Életstílus

2013.01.06. 14:20

A fiatalság nyomában: miért nem öregedhetünk?

Manapság már egy 45 éves embert is mondanak olykor öregnek: holott az átlagéletkor alaposan kitolódott. Talán ezért is kell minél tovább fiatalnak maradnunk? Miért látjuk ellenségnek a ráncot, ősz hajszálat – és mit teszünk ellenük? Ennek jártunk utána.

Farkas Judit

„A szépség nyílt ajánlólevél, mely a szíveket előre megnyeri számunkra"– Arthur Schopenhauer, a neves filozófus mondata napjainkban különösen érvényes. Nem lehetsz csúnya, mert akkor semmit sem érsz, sugallják a kimondott vagy kimondatlan elvárások – és ez érvényes az öregedésre is, illene örökre fiatalnak maradni. Az egyik legvirágzóbb üzlet és kutatási terület ma az idősödés elleni küzdelem. A plasztikai sebészet, az orvostudomány, a genetika eszközeivel veszik fel a harcot az öregedést kísérő jelek, betegségek ellen.

Az öregedés mítosza

Bőrápolókat, táplálék-kiegészítőket gyárt és fejleszt az az amerikai cég, amelynek igazgatója sikerkönyvet írt. A címe magyarul Az öregedés mítosza. Krémek és táplálékkészítők? Ennyi lenne a nagy titok? – tehetnénk fel a kérdést Joseph Changnak. A szerző szép halott akar lenni, és addig is teljes és egészséges életet élni – ezt mondta idén májusban, budapesti előadásán. A tudós-igazgató állítja, mivel sikerült beazonosítani az idősödésért felelős géncsoportokat, tehetnek is ellene. Az öregedésgátló termékeket gyártó cég legkeresettebb árucikke éppen ezt a területet veszi célba. Az egyik terméket az ELTE Biológiai Intézetének genetikai tanszékén is kipróbálták fonalférgeken, és azt tapasztalták: azok a férgek, amelyek táptalajába beletették a kínai gombakivonatot, 20-30 százalékkal tovább éltek, mint kezeletlen társaik.

Örökké azonban semmit sem lehet késleltetni. A genetikusok azt mondják: génjeinkbe 100-120 év van kódolva, nem több. Félünk a haláltól, márpedig az idő múlása kérlelhetetlenül vezet életünk végéhez. Meglehet, ezért sem szeretjük látni az öregedésre utaló jeleket. Ellenség minden ránc, visszér, ősz hajszál, zsírpárna.

Minden lecserélhető

– Már közhely, de a fogyasztói társadalom sugallja a fiatalságkultuszt – érvelt Soltész Krisztina pszichológus. A reklámokban minden tökéletes, hogy fogyasztásra ösztönözzön. Ehhez képest az ember nem érzi magát hibátlannak, de ezzel nem szívesen szembesül, ugyanis a hibák sincsenek a társadalomban elfogadva, a helyükön kezelve. Ezért folyamatosan törekszik: fiatalságra és tökéletességre. – A másik, amit a praxisomban gyakran látok: mivel a tökéletesség, a fiatalság kerül előtérbe, tabusítva van a halál, a rossz. Ha az ember valóban komolyan belekezd valamibe, hibázhat is, és a hibával előtérbe kerül saját tökéletlensége, halandósága.

A plasztika újdonságai: szépülés „önerőből"

A plasztikai sebészet legújabb módszerei saját testünkből merítik a szépülés eszközét. Bajusz Huba, a szegedi Szent Gellért Magánklinika plasztikai sebésze beszélt nekünk a szakterületén használt legújabb eljárásokról. A mell- és ráncfelvarrás, zsírleszívás, hasplasztika, botoxkezelés, lézeres és rádiófrekvenciás arckezelések mellett már rendelkezésre állnak olyan eljárások is, amelyekben saját zsírral töltik fel az arcot, mellet a szakemberek: ennek megvan az az előnye is, hogy a zsír tartalmazza a regenerálódásért felelős felnőttkori őssejteket is, így a saját zsír feltöltés során saját őssejtjeink segítenek az öregedő bőr regenerációjában. Az úgynevezett PRP-eljárás is a legújabb bőrfiatalító eljárások közé tartozik, amelynek során a saját vérben található sejtmegújító anyagokat használják fel. Vért vesznek a pácienstől, szétválasztják a vérsavót a vörösvértestektől, majd egy speciális eljárással vérlemezkékben gazdag plazmát koncentrálnak belőle, és ezt fecskendezik a bőr alá. Bajusz Huba azonban hangsúlyozta: 25 évnyi cigarettázás annyit ront az arcbőrön, amennyit a plasztikai sebészet összesen képes javítani rajta.

