Kevesebb hús fogyasztásával könnyebben megőrizhetők az Föld erdőterületei

A Nature Communications című szaklapban megjelent tanulmányhoz Karlheinz Erb, a Klagenfurti Egyetem bécsi központú társadalmi ökológiai intézetének munkatársa és kollégái ötszáz, 2050-re szóló forgatókönyvet vizsgáltak meg arról, hogy lesz-e elég élelem a Föld lakóinak.

A forgatókönyvek majdnem kétharmadát kivitelezhetőnek ítélték meg anélkül, hogy újabb erdőterületeket kelljen kivágni mezőgazdasági területek kialakítása céljából.

A legfontosabb tényező a táplálkozás: ha az emberek vegán táplálkozásra térnének át, tehát kizárólag növényi eredetű termékeket fogyasztanának, akkor szinte az összes elképzelhető forgatókönyv megvalósítható lehet, még gyenge terméshozam esetén is.

Ha tejet és tojást is enne a Föld népessége, tehát úgynevezett lakto-ovo-vegetáriánus étrenden élnének, a forgatókönyvek 94 százalékában továbbra is meg lehetne őrizni az erdőket és egyben jóllakatni az embereket.

Minél több húst fogyasztanak az emberek, annál intenzívebbnek kell lennie a mezőgazdaságnak és annál nehezebb lenne megőrizni az erdőterületeket - véli a kutató. 

"Ha az egész világra kiterjesztenénk az amerikaiak táplálkozási mintáját, tehát a sok kalória, a hús és a feldolgozott élelmiszerek fogyasztását, akkor csak a tervek 15 százaléka maradna megvalósítható" - fejtette ki Erb.

A mértékletes, a táplálkozáskutatók szerint még egészséges mértékű húsfogyasztás mellett a forgatókönyveknek még kétharmada megvalósítható maradna.

Az állattartás nem önmagában rossz, hiszen segíthet abban is, hogy bizonyos területek hasznosíthatóvá váljanak.

"Az afrikai szavannák és kaszálók például többnyire kevésbé alkalmasak szántóföldes gazdálkodásra, legelőként azonban hozzájárulnak az élelemtermeléshez. Ha azonban megengedjük magunknak azt a luxust, hogy az állatokat olyan mezőgazdasági termékkel etessük, amelyet az ember is fogyaszthat, akkor az állattenyésztés előnyei hamar megszűnnek" - véli a kutató. 

A táplálék világszintű biztosításának fontos alapfeltétele a korrekt kereskedelem, melynek célja elsősorban a fenntarthatóság és nem az egyes kereskedelmi szervezetek profitja. Fontos továbbá, hogy minél kevesebb áru vesszen kárba.