A börtönbüntetés végétől ketyeg a közügyektől eltiltás

Eredményes volt a biomassza-erőmű és a termálvíz használati meleg vízként történő hasznosítása ellen indított népi kezdeményezés Szegeden – írtuk korábban. A helyi választási bizottság a 7655 aláírásból 5249-et talált hitelesnek, nyolc olyan embert is kiszűrtek, aki el van tiltva a közügyektől. Hogyan írhattak alá ezek az emberek?

– A közügyektől eltiltást mellékbüntetésként szabályozza a büntető törvénykönyv: önállóan nem, csak szabadságvesztés mellett szabható ki. Alkalmazásának egyik feltétele, hogy az elkövetőt szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítéljék, a másik, hogy a közügyekben való részvételre méltatlannak mutatkozzék. Így például felfüggesztett szabadságvesztés vagy más büntetés esetén nem nyílik lehetőség alkalmazására – tudatta [namelink name="Juhászné Prágai Erika"]. A Szegedi Törvényszék sajtószóvivője elmondta: a közügyektől eltiltás egytől tíz évig tarthat. Nem számít bele az az idő, amely alatt az elítélt a szabadságvesztést tölti, vagy amely alatt kivonja magát a szabadságvesztés végrehajtása alól. A feltételes szabadságon eltöltött időt viszont a közügyektől eltiltásba be kell számítani. Hogy a bíróság mennyi időben határozza meg az eltiltást, az ügy körülményeitől függ, de általában igazodik a végrehajtandó szabadságvesztés tartamához.

– A közügyektől eltiltott nem rendelkezik választójoggal, nem vehet részt népszavazásban és népi kezdeményezésben, nem lehet hivatalos személy, nem lehet népképviseleti szerv testületének, bizottságának tagja, azok munkájában nem vehet részt. Nem érhet el katonai rendfokozatot, nem kaphat belföldi kitüntetést és külföldi kitüntetés elfogadására engedélyt, hatósági eljárásban nem lehet védő vagy jogi képviselő, nem viselhet tisztséget köztestületben, közalapítványban, és nem lehet civil szervezetnek vezető tisztségviselője. A közügyektől eltiltott az ítélet jogerőre emelkedésével elveszti mindazon tagságát, állását, tisztségét, katonai rendfokozatát, megbízatását és kitüntetését, amelyek elnyerésére nem lenne jogosult – mondta Prágai Erika.

Nem lehet olyan tipikus bűncselekményeket megnevezni, amelyeknél a bíróság szokásosan közügyektől eltiltást szab ki, azonban gyakorta alkalmazzák. – Az a bíróság, amely előtt az eljárás befejeződött, közli a bűnügyi nyilvántartóval az elítélt személyazonosító adatait, és a kiszabott büntetésre, mellékbüntetésre vonatozó adatokat. A választójoggal nem rendelkezők nyilvántartásának adatait a választójog megállapítására a választási iroda, a választási bizottság és a bíróság jogosult igényelni. Ebből következően a választási iroda rendelkezik mindazon adatokkal, amelyek révén biztosítható, hogy a népképviseleti szervek választásában, illetve a népi részvétel más formáinak gyakorlásában a közügyektől eltiltott ne vehessen részt – magyarázta a sajtószóvivő.