Az 1938-as világbajnoki döntő a korabeli Délmagyarországban

Az első, Uruguayban megrendezett labdarúgó világbajnokságra az 1930-ben 20 éves Délmagyarország még alig figyel fel. Mindössze egy eredményéről, az 1930. július 15-én lejátszott Argentína-Franciaország 1:0 (0:0) csoportmeccsről ad rövid hírt. A lap a kerületi atlétikai „bajnoki viadallal" és a hódmezővásárhelyi úszókongresszussal van elfoglalva. Az viszont hírnek számított, hogy július 27-én a magyar pólóválogatott Stockholmban 9:0-ra „tönkreverte" a svédeket. 

--> Hogyan keressünk a DélmagyArchívban?

1934 - Nem bírtunk az osztrákokkal

Híradás a korabeli Délmagyarországból az 1934-es vb Magyarország-Egyiptom mérkőzéséről. Keressen az 1910-1945 közötti újságban!

A második, 1934-es olaszországi világbajnokságon azonban már a magyar válogatott is jelen van, így a Délmagyarország érdeklődése is erősebb. A meccsekről előzetest és beszámolót is közöl.

A lap 1934. május 29-én beszámol a május 27-i nápolyi sikerről Magyarország – Egyiptom : 4:2 (2:2), amely a magyar válogatott első világbajnoki győzelme.

"A nagyobb tudásu magyar csapat győzelmét nem lehetett megakadályozni. Az első gól a 11. percben esett egy remek akció eredményeként: Markos ideális centerezését Teleki a gólba helyezte. 1:0. Változatos játék után a 30. percben ujabb gólt lőtt a magyar csapat. Markos beadását Toldi kapura fejelte, majd amikor látta, hogy a kapus védte a labdát Musztafa Kaniej II.-t labdával együtt a hálóba sodorta. 2:0. A gól után gyakrabban támadtak az egyiptomiak a két szélsőhalfunk hibája miatt és sikerült is nekik egymásután két gólt lőniök. Óriási izgalomban kezdte a magyar csapat a játékot a második félidőben, lassanként azonban határozott fölénybe került és biztosan győzött. A 9. percben a szemfüles Vincze isméi a magyaroknak szerezte meg a vezetést. 3:2. A 16. percben egy nagyszerű Toldi-bomba bebiztosította a győzelmet. 4:2."

Híradás a korabeli Délmagyarországból az 1934-es vb Magyarország-Ausztria negyeddöntőjéről. Kattintson és keressen az 1910-1945 közötti újságokban!

Ezután a Magyarország-Ausztria negyeddöntő következik Bolognából. A Délmagyarország így ír a felállásokról 1934. május 27-én: „A magyar együttes megnyerheti a mérkőzést, ha tudásán kívül lelkesedést is visz a küzdelembe. Bolognából érkező hirek szerint Sárosi, az európahirű játékos vállalta a játékot. A nagy küzdelemre Nádas Ödön szövetségi kapitány a következő csapatot állította össze: Szabó — Vágó, Sternberg — Palotás, Szűcs, Szalay — Markos, Avar, Sárosi, Toldi, Kemény. Meisl csapata: Platzer — Ludvigh, Sesta — Wagner, Smistik, Nausch — Zischek, Bicán, Sindelar. Horváth, Viertel. A meccs második félidejét 5 óra 15 perckor a rádió közvetíteni fogja."

Sajnos, a továbbjutás nem sikerült: 1934. május 31-én Magyarország 2:1-re vesztett. A Délmagyarország így ír június 2-án:

„A vereséget a magyar csapat nem érdemelte meg, pedig összeállításában voltak hibák. Nem játszott Vincze és játszott Avar, Sárosi is szerepelt. A bölcs válogatók tréning nélkül, sérüléséből alig felgyógyult centert állították be a csapatba: a leggyengébb csatár volt az egyébként kitűnő center. Talán a szervezeti hibák sem ütköznek ki annyira, ha csapatunkat nem kisérte volna olyan hihetetlen balszerencse, amelynek jóvátehetetlen eredményeként kiestünk a további küzdelmekből." Természetesen a bíró is elfogult volt, ahogyan azt a szerkesztő alcímben ki is emelte.

1938 - Döntőben Magyarország, tüntetés az ezüstérem miatt

1938. június 5-én a magyar válogatott az első meccsen magabiztosan győz a korabeli Indonézia ellen: Magyarország-Holland India 6:0 (4:0). „Fényes győzelemmel tovább jutottunk a VB-n" – írta az újság.

