A főúr fizet!

Egy napokban megjelent nemzetgazdasági minisztériumi tervezet szerint rövidesen bárki lehet bolti eladó, felszolgáló egy kávézóban, vagy számítógép-kereskedő. A Nemzetgazdasági Minisztérium honlapjára felkerült munkaanyag szerint a változtatás több mint 600 ezer munkavállalót és vállalkozót érint: nem kellene szakképesítés a háztartási kisgépek, a számítógép és a szoftver, valamint a telekommunikációs eszközök értékesítéséhez. Az indoklás egyszerű: a képzések nem tudják követni a technika fejlődését, így szükség sincs rájuk.

Szakképesítés nélkül viheti ki a fagyit a cukrászdában dolgozó felszolgáló, de az éttermekben továbbra is papírhoz kötik a rendelésfelvételt. A minisztérium szerint a gyorsbüfékben, kávézókban ma már a vállalkozók tanítják be az újoncokat, felesleges a tanulókat az évekig tartó képzésnek kitenni. A rendelet elfogadásával szabad az út a szállodai portásnak, utazás- vagy rendezvényszervezőnek készülő munkavállaló előtt.

Kakuk Ádám is képesítés nélküli felszolgálóként dolgozik az Acappella cukrászdában. Fotó: Karnok Csaba
A változás nem csak a papírról szól. A végzett dolgozónak a 118 ezer forintos garantált bérminimumot kell megadni, az új rendszerbe belépőknek „elég lesz" a 101,5 ezer forintos minimálbér. A változás nyertesei a vállalkozások, ugyanis a szakképzetlen munkaerőt foglalkoztatók járulékkedvezményt is kapnak. Míg egy szakképzett 118 ezer forintos felszolgáló papíron nettó 77 ezer 290 forintot visz haza, addig a segédmunkás már csak 66 ezer 483-at, eközben pedig a munkaadó egyetlen szakképzetlen pincéren 35 ezer 702 forintot spórol. A minisztérium szerint a képzések megszüntetésével 150 millió forint marad az államnál.

 Villámpincér

Az egyik Szegeden induló, 7 hónapos tanfolyam szerint 109 ezer forintért 150 óra alatt elméleti pincérré képzik a jelentkezőket, amihez még 200 órás szakmai gyakorlat is kell. Államilag elismert OKJ-s pincért érettségizettekből 2, míg 8 általánost végezettekből 3 év alatt képeznek.

– Rövid távon pozitív a vállalkozóknak, hosszabb távon viszont problémát okoz azoknak, akik a szakmákat kitanulták – mondta [namelink name="Pataki Andrea"]. A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (Kisosz) megyei titkára elárulta, véleményezték a minisztériumi tervezetet, az anyagot az országos központnak megküldték.

– Utazásszervezésnél sem hisszük, hogy megfelelő a szakképesítés nélküli munkavállaló. A vállalkozókra ez a megoldás nagyobb felelősséget ró – folytatta Pataki Andrea. Kifejtette, a bércsökkentés a vendéglátó-ipari szakmában nem hoz munkahelyteremtést.

– Elképzelhető, hogy a vállalkozók a drágább személyzetet olcsóbb szakképzetlenre cserélik. A változtatás akkor lenne jó ötlet, ha a szektor bővülne, de erről most nincs szó – osztotta meg lapunkkal véleményét Pataki Andrea.

Egy általunk megkérdezett szegedi vállalkozó is úgy vélte, az átalakítás nem fog munkahelyeket teremteni. – A szakképzettek jelentős része elment külföldre, akik maradtak, azokat „adminisztráljuk", ide-oda eldugva foglalkoztatjuk. Így előfordulhat, hogy egy büfében több a pénztáros, mint a pincér, persze csak papíron – mondta a neve mellőzését kérő forrásunk. Hozzátette, ha szakképzetleneket is lehet majd felszolgálónak alkalmazni, „végre nem kell trükközni". – Akik évek óta nálunk dolgoznak, magasabb bért kapnak. Nem cserélnénk őket kezdőkre – hangsúlyozta a szegedi vállalkozó.