2014.11.11. 19:18
Még mindig nem élünk jobban
Csongrád megye - Az egy főre jutó elkölthető jövedelmünk alapján 42 európai ország közül a 31-edikek vagyunk. Csongrád megye az országos átlag alatt, Szeged picivel jobban teljesít.
– Nem marad több pénzünk, mint tavaly, ellenkezőleg, kevesebb lett – mondta [namelink name="Bánsági Tibor"] a szegedi Napfény Park parkolójában. A férfival és családjával áruval bőségesen megrakott bevásárlókocsi mellett beszélgettünk. Kiderült: ők 4-en két családot alkotnak, közel egy hónapra szerezték be a legszükségesebb élelmiszereket. – Megjött a nyugdíj, ilyenkor vásárolunk, kicsit már karácsonyra is. A legtöbb cikk akciós, például a liszt is, aminek 97 forint kilója.
Csongrád megye az országos átlaghoz képest idén 91,7 százalékon áll, tavaly 90,5 százalékot mértek. Szeged 2013-ban megközelítette a 100 százalékot, idén 102,5-öt ért el, vagyis kicsivel többet, mint a magyar átlag. Szerettük volna megtudni, hogy élnek a vásárhelyiek vagy a makóiak, de nem kaptunk számokat a GfK-tól.
A GfK Hungária Piackutató Kft. minden évben elkészíti úgynevezett vásárlóerő-tanulmányát: összehasonlítja, hogy Európa 42 országában az adók levonása után mennyi szabadon elkölthető pénz marad az emberek zsebében. Az idei tanulmányból kiderült: Európában, beleértve a nem uniós tagállamokat is, 2 százalékkal nőtt a vásárlóerő, a nettó kereset – csak Magyarország nem lépett előre, a 31. helyen állunk, mint tavaly.
Egy európai lakos egy évben átlagosan 13 ezer 112 euró, havi 1092 euró, azaz 336 ezer forint elkölthető jövedelemből él. A jelenlegi, 308 forintos árfolyammal számoltunk. Magyarországon 5000 euró az éves átlag elkölthető keretünk, egy hónapban 416 eurót, azaz 128 ezer forintot kell beosztanunk. Európa 10 legmódosabb országa a teljes európai vásárlóerő mintegy fele fölött rendelkezik, a listát vezető Liechtensteinben a havi nettó 1 millió 400 ezer forint. A legszegényebb Moldovában viszont az egy főre jutó elkölthető jövedelem az európai átlag egytizedét éri el: havi 34 ezer forintból léteznek az emberek.
A bőségesen megrakott bevásárlókocsi mellett beszélgettünk Bánsági Tiborral. Fotó: Frank Yvette
A vásárlóerő az adózás után egy főre jutó, rendelkezésre álló, elméletileg elkölthető jövedelmet jelenti, az állami juttatásokkal együtt. Ez az összeget a lakosság fogyasztásra, az állandó havi kiadásokra fordítja: lakbérre, rezsire, jelzáloghitelre, magán-nyugdíjpénztári befizetésre, egészségbiztosításra, pihenésre, közlekedésre.
A leggazdagabb és a legszegényebb település vásárlóerő-indexe közötti különbség 134 százalékpontról 137-re emelkedett. Míg az éllovas Telkin több mint 8000 euróból gazdálkodhat egy lakos évente, addig a legszegényebb Tiszaburán csak 1500 euróból. A legnagyobb vásárlóerővel rendelkező 100 település az ország középső részén és az Észak-Dunántúlon található, a legszegényebb települések északkeleten és délnyugaton vannak.
Infografika: DM
A megyék rangsorát vezető Budapest egy főre jutó 6367 eurós vásárlóereje 30 százalékkal magasabb a magyar átlagnál. Ezzel az eredménnyel a főváros egy szinten van a balti országokkal, de elmarad Szlovákiától.