Amíg csak álmodozik arról, hogy majd elkezd csinálni valamit, de akkor tökéletesen, addig nem hibázik. A fiatalságkultusz azzal jár, hogy gyakran az elköteleződések is látszólagosak: lecserélhető kapcsolatok, szerelem, vagy akár mell, orr, fenék. Sok a válás, kevés a házasság, és a kapuzárási mellé kapunyitási pánikot is „beszereztünk", hiszen a kapunyitás éppen arról szól, hogy felnőtt szerepbe lépek, kezdek valamit az életemmel. Manapság 30-35 év körüli „fiatalok" állnak az élet kapujában, az egyetemet befejezve – de az átlagéletkor is alaposan kitolódott a civilizált országokban.

Ennek ellenére egy 45 éves emberre – leginkább a nőre – minden további nélkül rámondják: öreg. Legalábbis ha annyinak is látszik. Persze szubkultúrától is függ, mikor tekintenek valakit öregnek: más ez például a tudósoknál, más a menedzsereknél. Vannak szakmák, amelyekben a tapasztalat a korral egyre fontosabb. A menedzserek ellenben rövid idő alatt dolgoznak nagyon sokat, de később kevésbé terhelhetőek, és a fiatalság a terhelhetőség képzetével kapcsolódik össze. A fiatalok nagyrészt nem kutatói vagy hasonló, kitartást igénylő pályákra, hanem azonnali sikerre, azonnali kielégülésre vágynak. Nem a szellem emberei bírnak igazi vonzerővel, hanem valóságshow-szereplők, sikeres énekesek, zenészek: hírességek akarnak lenni – nagyon nehezen késleltetik a siker iránti szükségleteiket. Rövid távon felívelő karrier jelentené számukra az ismertséget, mások csodálatát: nem egy belső értékrend mentén elérni szeretnék a sikert. Hiányzik a kitartás.

Belső fiatalság

Lássuk be, nem egyszerű ebben a társadalomban megöregedni. Hozzá kell tenni: egyre hosszabb az emberek aktív időszaka, amikor fittnek kell maradni. A pszichológus azonban arra hívta fel a figyelmet: mindez nem a látszólagos fiatalság fenntartását igényelné, csupán azt, hogy aktívan éljük az életünket. A látszólagos fiatalságot már fenn tudjuk tartani a tudomány eszközeivel: a legújabb krémekkel, szerekkel, plasztikai eljárásokkal. Ám ami nagyon fontos lenne, az a lélek fiatalságának megtartása.

– Ha az ember belülről megmarad fiatalnak, aktív, vannak céljai, kíváncsi a világra, meg akar még ismerni dolgokat, az kiül az arcra. Megjelenik a külsőn is, ám ez nem egyenlő a sebészet által létrehozott műfiatalsággal – véli. Az aktív élet több mozgással, emberi kapcsolattal jár, és az életmód a külsőn is meglátszik. Nem a test, hanem a lélek fiatalságát és rugalmasságát sugározza. A női magazinok hasábjain is rendre látni: az idős díva hiába tölteti fel a ráncait, varratja fel a mellét, a szemhéját hetvenévesen is, akkor már nem fog harmincnak kinézni – és könnyen előfordulhat, hogy mások kissé „izzadtságszagúnak" találják az erőlködését. Ezért a szakember inkább belső munkát javasolna abban az esetben, ha valaki nem tudja elfogadni az öregedést, a test hibáit – itt persze nem egy baleset következményeiről, vagy veleszületett, komoly hibáról beszélünk. Ez ugyanis csak külső kivetülése annak, amit nem tud elfogadni magában, és illúzió, hogy az újabb és újabb korrekciós műtétekkel, csodaszerekkel békére lel.

Címkék#szépség

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!