Zomborból Kiszombor

Kiszombor községnév 1863-ban jelent meg először Kis-Zombor alakban; addig ugyanúgy Zombor volt, mint Bács-Bodrog vármegye székhelye. De akkor még Hódmező-Vásárhely, sőt Hód-Mező-Vásárhely járta. Érdekes, hogy a helyi nyelvérzék mégis másként kezelte a két azonos nevet. A jeles író, Herceg János Zomborban született, József Attila, a költő Kiszomboron töltötte 1922 nyarát.

Az 1898 és 1912 közt folyó helységnévrendezéskor döntöttek úgy, hogy a községek, városok nevei egybeírandók. Ettől kezdve lett Hódmezővásárhely is meg Kiszombor is. Amint Mező Andrástól (A magyar hivatalos helységnévadás, 1982) tudjuk, a bizottság „az etimológiai világosság szempontja" alapján mérlegelte, hogy a különírással magától értődően egyértelmű jelentés az egybeírással megszűnhet, „és ez néhány esetben – legalább a kívülállók számára – értelmezési problémákat okozhat". Ezért például Kis-Zellőt nem Kiszellőnek, hanem Alsószellőnek nevezte. De – bár Kis-Zombort először Makózombornak akarták átnevezni – „a község fellebbezésére hozzájárultak a Kiszombor törzskönyvezéséhez". „Az s-sz és s-zs torlódást sem tudták sok névben feloldani, sőt a kezdeti próbálkozások után az s-sz feloldására nem is törekedtek." Bozsoki Attila most túlzott pontoskodásból kivételt akar: visszaállítani Kiszombor száz évvel ezelőtti nevét (DM, dec. 22.).

Figyelmen kívül hagyta, hogy ez a kivétel még jobban megzavarná az emberek helyesírási tudatát. Hiszen ha valaki (magyar anyanyelvű, gyerek vagy idegen) eleinte hibásan olvasná is, hamar rájön – magától vagy mástól – a helyes olvasatra és értelmezésre. Kiejtése különben is kizzombor. A másszoré másszor, a ritmuszavaré ritmuzzavar – de ez nem zavar senkit. Ahogy némi habozás után mindenki rájön, hogy a tejfölvásárlás azt jelenti-e, hogy tejet vásárolnak föl, vagy tejfölt. Ha több időm volna (koromnál fogva nekem az idő a legdrágább), tucatnyi hasonló magyar szót gyűjthetnék egybe, amely ugyanígy kétértelmű ugyan, de a szövegkörnyezetből egykettőre megvilágosodik, melyik a helyénvaló. Kiszombor miatt nem lehet megváltoztatni a helyesírási szabályokat. Egyébként a példaként – és szerinte ma élő kivételként – emlegetett Kakas ütő településnevet nem találom helységnévtárainkban, még Gyalay Mihálynak a határrészneveket fölsorakoztató terjedelmes gyűjteményében (Magyar igazgatástörténeti helységnévlexikon, 1989) sem.

Péter László