Veszélyes tél: kihűlés és fagyás

Kihűlés nemcsak a téli hónapokban fenyegethet bennünket, de értelemszerűen ebben az időszakban regisztrálják a legtöbb ilyen esetet. Ha a szervezet több hőt veszít, mint amennyit akár fokozott anyagcserével (testmozgással), akár külső forrásból származó melegítéssel pótolni lehet, kihűl – mondja [namelink name="Nyeste Zsolt"] mentőtiszt.

Mínusz egy fokon, nyugvó levegőn a ruhátlan ember akár egy órán át is képes maghőmérsékletét tartani – a további következmények egyéni adottságaitól függenek. A szél, a hideg felületen ülés vagy fekvés fokozza a hőveszteséget, vízben pedig a levegőhöz képest mintegy 25-szörös a hővesztés. A belső, úgynevezett maghőmérséklet 35 fok
alá csökkenése már kihűlést jelez.

Különösen veszélyeztetettek azok, akik valamilyen okból – betegség, sérülés, tudatmódosító szerek miatt bekövetkező eszméletvesztés miatt – huzamosabb ideig fekszenek mozdulatlanul a hideg környezetben. Maguktól rendszerint nem is képesek mozogni. A kihűlés tünetei általában fokozatosan alakulnak ki. Kezdetben reszketés és fogvacogás jelentkezik. Ahogyan a testhőmérséklet tovább csökken, a reszketés alábbhagy, a mozdulatok lassúvá és ügyetlenné válnak, megnő a reakcióidő, a gondolkodás zavarttá válik, az ítéletalkotás gátolt lesz. Az illető összeeshet, elkóborolhat, vagy akár a földre fekhet pihenni. Ezen a ponton még magatehetetlenebbé válik, elveszíti az eszméletét. A szívverés és a légzés lassabbá, gyengébbé válik, különböző szívritmuszavarok alakulhatnak ki. Végül a szív megáll.

Ha kihűlt személynek próbálunk segíteni, biztosítani kell az alapvető életműködést (légzést és keringést), eszméletlen embernél fontos a légút biztosítása. Adott esetben távolítsuk el a nedves, hideg ruházatot. Hívjunk mentőt a 104-es hívószámon. Érkezéséig biztosítsunk meleg ruhát, takarót, megfelelő hőmérsékletű környezetet, eszméleténél lévő beteggel itassunk meleg folyadékot. Kerüljük a felesleges mozgatást! A végtagokból hirtelen visszaáramló hidegebb vér állapotrosszabbodást okozhat, ezért lehetőség szerint mellőzzük a végtagok megemelését. A szervezet jobban tűri a hideget a melegnél, de a tartós hideghatás akár 0 fok felett is okozhat fagyási sérülést. Először a kiálló testrészek, az orr, az áll, a térdek, a fülek és az ujjak fagynak meg. Az alkohol tompítja a hidegérzést, ezért az ittas ember könnyebben megfagyhat. A különböző fagyási fokozatoknak megfelelően a fagyott területen égő, szúró fájdalom jelentkezik, ami egy idő múlva csökken, vagy érzéstelenségbe megy át. A bőr sápadt, hűvös, majd később kipirul, kékes-lilává válik, és megduzzad. Majd hólyagok keletkeznek. Ezekből nehezen gyógyuló fekélyek maradhatnak vissza. Ezt követően a bőr minden rétege megfagy, esetleg az alatta lévő szövetek is. A hólyagok összefolyhatnak, megrepedhetnek, a fagyott terület piszkosszürke színű. Ellátásnál a fagyott területet nem szabad hirtelen felmelegíteni. A beteget takarjuk be, de a hideg, nedves ruházatot előtte vegyük le. Ha szükséges, a fagyott területeket steril fedőkötéssel lássuk el. Első fokú fagyásnál az érintett területeket óvatos dörzsöléssel melegíthetjük, a bete-
get meleg folyadékkal itathatjuk.