Lehull a lepel a kádári titkosszolgálatokról

Bálint László Évtizedeim a titkosszolgálatnál című memoárja az utóbbi idők egyik legizgalmasabb könyve. Az egykori kémelhárító a hódmezővásárhelyi Emlékpontban mutatja be január 17-én, csütörtökön délután 5 órakor a kádári állambiztonság ezidáig ismeretlen világába bepillantást nyújtó visszaemlékezés-kötetét. A szerző már gyerekkorában elhatározta, hogy nyomozó lesz, de csak a rendőri esküt követően tudta meg, hogy a politikai osztályra került - kémelhárítónak.

Bálint László Évtizedeim a titkosszolgálatnál.
Az utóbbi idők minden bizonnyal legizgalmasabb memoárja Bálint László új könyve. A szerző 1940-ben született Kisteleken hívő katolikus – a későbbi kommunista szóhasználat szerint: középosztálybeli vidéki klerikális-reakciós – családba. Gyerekkorában sok detektívregényt olvasott, ezért elhatározta, hogy nyomozó lesz. Álmának beteljesítésére huszonkilenc évesen látta elérkezettnek az időt és nyomozónak jelentkezett a Budapesti Rendőr-főkapitányságra. Fel is vették, ám az csak az eskütétel után derült ki, hogy a szolgálati helyéről a legkevésbé sem ő döntött, s a kiterjedt háttérellenőrzés ellenére is a Politikai Osztályra, a BRFK III/II-A Alosztályra osztották be kémelhárítónak…

Könyvében a szerző a kádári kémelhárítás, tágabban pedig az állambiztonság ezidáig ismeretlen világát mutatja be, számos névvel, konkrét történetek leírásával. Hogyan működött a Kádár-rendszerben az állambiztonsági szerv? Mit lehet tudni a belső viszonyairól, az állományról, a vezetőkről? Mi volt a feladatköre a hírszerzőknek, a kémelhárítóknak, a belső elhárítóknak? Miért volt mindig is jelentős eszköze a titkosszolgálatoknak a hálózat? Kik és hogyan küzdöttek Magyarországon a Moszad hírszerzői és hálózata ellen? Miért alakult úgy, hogy a rendszerváltozás után mindenki csak a korábbi belső elhárítást (az úgynevezett „III/III-at") átkozta, az ügynökökre mutogatott, de a vezetők vagy például a hivatalos kapcsolatok felelősségéről senki sem beszélt? Létezik-e a rendszerváltás óta belső elhárítás, és mi a feladata? Hogyan mentették át magukat az állambiztonsági vezetők 1990-ben, és hogyan befolyásolták a politikai életet, a közéletet? S hogyan hatott a politika az állambiztonsági szerv, majd 1990-től a nemzetbiztonsági szolgálatok működésére?
Bálint László nem mindennapi életútjáról olvasva bepillantást nyerhetünk egy titokzatos világba, s közben rengeteg érdekes, közérdeklődésre számot tartó kérdésre is választ kaphatunk.

A szerzővel Vincze Gábor, az Emlékpont történésze beszélget csütörtökön 17 órától a kommunizmus évtizedeit bemutató közgyűjtemény előadótermében.