Rejtett magyar–roma viszály Hódmezővásárhelyen

„Úgy vagyunk mi ezzel, hogy aki belénk köt, az pórul jár. Ha nem rögtön, akkor később veszünk érte revánsot! Ha kell, vadászunk rá, míg meg nem találjuk" – mondta névtelenül az egyik vásárhelyi fiatal, akit kihívó ruházata, illetve viselkedése miatt már többször megtámadtak sötétedés után a városban. Nem csoda, hiszen – bár azt mondta, hogy nem tartozik a bőrfejűek közé –, öltözéke megtévesztő. Rövid haja van, de fekete bakancsot, katonai nadrágot és láncokkal, kitűzőkkel díszített dzsekit visel. Barátja szerint jelentősen árnyalja a képet, hogy míg sokan azonos szubkultúrához tartozónak érzik magukat, ezért öltöznek így, mások csak divatból hordják ezeket a ruhadarabokat. Elmondása szerint ők azok, akik iskolába még rendes ruhába járnak, majd suli után veszik fel a bakancsot. Ők csak a Magozott Cseresznye és hasonló zenekarok rajongói.

Jobban aztán már nem mélyedünk el abban, hogy a fülbevalók számának milyen jelentősége van a hovatartozás megítélésében, gyorsan belátom, beavatatlan révén egy kukkot sem értek az árnyalatokból.

A vita alapja

Vásárhelyen 2005 áprilisában roma és nem roma fiatalok verekedtek össze az egyik szórakozóhelyen. Az összecsapásban négy fiatal is megsérült. Egyiküket a közeli Metripond sarkánál késelték meg. Akkor a megyei rendőr-főkapitányság indított életveszélyt okozó testi sértés és csoportosan elkövetett garázdaság miatt eljárást. A verekedés roma résztvevői szerint a vita etnikai színezetű volt. A verekedés nem roma résztvevői viszont akkor cáfolták, hogy bőrfejűek lennének, bár nem tagadták, megtévesztő az öltözékük.

Amikor arról érdeklődöm, hogy az öltözködés mögött áll-e valami elgondolás, filozófia is, ahogy a hatvanas években a hippiknél, először nem mondanak semmit, majd a fehér faj felsőbbrendűségét hangsúlyozzák; azt, hogy aki idegen, annak nincs semmi keresnivalója Magyarországon.

– Gyakran belénk kötnek roma fiatalok, de ezt magunk is lerendezzük, s ha kell, elégtételt is veszünk a sérelmekért – mondják, ám hogy pontosan mire gondolnak, abba már nem avatnak be. Azt azonban sejtetik, hogy a reváns kölcsönös.

A másik oldal már jóval szófukarabb, a csak több közvetítőn keresztül válaszoló roma fiatalember azt üzeni vissza, verték már meg, de ő sem maradt adós, meg amúgy sem jár maga éjszaka az utcán.

Sztojka László, a cigány kisebbségi önkormányzat elnöke maga is hallott már verekedésekről cigány és nem cigány fiatalok között. Úgy fogalmaz, előfordul az ilyen, s ezen nem is szabad csodálkozni, hiszen nagyon elharapózott az országban az erőszak. – Fiatalabb koromban is előfordult a kakaskodás a szórakozóhelyeken, ezt akkor odakinn gyorsan lerendeztük, majd együtt mentünk vissza, s ittunk egy sört. Az is igaz, hogy most más világ jár. A cigányok pedig mindig is jobban összetartottak a bajban.

Sztojka László úgy tudja, tavaly kétszer is verekedtek roma és magyar fiatalok a városban. Ugyanakkor ellenpéldát is hoz: elmondja, hogy nagyon sok olyan házaspár él békében, boldogságban a városban, amelynek egyik tagja cigány, a másik pedig magyar.

Kirekesztő feliratok

Tavaly júniusban máig ismeretlen tettes a „Magyar holokauszt: napjainkban!" „Ébredj magyar!" mondatokat írta fel a zsinagóga melletti kerítésre, a zsinagóga falára pedig 2005 őszén írta fel valaki annak a Solymosi Eszternek a nevét és az 1882-es évszámot, akinek megölésével annak idején zsidókat gyanúsítottak.

Jankovics Zoltán, a Hódmezővásárhelyi Cigányok Demokratikus Szövetségének elnöke, volt kisebbségi képviselő jól ismeri a helyi roma közösséget, s azt mondja: tud arról, hogy az évek óta húzódó ellentétek időnként verekedésekbe torkollanak. Most úgy érzi, hogy a társadalmi helyzet egyre jobban idézi az 1930–40-es éveket, amikor hasonlóan türelmetlenek voltak az emberek a 600-700 éve az országban élő cigányokkal szemben.

– Nem a bűnözői csoportok vitáiról beszélek, hanem azokról a lappangó vagy nyílt ellentétekről, amelyeknél elég, ha egy roma fiú egy diszkóban egy magyar lányhoz közelít. Néhányan úgy veszik, mintha kést rántott volna – fogalmazott.

[namelink name="Dezső József"] vásárhelyi rendőrkapitány azt mondta: nem tud arról, hogy bőrfejű csoport létezne a városban.