Délmagyar logó

2018. 09. 21. péntek - Máté, Mirella 14°C | 28°C Még több cikk.

Thuróczy János: A magyarok krónikája

Mátyás udvarához kötődik a az első nyomtatott könyv, a Chronica Hungarorum után 15 évvel megjelent Thuróczy-krónika is. Szerzője, a Hont megyei nemesi származású Thuróczy János, 1435 körül született.
Mátyás király uralkodása idején (korábban, mint Angliában vagy Spanyolországban), 1473-ban a német származású Hess András Budán felállított nyomdájában készült Magyarországon az első nyomtatott könyv: a Chronica Hungarorum. Ezt a munkát, a magyarok történetét összefoglaló művet, a nyomtatás helyéről ’Budai Krónika’-ként szokás említeni. Mátyás udvarához kötődik a 15 évvel később megjelent Thuróczy-krónika is. Szerzője, a Hont megyei nemesi származású Thuróczy János, 1435 körül született. Egyetemre nem járt, de a latin nyelvet kiválóan megtanulta. Jogi érdeklődése és latintudása révén fiatalon jegyző lett az országbíró hivatalában. Okleveleket fogalmazott, feljegyzéseket készített, peres ügyek iratait szerkesztette. 1476-tól tíz éven át a királyi kúriában dolgozott jegyzőként. 1486-ban a királyi kisebb kancellária egyik ítélőmesterévé nevezték ki Thuróczyt, aki így egyúttal a jegyzők elöljárója lett. Hivatali főnöke, Drági Tamás személynök buzdítására fogott

neki Thuróczy, hogy korábbi krónikák, források alapján megírja a magyarok történetét egészen Mátyás koráig. Munkájához rendelkezésére állt Mátyás könyvtára. A Magyarok krónikája nem eredeti mű, több forrást, krónikát dolgozott benne egybe Thuróczy, amelyek 1386-ig, Kis Károly haláláig ismertették a magyar történelmet. A XV. század históriája, Thuróczy korának krónikája már önálló írói teljesítmény. A szerző anekdoták beillesztésével élvezetes olvasmánnyá tette a krónikát. A történetíró naprakészségét jellemzi, hogy az utolsó fejezetben Mátyás több hadisikere mellett elmeséli Bécs és Bécsújhely elfoglalását is, Bécsújhely pedig 1487. augusztus 17-én került Mátyás uralma alá.

Thuróczy mentorának, Drági Tamásnak ajánlotta művét.

Ebben az időben Budán nem működött nyomda, így a krónikát Brünnben (Brno) a Stahel műhelyében nyomtatták. Itt készültek a fametszetű illusztrációk: a csatajeleneteket bemutató kisebb ábrák és a magyar királyok ismert és kedvelt, egészalakos portréi. A kötet 1488. március 20-án már el is hagyta a nyomdát. A magyarok történelme iránti érdeklődés jele, hogy Thuróczy műve pár hónappal később, 1488. június 3-án Augsburgban is megjelent. Theobald Feger budai könyvkereskedő és kiadó megrendelésére készült a második kiadás a híres Ratdolt nyomdában, brünni kiadás egy példánya alapján. A fametszeteket, az eredetit utánozva, újrametszették, a példányok többségében kézzel ki is színezték azokat.

A szép történeti képeskönyv amellett, hogy forrásértékét is megőrízte, a könyvtárak, könyvgyűjtők féltett könyvritkaságai közé tartozik a mai napig.

A Somogyi-könyvtár 1993 januárjában vásárolta meg az augsburgi, tehát a második kiadás egy példányát, jóllehet, a szándék, hogy gyűjteményében dicsekedhessen egy Thuróczy-krónikával, már a Millennium idején megszületett. A könyvtár első igazgatója, Reizner János élénk érdeklődéssel volt a történelem és a régiségek iránt. Dobrowsky Ágost budapesti könyvkereskedő -ismerve Reizner érdeklődését- 1897 októberében felajánlott neki megvételre egy tökéletes állapotban levő Thuróczy-krónikát. Az üzletkötés nem jött létre, mert decemberben Dobrowsky újabb példányt ajánlott –jutányos áron- Reizner figyelmébe, sőt: megtekintésre postán leküldi Szegedre a kötetet!

Szinte hihetetlen, de két nap múlva Reizner már vissza is küldte az értékes könyvet a következő levél kíséretében: „Thuroczi Augsburgi kiadását ide mellékelten vissza küldöm. Most drágaságokat nem vehetünk, de ha már Thuroczit veszünk, azt csak budai kiadásból fogunk keresni, de azt is csak igen kedvező esetben. Szeged 897. decz. 11én Reizner J".

Meglepő, hogy Reizner nem csak anyagi okok miatt nem vásárolta meg a kötetet, hanem azért, mert még nagyobb ’fogásban’ reménykedett: budai kiadást szeretett volna venni. Ez sajátos és sajnálatos tévedés volt Reiznertől, ugyanis Thuróczy művét nem adták ki Budán, mint láttunk Brünnben és Augsburgban jelent meg gyors egymásutánban 1488-ban. Valószínű, hogy Reizner az 1473-ban Budán megjelent Chronica Hungarorum egy példányát szerette volna megszerezni, ez azonban nem Thuróczy János műve, arról nem is szólva, hogy 1897-ben sehol sem volt már kapható a Budai Krónika.

1898-ban Ranschburg Gusztáv ajánlott Reiznernek és a Somogyi-könyvtárnak megvételre egy augsburgi Thuróczy-krónikát, de a könyvtárigazgató az előzőhöz hasonló levélben elhárította az ajánlatot.

Hosszú idő telt el, amíg egy antikvárium katalógusában, elérhető áron eladásra kínáltak egy augsburgi Thuróczy-krónikát, az pedig a szerencsés véletlen műve, hogy a könyvtárnak éppen volt kerete a ritkaság megvásárlására.

A Thuróczy-krónika eme példányát számos kiállításon csodálhatták már meg az érdeklődők 1993 óta a Somogyi-könyvtárban.

Szőkefalvi-Nagy Erzsébet

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tovább olvasom