A hónap könyve

2007.01.19. 15:19

Jókai Anna: A mérleg nyelve I.

Jókai Annát és életművét már nem kell bemutatni olvasóinknak. Írásaira odafigyelnek, várják az újabb kötetek megjelenését. Költőként kezdte irodalmi pályafutását, majd különböző műfajokban jelentek meg az élet morális kérdéseit boncolgató művei. Munkássága elismeréseként a Köztársasági Elnök Érdemérmével tüntette ki az írónőt. Az esszé és tárcalevelek gyűjteménye az újabb művek mellett válogat a korábbi köteteiben megjelent írásokból is.

Az első fejezetben Vannak - lesznek címmel szinte egy századvégi irodalmi, művészeti arcképcsarnokkal találkozunk. A legkorábbi írások a hetvenes években, a legutóbbiak már a 2000-es esztendőben születtek és kortárs előadóművészekről, iparművészekről, képzőművészekről és írókról szólnak.

Írásainak szereplői többek között: Jancsó Adrienne, előadóművész, Borsos Mihály fotóművész, aki a láthatatlan embert keresi a maszk alatt, Sütő András a „súlyos író, példa-ember", akinek feladata a „nyelvőrző-nyelvdúsító munka" és Szabó Magda „a varázsló". Polgár Rózsa textilképeiről írja: „az Európába-tartozás nem felhígulást jelent, nem feladását az ön-értékeknek, hanem éppen azt a képességünket, hogy megszenvedett tapasztalataink által gazdagítsuk ezt az Európának nevezett térséget, méghozzá úgy, hogy a Föld bármely pontján élő, kereső, tépelődő embernek is mondjunk valami érvényeset."

A második fejezet címe: Voltak - vannak.
A magyar irodalom három nagy oszlopát Kodolányi Jánosban, Hamvas Bélában és Várkonyi Nándorban jelöli meg, s ezzel új kategóriát teremt a magyar irodalomtörténeti gondolkodásban. Németh László, „a tanító ember", aki úgy éli meg a sorsát, hogy az életmű és az élet nem áll egymással ellentmondásban. Klebelsberg Kuno a kultúra gazdaságteremtő erejét ismerte fel. Szegeden kiépült a Dóm tér, megvalósult az egyetem és az első könyvhét, illetve könyvnap is kultuszminisztersége alatt született meg.

Vasárnapi levelek a harmadik fejezet címe.
A Magyar Rádióban olvasta fel vasárnapi leveleit, a közreadott válogatás korrajznak is felfogható. „Értékükön próbálom mérni, elhelyezni a dolgokat, de soha nem mondok véleményt úgy, hogy abban ne legyen helye az okkeresésnek, a megértésnek, a könyörületnek." - vallja a vele készült interjúk egyikében az írónő.

A rövid lélegzetű munkák sem az életmű melléktermékei, az aforizmaszerű megfogalmazások mestere, akinek meggyőződése, hogy az erkölcsi érték a mérleg nyelve. Írásai az erőszak, fásultság, szeretet, udvariasság, türelem, a tisztelet és a kitartás témakörében olyan jelenségekkel foglalkoznak, melyek a társadalom jelenlegi állapotát tükrözik.

Fejérné Pintér Veronika

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!