Délmagyar logó

2017. 09. 26. kedd - Jusztina 13°C | 23°C Még több cikk.

A mutáns madárinfluenza-vírus emberről emberre is terjed

Hatvan napra felfüggesztik a kutatók a madárinfluenza-vírus mutáns változatainak tanulmányozását, ugyanis aggodalomra ad okot, hogy a vírus mutáns változata emberről emberre is terjed.
A madárinfluenza-vírus mutáns változatait tanulmányozó kutatók bejelentették, hogy a munkájukat övező aggodalmakat megértve hatvan napra önkéntesen felfüggesztik kutatásaikat.

Az aggodalmat az keltette, hogy a madárinfluenza-vírus genetikai módosításával létrehozott mutáns vírus emberről emberre is képes átlépni, ezért egyesek attól tartanak, hogy a vírus laboratóriumokból való véletlenszerű kiszabadulása pusztító járványhoz, illetve genetikai leírásának tudományos lapokban való közzététele bioterrorizmushoz vezethet.

A Science és a Nature című vezető tudományos folyóiratok online kiadásában 39 víruskutató aláírásával jelent meg az ezzel kapcsolatos levél. A tudósok védelmükbe vették a közegészségügyi szempontból alapvetően fontos tanulmányokat, amelyekre szerintük azért van szükség, hogy figyelemmel lehessen kísérni, mikor mutálódik veszélyes irányban a H5N1 influenzavírus. A kutatási szünet lehetőséget ad a globális egészségügyi hatóságoknak és a kormányoknak, hogy mérlegeljék a kutatástól várható előnyöket és megegyezzenek abban, hogy miként lehet a kockázatot a minimálisra csökkenteni.

Két kutatócsoport - a hollandiai Erasmus Egyetem Orvosi Központjában és az amerikai Wisconsin-Madison Egyetemen - az Egyesült Államok kormánya által támogatott tanulmányában laboratóriumban génmérnökséggel létrehozott olyan mutáns H5N1 vírust, amely vélhetően könnyen terjedne emberek között is.

A madárinfluenza vírusa először 1997-ben fertőzött meg dokumentáltan embert, azóta nagyjából hatszáz eset vált ismertté. A H5N1 vírus különlegesen romboló hatású emberekben, mert széleskörű szervkárosodást okoz, a fertőzöttek 60 százaléka - eddig összesen mintegy 350 ember - meghal. A madárinfluenza-vírus eddig ismert törzsei embert nagyon ritkán, csak a szárnyasokkal való együttélés során fertőznek meg, emberről emberre pedig ezek a "vad" törzsek nem terjedtek.

Az influenzavírusok gyakori mutációja miatt azonban egyszer olyan törzs alakulhat ki a természetben, amely könnyen terjed emberek között is. A kutatócsoportok arra kerestek választ, hogy milyen genetikai változtatásokkal történhet ez meg. A vadászgörénnyel mint emlős influenzamodellel végzett kísérletek mindkét megbízott laboratóriumban azt a meglepő eredményt hozták, hogy a génmérnökséggel létrehozott új vírus könnyedén terjedt az állatok között, a vad H5N1-vírusnál pedig jóval fertőzőbb lett a génszabott.

Az első eredmények bejelentését követően, miközben a vezető tudományos lapoknál még elbírálás alatt álltak a kutatást leíró tanulmányok, az amerikai kormány biológiai biztonságért felelő tudományos tanácsadó testülete, az NSABB arra kérte az amerikai Science-t és a brit Nature-t: mellőzzék a részletek közlését a laboratóriumban létrehozott mutáns madárinfluenza-vírussal kapcsolatban, hogy ártó szándékkal ne tudják azt előállítani.

"Nem volt könnyű döntés" - nyilatkozta tavaly decemberben a kérésről Anthony Fauci, a kutatásokat megrendelő amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézetek (NIH) fertőző betegségekért felelős vezetője. A kérésre reagálva a két kutatócsoport vonakodva bár, de beleegyezett abba, hogy a laboratóriumban létrehozott mutáns H5N1-vírus előállításának valamennyi részletét nem tárja a nyilvánosság elé, és változtatásokat eszközöl a vezető tudományos folyóiratok számára készülő publikációk kéziratában. A Science és a Nature folyóiratok főszerkesztői jelezték, hogy megfontolják az amerikai kormány - nem kötelező jellegű - kérését, ugyanakkor aggodalmukat fejezték ki az eddig példa nélküli ajánlással és a fontos tudományos információk visszatartásával kapcsolatban.

Ezt követte a 39 víruskutató által jegyzett, a folyóiratok honlapjára január 20-án felkerült, a kutatás hatvannapos önkéntes felfüggesztését bejelentő közlemény. Az aláíró tudósok között vannak a mutáns vírust előállító kutatócsoportok vezetői, valamint a világ több olyan intézetének influenzaszakértői, ahol szintén zajlanak hasonló kutatások, köztük az Egyesült Államok járványügyi központja (CDC) valamint a Hongkongi Egyetem kutatói.

"Ez a helyes lépés tekintve az Egyesült Államokban zajló polémiát" - mondta Ron Fouchier, a hollandiai Erasmuson tevékenykedő kutatócsoport vezetője. A kutatási szünet arra szolgál, hogy lehetőséget adjon a globális egészségügyi hatóságoknak és a kormányoknak, hogy mérlegeljék a kutatástól várható előnyöket és megegyezzenek abban, hogy miként lehet a kockázatot a minimálisra csökkenteni.

Fauci, aki "aktívan részt vett" a moratórium előkészítésében, kiállt amellett, hogy a kutatások támogatása indokolt volt. "A kutatások értéke nyilvánvaló, ezzel a biobiztonsági tanács is egyhangúan egyetértett" - hangsúlyozta az NIAID igazgatója.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szeretné átírni a szlovákiai kisebbségi helységnévlistát a Smer

Nem tetszik az Irány-Szociáldemokrácia (Smer) pártnak a szlovákiai kisebbségi helységnévlista, s azt… Tovább olvasom