Délmagyar logó

2017. 10. 22. vasárnap - Előd 10°C | 20°C Még több cikk.

Rózsaligeti László: Magyar olimpiai lexikon, 1896-2002

A hónap könyve e havi darabjának kiválasztásához az alapötletet az idén, 2004. augusztus 13-29-e között megrendezésre kerülő XXVIII. athéni Nyári Olimpiai Játékok adta. A könyvajánló alcímének stílusosan az Athéntől Athénig címet is választhattam volna, hiszen a görög főváros volt a színhelye az első modern olimpiai játékoknak is 1896-ban.
Az olimpia eredete az ókori Görögországba nyúlik vissza, ahol Olümpiában már Kr. e. 776-tól, majd minden negyedik évben - a négyéves ciklus a legelterjedtebb görög időszámítási rendszer alapja volt - megrendezték a görögök együvé tartozását kifejező (ún. agonisztikus) játékokat, melyeknek Nagy Theodosius római császár Kr. u. 393-ban kiadott rendelete vetett véget.

Az antik játékok eszméjét, majd gyakorlatát egy francia pedagógus, Pierre de Coubertin báró kezdeményezésére újították fel a XIX. század végén. 1894. június 23-án az ő vezetésével Párizsban megalakult a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB), az újkori játékok nemzetközi szervező és részben végrehajtó szervezete, amely többek között elhatározta, hogy ismét megrendezik az olimpiát, éspedig nemcsak a görögség, hanem minél több ország sportolóinak részvételével. Az első helyszín 1896-ban Athén volt a görög eredetre való tekintettel, majd 1900-ban Párizs következett (Coubertin tiszteletére), a továbbiakban pedig négyévente más-más ország valamelyik nagyvárosa. A terv megvalósításába azután több alkalommal is beleszólt a világpolitika.

Ennek ellenére Coubertin számára a játékok életre hívása egyet jelentett a népek összefogásán túl a béke gondolatának kifejezésével is, ahogyan ezt Óda a sporthoz című költeményében is olvashatjuk:

„A béke vagy te, Sport!
a népeket egymáshoz fűző szép szalag:
és testvérré lesznek mind általad,
önuralomban, rendben és erőben.
Mert önbecsülést tanulnak az ifjak
tőled, s más népek jellemét is éppúgy
megértik és nagyra tartják, hogyha te
tanítod őket túlszárnyalni egymást:
mert versenyed a béke versenye."

Az 1896-os legelső megmérettetésen - 13 ország 300 versenyzője közül - hazánkat három atléta (Dáni Nándor, Kellner Gyula, Szokolyi Alajos), egy úszó (Hajós Alfréd), egy birkózó (Topavicza Momcsillo) és két tornász (Kokas Gyula és Wein Dezső) képviselte. Szereplésük sikerrel járt és a 18 éves műegyetemi hallgatónak, Hajós Alfrédnak a rövid- és hosszútávon elért kettős úszóbajnoksága valamint az atléták előkelő helyezései egyszeriben ránk irányították a világ figyelmét.

Az itt bemutatott Magyar olimpiai lexikon 652 magyar olimpiai sportoló rövid életrajzát tartalmazza. Ők azok, akik az 1896 és 2002 között megrendezett 27 nyári és 19 téli olimpia valamelyikén egyéni vagy csapatversenyben dobogós helyen végeztek. A szócikkek, ahogyan az egy lexikonhoz illik, tömörek és pontosak. Az olimpikonok biográfiái mellett az olimpiai szempontból legfontosabb hazai sportegyesületeket is ismerteti a könyv. Ezenkívül számos melléklet, táblázat (éremtáblázat, eredményességi táblázat) és közel 300 fotó segít még inkább eligazodni a honi sport legnagyobbjai között.

Dr. Scmitt Pál (a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, az Olimpikonok Világszövetségének elnöke) ajánlása a lexikon előszavában:
„A könyv a magyar sport hőseinek, az olimpiai játékok magyar érmeseinek állít emléket. Szeretném remélni, hogy a jövőben is minél többen követik példájukat, hiszen eredményeikkel, sportemberi magatartásukkal egyaránt példaképül szolgálnak a jövő nemzedéke számára. E gondolatok jegyében köszöntöm a könyv szerzőjét, aki úttörő feladatra vállalkozva gyűjtötte csokorba a magyar olimpiai érmesek életútját."

Szurkoljunk tehát együtt idén augusztusban is a magyar sportolók eredményes szerepléséért az ötkarikás játékokon, hogy az olimpiai mozgalom jelszavait - „Citius, altius, fortius": gyorsabban, magasabbra, erősebben - megvalósítva újabb dicsőséget szerezzenek hazánknak.

Somogyi Szilvia

Olvasóink írták

  • 1. PÁPAINÉ 2008. október 22. 19:05
    „KI TUDJA KI NYERTE A 100. ÉS 150. MAGYAR OLIMPIAI ARANYÉRMET?HA TUDJÁTOK LÉGYSZÍVES ÍRJÁTOK MEG.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kőrösi Csoma Sándor: Dictionary Tibetan and English

A Somogyi-könyvtár egyik féltve őrzött kincse Kőrösi Csoma Sándor Tibeti szótára. Ki is volt… Tovább olvasom