csak a szabadon felhasználható órakeret terhére tudják ezt hamarabb beépíteni az iskolák, ennek köszönhetően pedig hazánkban 12 éves korig a gyerekeknek alig több mint fele tanul idegen nyelvet. Ezzel sikerült a régióban mindössze két országot, Szlovéniát és Romániát megelőzve a sereghajtók közé kerülnünk: Szlovákiában ez 84 százalék, Ausztriában 100 százalék.
– Tavaly kezdtük el második osztályban bevezetni az idegen nyelvet, így hosszú távú szakmai tapasztalat még nincs róla. Az eddigi visszajelzések pozitívak – mondta el [namelink name="Kállai Csaba"], az egyetemi gyakorló nyelvi munkaközösség vezetője. – A kollégák szerint ebben a korban még nagyon fogékonyak a gyerekek, a dalokat, mondókákat pedig, amelyeken keresztül ismerkednek az új nyelvvel, még élvezik is.
A pedagógus úgy látja, a kicsik még nem stresszelnek, és nem gátolja őket, ha nem tudják tökéletesen kiejteni valamelyik szót, így pedig sokkal felszabadultabban lehet velük dolgozni. Ebben az iskolában egyébként ötödik osztálytól második idegen nyelvet is tanítanak – erre alig van példa a magyar oktatási rendszerben.
– Négy év alatt ennek is le lehet tenni az alapjait anélkül, hogy ez extra terhelést jelentene a gyerekeknek. Ötödikben és hatodikban ugyanis még nincsenek az órarendben a klasszikusan nehéz tantárgyak – vélekedik Kállai Csaba, aki szerint a heti két óra ugyan már elég kevés, de mindenképpen hasznos. – Volt rá példa, hogy a második nyelvből is haladó szintre jutottak el diákjaink nyolcadik osztály végére – természetesen ez tanáron és diákon egyaránt múlik.
– Az emelt szintű nyelvoktatásban harmadiktól tanulnak heti két, negyediktől három, ötödiktől öt órában. A harmadik osztály pedig a Nemzeti alaptanterv szerint negyediktől, heti három órában. A különbség jól mérhető: az emelt szintű osztály diákjai nyolcadikra nemritkán B1-es nyelvvizsgát tesznek, amely már a középfokhoz van inkább közelebb. A normál osztályokban az A2-t kell elérni.
– A kiejtés sokkal könnyebben alakítható fiatalabb korban, a szavakat is gyorsabban megjegyzik. Egy harmadikos pedig az idegen nyelvi íráshoz is jobban alkalmazkodik – foglalta össze a mihamarabbi nyelvtanítás előnyeit [namelink name="Kovács Éva"], az idegen nyelvi munkaközösség vezetője. Ebben az iskolában is van második nyelv – hatodiktól, szakkör jelleggel. A mindennapos testnevelés miatt ezt másképp nem tudták megoldani, de így is a diákok több mint fele részt vesz ezeken a foglalkozásokon.
Kovács Éva szerint a leghasznosabb a mindennapos idegen nyelvi óra bevezetése lenne. Igaz, ehhez hozzá kellene alakítani a középiskolai nyelvoktatást is. Most ugyanis sokszor probléma – éppen a magyar átlag miatt –, hogy az általános iskolában megszerzett magas szintű nyelvtudást a gyerekek a továbbtanuláskor nem tudják hasznosítani, és parkolópályára kerülnek.