A Svájccal szembeni negyeddöntőről - Magyarország-Svájc 2:0 (1:0) – a lap így értékel: „A két gólos győzelem nem fejezi ki hűen a két csapat közötti differenciát; a magyarok normális pályán akár öt góllal is győzhetlek volna. Nemcsak a taktikában és technikában, hanem kondícióban is felülmulta a magyar együttes a svájciakat: a magyarok normális pályán akár öt góllal is győzhettek volna."

Híradás a korabeli Délmagyarországból a 1938-as vb Magyarország-Svédország elődöntőjéről. Kattintson és keressen az 1910-1945 közötti újságokban!

Következett a svédek elleni elődöntő. A parádésan megnyert Magyarország-Svédország 5:1 (3:1) mérkőzés után a Délmagyarország címe is boldog: „A magyar csapat ujabb ragyogó győzelme révén bejutott a világbajnoki döntőbe". De ennek a hírnek sem sikerült a Szegedi FC hazaérkezéséről szóló hír fölé kerülnie a sportoldalon.

„A játék nem a legjobban kezdődött, mert a svédek már az első percben gólt, értek el a védelem könnyelműsége miatt. Nyberg megszerezte a svédeknek a vezetést. 0:1. A magyar együttes a gól után olyan iramot diktált, amellyel szemben a svédek tehetetlenek voltak és a 21 percben megszületett a kiegyenlités. Zsengellér biztos gólnak látszó fejesébe Jacobsson beletette a lábát és onnan pattant a kapuba a labda. 1:1. A gól után visszanyerte önbizalmát a magyar csapat és további ostromának meg is lett az eredménye. Titkos Sárosi labdájával ügyesen huzott kapura és védhetetlen gólt lőtt. 2:1. A 38. percben a szinte állandóan rohamozó magvarok uiabb pompás gólt érnek el: Sas beadáséit Sárosi Zsengellér elé teszi, a jöbbösszekötő védhetetlenül bombáz a kapuba. 3:1. A második félidőben is folytatódott a magyar csapat fölénye annak ellenére, hogv most már kissé lefékezve játszottak a mieink a döntőre tartogatva erejüket. A lefékezett játékban sokkal jobbnak bizonyultunk és a 22 percben Sas beadását Sárosi a kapuba fejelte. 4:1. Azután két óriási Toldi-kapufa következett, majd a 40. percben Zsengellér lövésével szemben tehetetlen volt a svéd kapus. 5:1."

Előzetes a korabeli Délmagyarországból a 1938-as vb-döntő előtt. Keressen az 1910-1945 közötti újságokban!

És eljött a Magyarország – Olaszország döntő. A Délmagyarország óvatosan, de magyar győzelmet jósol. Nincs különösebb oka rá, hiszen az olasz csapat erős, és a korábbi meccseken sem sikerült legyőzni őket. „Az érdektelenek körében is az a hangulat, hogy a küzdelemből a magyar csapat kerül ki győztesen, mert kétségtelenül a világbajnoki mezőnynek eddig legjobb együttese volt. Négy világbajnoki mérkőzésén; a görögök, a hollandiaiak, a svájciak és a svédek ellen 24 gólt lőtt és mindössze kettőt kapott. Ezzel a teljesítménnyel egyetlen együttes sem dicsekedhet."

A július 21-i lapszám választ is ad a kérdésre. Június 19-én Párizsban Olaszország-Magyarország 4:2 (3:1). A Délmagyarország címe: „Tizenhárom éve nem bírunk az olaszokkal".

Így a beszámoló: „Az olasz csapat nagy lelkesedéssel keményen játszott, bár néha tisztátalanságok is becsúsztak a játékba, ezeket azonban elnézte a játékvezető. Már az első percekben nagyobb lendülettel támadtak és csatársoruk szinte feltartóztathatatlan volt, védelmük pedig minden menthetőt mentett. A 6. percben a ragyogóan játszó, Colaussi lőtte az első olasz gólt, amelyet a 8. percben Titkos egalizált. A 17. percben Piola, majd a 35. percben ismét Colaussi volt az olaszok gólszerzője. A második félidőben dr. Sárosi szépített és ekkor felcsillant a kiegyenlítés reménye, ezt azonban a 37. percben Piola szétoszlatta. Így lett a meccs eredménye 4:2. (3:1). A magyar csapatban csak Biró, Szabó, Titkos és Sas nyujottak elfogadható játékot."

Az 1938-as világbajnokság a másnapi Délmagyarországba is bekerül: a hazatérő csapatot ünneplés, a szövetségi kapitányt többezer tüntető várja Budapesten. Az ember elréved a hírre: vajon Pintér Attila albán meccse után mi lett volna akkoriban. 

Olvassa el a hírt a DelmagyArchív adatbázisából:

Heves tüntetések Budapesten a válogatott futballcsapat érkezésénél

Rendőrök oszlatták szét a szövetségi kapitány ellen tüntető tömeget