Délmagyar logó

2017. 10. 22. vasárnap - Előd 10°C | 20°C Még több cikk.

140 éves a Szuezi-csatorna

Száznegyven éve, 1869. november 17-én adták át a Szuezi-csatornát, a Föld egyik legfontosabb és legforgalmasabb vízi útját.
Az építkezés a francia Ferdinand Lesseps irányításával kezdődött meg 1859. április 25-én. A konzorcium számos gonddal szembesült: 50 ezer munkást kellett élelmezniük, csak az ivóvizet 3000 teve szállította. A munkák kezdetben kézi erővel folytak, a földet kosarakban szállították el, később gőzhajtású kotrógépek rakták az ipari vasút vagonjaiba. A 164 kilométer hosszú csatorna tíz év után, 1869. november 17-én nyílt meg, nyolcezer kilométerrel és 30 nappal rövidítve meg az Európa és Dél-Ázsia közti hajóutat.

Az ünnepségre a függetlenedni vágyó egyiptomi alkirály az Oszmán Birodalom szultánját (akinek névleg fennhatósága alá tartozott) meg sem hívta, ott volt viszont Ferenc József császár, a francia császárné, a porosz, az orosz és a holland uralkodó. A csatorna a tervezett összeg kétszeresébe került, ennek majdnem háromnegyedét Egyiptom állta, de a haszonból csak 15 százalékot kapott. Az ország ezért 1875-ben szó szerint csődbe jutott, s arra kényszerült, hogy csatornarészvényeit eladja az így monopolhelyzetbe kerülő brit kormánynak. 1888-ban a csatornát semleges övezetnek nyilvánították és minden hajó előtt megnyitották, védelmét az 1882-ben Egyiptomba bevonult britekre bízták.

Nagy-Britannia 1956 nyarán kivonult az övezetből, néhány héttel később Nasszer egyiptomi elnök puccsszerűen államosította a csatornát. Mivel Nyugat-Európa kőolajának nagy része ezen keresztül érkezett, október végén - a magyar forradalommal egy időben - francia, angol és izraeli csapatok szállták meg a térséget, s csak az év végén távoztak az amerikai és szovjet közös fellépés hatására. Az 1967-es hatnapos arab-izraeli háborúban a Szuezi-csatorna frontvonal lett, az elaknásított, elsüllyedt hajóktól eltorlaszolt csatornát csak 1975-re hozták rendbe és nyitották meg újra.

A Szuezi-csatorna a világ egyik legfontosabb és legforgalmasabb, egyben leghosszabb, zsilip nélküli épített vízi útja. Hossza 163 kilométer, mélysége 20 méter, szélessége 286 és 385 méter között változik, de az egyiptomi kézben lévő csatornatársaság a vízi utat fokozatosan mélyíti és szélesíti. 2008-ban több mint 21 ezer hajó haladt át rajta, az átkelés díja átlagban 250 ezer dollár. A Szuezi-csatorna jövője biztos: Afrika megkerülése minden körülmények között jelentős többlettávolságot jelent.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Obama új válságra figyelmeztet

A világgazdaság a válságból való kilábalás útján halad, de újabb válságokhoz vezethet az, ha nem… Tovább olvasom