Délmagyar logó

2016. 12. 07. szerda - Ambrus -5°C | 3°C

A flamand nacionalistáké Antwerpen

Antwerpen kikötővárosban a második világháború befejezése óta - leszámítva egy 1976-os, mindössze hathetes "kitérőt" - mindig a szocialisták adták a polgármestert.
Bart De Wever, a nacionalista Új Flamand Szövetség (N-VA) vezetője nyerte meg a polgármester-választást Antwerpenben, és Flandria sok más településén is az elszakadáspártiak sikerét hozták a vasárnapi belgiumi önkormányzati választások.

Antwerpen kikötővárosban a második világháború befejezése óta - leszámítva egy 1976-os, mindössze hathetes "kitérőt" - mindig a szocialisták adták a polgármestert. Most a hivatalt eddig betöltő Patrick Janssens a szavazatok nyolcvan százalékának összeszámlálása után kénytelen volt elismerni vereségét: a nacionalista Bart De Wever ekkor a leadott szavazatok 36 százalékát mondhatta magáénak.

Az N-VA vezetője - aki nyíltan arra törekszik, hogy Flandria önálló állammá válhasson, és ezzel Belgium szétessen - vasárnap este lelkesen ünneplő hívei előtt bejelentette: "mi vagyunk az új néppárt Flandriában". De Wever politikája lényegében csak abban különbözik a nála is radikálisabb elszakadáspártiakétól, hogy ő a fokozatos, lépésről lépésre történő szakítás híve. Most, az antwerpeni győzelem nyomán bejelentette igényét arra, hogy a kormányzat tárgyaljon vele a föderatív berendezkedésű ország lazább konföderációvá történő átalakításáról.

Az önkormányzati választások közvetlenül nem befolyásolják az országos politikát. Elio Di Rupo vallon szocialista párti miniszterelnök hatpárti - három flamand, három vallon pártból álló - koalíciót igyekszik összetartani annak érdekében, hogy életképes állammodellt tudjanak kialakítani Belgium számára, ahol a holland nyelvű flamandok egyre kevésbé hajlandóak közösködni a franciaajkú vallonokkal. Különösen az adóbevételek felhasználása terén igyekszik Flandria növelni saját önállóságát.

A most esedékes jövő évi szövetségi költségvetési vita mindenesetre az eddiginél is keményebbnek ígérkezik, miután az önkormányzati választások alaposan megnövelték a flamand nacionalisták önbizalmát. Di Rupo kormányának 13 milliárd eurós megszorító csomagja a jelek szerint érezteti hatását, a 2011-es 3,7 százalékról idén 2,8 százalékra csökkenhet a költségvetési deficit. A 2013-ra kitűzött 2,15 százalékos hiánycélt azonban csak akkor tudják elérni, ha további 4-5 milliárd eurót sikerül még lefaragni a kiadásokból, vagy ennyivel növelni tudják az adóbevételeket. Ezen adatok mellett érthető, hogy a flamandok egy része egyre kevésbé lelkesedik a közös államért: a leuveni katolikus egyetem egyik intézetének számításai szerint évente 16 milliárd euró közpénz áramlik át Flandriából Vallóniába.

A szövetségi állam megőrzésének hívei közül sokan attól tartanak, hogy növekedni fog a feszültség országos szinten a belpolitikában Antwerpen "eleste" nyomán - derül ki politológusi véleményekből.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mecsetből kilépő muzulmánokra nyitottak tüzet Nigériában: legalább húsz ember meghalt

Egy észak-nigériai faluban fegyveresek vasárnap tüzet nyitottak muzulmán hívekre, akik éppen kifelé… Tovább olvasom