Délmagyar logó

2017. 07. 23. vasárnap - Lenke 21°C | 35°C Még több cikk.

23 év után aláírták az orosz-észt határmegállapodást

A két ország 9 éve már megállapodott a közös határról és az erről szóló egyezményt 2005 májusában aláírták.
Észtország és Oroszország külügyminiszterei 23 évig tartó tárgyalási folyamat eredményeként ismét aláírták az orosz-észt államhatárról szóló megállapodást kedden Moszkvában.

A két ország 9 éve már megállapodott a közös határról és az erről szóló egyezményt 2005 májusában aláírták. A megállapodásnak az észt parlamentben 2005 júniusában történt jóváhagyását követően azonban Oroszország visszavonta aláírását a szerződésről, mert annak bevezetőjében az észt törvényhozás utalást tett az ország területi igényeit tartalmazó 1920-as tartui békekötésre. Tallin két határ menti város hovatartozását vitatja.

Moszkva 2012-ben kezdeményezte a tárgyalások felújítását. A most aláírt megállapodás Oroszország és Észtország között a szárazföldi, valamint a Finn-öbölben és a Narva-öbölben húzódó tengeri határt jelöli ki.

Urmas Paet észt külügyminiszter a moszkvai aláírást követően annak a reményének adott hangot, hogy országaiknak ezután sikerül gazdasági kérdésekben is megállapodni, és Oroszország feloldja az észt termékekre vonatkozó behozatali tilalmat. A balti uniós állam külügyi vezetője azt is elmondta, hogy reményeik szerint orosz kollégája még az idén ellátogat Észtországba. Urmas Paet a vizitet történelmi eseménynek nevezte, minthogy Szergej Lavrov személyében először utazna orosz külügyminiszter Tallinba.

Az orosz diplomácia vezetője ezzel kapcsolatban közölte, hogy a látogatás időpontját még egyeztetik, de ahhoz, hogy azt tartalommal töltsék meg, a két ország közötti együttműködésről több szerződést készítenek elő aláírásra. Abban állapodtak meg észt kollégájával, hogy a folyamatot felgyorsítják.

Szergej Lavrov a tájékoztatón elmondta, hogy nem kerülték meg a két ország kapcsolataiban továbbra is fennálló problémákat sem. Sürgette az Észtországban élő volt szovjet állampolgárok helyzetének rendezését, mert nekik az 1993-ban elfogadott észt törvény alapján nem biztosítanak automatikusan állampolgárságot, és még sokan közülük hontalannak számítanak. Tavaly júniusi adatok szerint Észtországban mintegy 90 ezer hontalan státusú ember él. Ők a lakosság 9,7 százalékát teszik ki. Az orosz külügyminiszter a nemzetközi szervezetek, így az EBESZ és az Európa Tanács határozatainak végrehajtására szólította fel Észtországot.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A WikiLeaks olvasóit is megfigyelték

Az elektronikus hírszerzés egy 2012-es keltezésű irata szerint a brit titkosszolgálat olyan… Tovább olvasom