Egyre kevesebb a veseköves beteg

Március 14-én ünnepeljük a vese világnapját – kilencedik alkalommal összpontosít az egész világ erre a kiválasztó szervre és betegségeire. Utóbbiak közül talán az egyik legismertebb maga az urolitiázis, vagyis hétköznapi nevén a vesekő, amely nemcsak magát a vesét, de a vesevezetéket, a húgyhólyagot és a húgycsövet is érintheti.

Március 14-én tartjuk a vese világnapját. Ennek kapcsán beszélgettünk az urolitiázisról, vagyis a vesekőről dr. Pajor Lászlóval (képünkön), az SZTE Urológiai Klinikájának igazgatójával, aki elmondta, hogy a betegség csökkenő tendenciát mutat Magyarországon. A határon túl, Szerbiában és Romániában ez már nem igaz, a mi „szerencsénk" az itthon alkalmazott, rendkívül jó lökéshullám-kezelésben áll.

A túlzott húsfogyasztás is felelhet érte

Sokféle kő létezik, avat be a professzor, amelyek kialakulásához nagyban hozzájárulhatunk életmódunkkal. Okozhat kövesedést a vizeletben túl nagy mennyiségben jelen lévő só kicsapódása, és létezik olyan típusa is, amely genetikai eredetű.

– A magyar érintettek körében tízszázalékos arányban találkozunk húgysavtartalmú kövekkel, amelyeket jellemzően a túlzott húsfogyasztás idéz elő. Ebből a szempontból a leginkább veszélyeztetettek éppen ezért a kocsmárosok és hentesek. De el kell mondani, hogy a húgysavtartalmú kövek „jó" kőnek számítanak, hiszen gyógyszeresen kezelhetők. Szintén oldható gyógyszeresen a cisztintartalmú kő, amely genetikai zavar miatt alakul ki: a cisztin kicsapódik a szervezetben, és kövesedést okoz. Érdekesség e kő esetén, hogy jellemzően a cigány lakossághoz köthető, náluk fordul elő leginkább – magyarázza a szakértő, és hozzáteszi, sajnos azonban nem kezelhető minden kő gyógyszeresen, például a kalciumkő sem.

A szülési fájdalomhoz hasonlít

Orvoshoz már fájdalmas, görcsös rohamokkal fordulnak a betegek, amely a deréktájról indul, és kisugárzik férfiaknál a herébe, nőknél a nagyajkakba, tudjuk meg. – Az erős fájdalmat a szülési fájdalomhoz szokták hasonlítani. Először ezt enyhítjük, majd következhet a kivizsgálás, amely során meg kell állapítani, hogy mekkora a kő, hol helyezkedik el, és milyen összetételű
– fejti ki dr. Pajor László. Ha 5 milliméternél kisebb, akkor jó eséllyel távozik magától, ha nem, és nem oldható gyógyszeresen sem, akkor lökéshullám-kezelést vagy endourológiai műtétet alkalmaznak. – Előbbi egy 80-as években kifejlesztett technika, amellyel műtét nélkül tudjuk porrá zúzni a követ, utóbbinál sajnos vágásra is szükség van. Ekkor egy tűt szúrunk a vesébe, ezen keresztül egy drótot vezetünk be, és kitágítjuk a járatot. Így már egy optikai eszközön keresztül szabad szemmel is látjuk a követ, és lézerrel, ultrahanggal porrá törjük.

Igyunk sokat, és kerüljük a húst!

A megfelelő életmóddal elkerülhető a kőképződés, hívja fel a figyelmet a szakértő. Különösen fontos a megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztás, a korábban már diagnosztizált betegeknél a húsmentes diéta, és az, hogy ne dőljünk be a reklámoknak, és ne együk marokszámra a C-vitamint, ugyanis a túlzott C-vitamin-bevitel – amelyet csak tabletta szedésével tudunk elérni – vesekőképző hatású.