2008.10.01. 04:18
Elsikkasztott történelemlecke
Felelősek-e a kommunisták abban, hogy a holokauszt rémtettei nem váltak nyilvánvalóvá? Egy pöttyet.
Iskolákban fogják tanítani a magyar háborús bűnösök perét - közölte még 1946 januárjában a Szabad Nép. Az újság - csupán tíz soros - tudósításából kiderül: Ries István akkori igazságügyminiszter a kultusztárcának azt javasolta, hogy a középiskolákban és a felsőoktatási intézményekben "részletesen ismertessék a magyar háborús bűnösök bűnügyének tárgyalási anyagát".
Nagy Ferenc és Ries István
Az igazságügyi tárca vezetője máshol kifejtette, ezekre a perekre azért van szükség, hogy "az ország félrevezetett, elbutított közvéleménye megismerje a 25 éves magyar fasizmus történetét".
A leckét csak kevesen tanulták meg. Sőt, a népbírósági pereket ahelyett, hogy - például a németekhez hasonlóan - iskolákban oktatták volna, egészen az 1980-as évek elejéig elzárták a kutatók elől; még a megbízható kommunista kurzustörténészek is csak nagy nehézségek árán kaphattak engedélyt arra, hogy a belügyi archívumban hét pecsét alatt őrzött népbírósági anyagokba betekinthessenek.
Sőt, Ries Istvánt a negyvenes évek végén az AVH egyik pribékje verte agyon egy széklábbal.
De kérdés az is, hogy Horthy Miklós kormányzót miért nem ítélték el?
Az elmúlt évek kutatásai szerint Sztálin személyesen beszélte le Rákosi Mátyást Horthy felelősségre vonásáról. A diktátor ugyanis értékelte a kormányzó háborúból való kiugrási kísérletét, valamint megindult István fia szerencsétlen halálán. Horthy Miklós népbíróság előtti felelősségre vonásának elmaradásának más okai is voltak. Egyrészről a kormányzó továbbra is nagy népszerűségnek örvendett itthon, másrészt szenilitása nagyban akadályozta volna az eljárást.
Hazánkban a második világháborút követően körülbelül 27 ezer személy ellen indult eljárás háborús és népellenes bűnök alapján; közülük 477-et halálra ítéltek és ebből 189-et - köztük négy volt miniszterelnököt - ki is végeztek.
