Milliókkal tartoznak a kórházaknak a potyázók

Az ingyenes egészségügyi ellátás mindenkinek jár – szeretik sokan, sokfelé hangoztatni. Csakhogy az is jól ismert közhely, hogy ma már semmi nincs ingyen, így a gyógyítás sem. Azért is fizetünk – társadalombiztosítás formájában. Igaz: jóval több a potyázó, mint a becsületes járulékfizető: mindössze 2,7 millió biztosított van jelenleg Magyarországon. Elvileg csupán nekik járna térítésmentes egészségügyi ellátás, mindenki másnak súlyos összegeket kellene fizetnie, ha orvoshoz kerül. A jelenlegi szabályozás szerint azonban a magyar állampolgárok csak figyelmeztetést kapnak, ellátásuk költségét a társadalombiztosító megtéríti az intézménynek. Más kérdés, ha külföldiről van szó.

Esetükben – ha nincs biztosításuk – a kórház vagy a klinika feladata a kezelési költségek behajtása. Ha ez nem sikerül, veszteséget kénytelenek elkönyvelni.

– Nem is olyan régen történt, hogy egy autóbaleset után megmentettük egy külföldi állampolgár életét – mesélte [namelink name="Baráth Lajos"], a makói Dr. Diósszilágyi Sámuel Kórház és Rendelőintézet főigazgatója. – Nyilván tudhatta, hogy ez sokba fog neki kerülni, mert – mint utóbb kiderült – szándékosan rossz címet adott meg az adatfelvételnél. Nem tudjuk tehát behajtani rajta a tartozást, mivel az intézmény nincs felkészülve arra, hogy nyomozzon egy páciens után. Három és fél millió forintot buktunk azon, hogy megmentettük a balesetet szenvedett külföldi állampolgár életét.

A súlyos sérülteket mindenképp el kell látnia a kórházaknak – akár vsan biztosításuk, akár nincs.
Illusztráció: Karnok Csaba
Határ menti kórházként nem ez volt az egyetlen ilyen eset a makói intézményben. Mivel Romániában már bevezették, hogy valóban csak a biztosítottak kapnak ingyenes ellátást, sokan jönnek át Magyarországra. Egy részük azért, mert ha már úgyis fizetniük kell, inkább a magasabb színvonalú magyar egészségügyet választják, egyre többen azonban azt használják ki, hogy könnyen eltűnhetnek, hiszen nincs ilyen típusú együttműködés a két ország között.

A legtöbb esetben az intézmények nem utasíthatják vissza az ellátást. A sürgős eseteket például mindenképpen el kell látniuk, akkor is, ha a páciensnek nincs biztosítása. De még ha nem is életmentő beavatkozásról van szó: nem szívesen küldik el, aki ellátásra szorul.

– Nem hagyunk magára senkit – mondta Túri Sándor, a Szegedi Tudományegyetem Gyermekklinika és Gyermek-egészségügyi Központ igazgatója. Hozzátette azonban, hogy ő még pénzt soha nem látott abból, ha egy biztosítás nélküli külföldin segítettek.

– Több millió forintos, behajtatlan fizetési elmaradása van azoknak a betegeinknek, akik nem rendelkeztek európai uniós biztosítási kártyával – mondta [namelink name="Várkonyi Katalin"], a szentesi Dr. Bugyi István Kórház főigazgatója. Hozzátette: a biztosított külföldiek ellátási költségét is minden esetben az intézményeknek kell megelőlegezniük, amelyet csupán több hónapos – akár féléves – csúszással fizet ki az OEP.