Délmagyar logó

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -3°C | 5°C

A foglalkoztatási válság még tart

A gazdasági fellendülés apró jelei mutatkoznak, de a foglalkoztatási válságnak még távolról sincs vége.
Világszerte legalább 20 millió munkahely esett áldozatul a globális pénzügyi és gazdasági válságnak 2008 márciusa óta a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) legújabb tanulmánya szerint. Az EU-n belül mintegy 6,1 millió álláshellyel lett kevesebb a válság következtében. Az ILO szerint a túl korán befejezett gazdaságélénkítő programok a munkapiaci fellendülést akár egy évvel is hátráltathatják.

Az ABC televízió arról számolt be, hogy a vártnál kisebb lesz a tavalyi amerikai banki segélycsomag vesztesége; a washingtoni pénzügyminisztérium legfrissebb becslése szerint a bajba jutott cégeknek nyújtott 370 milliárd dollár hitelből csak 42 milliárd dollár nem fog visszafolyni. Az Obama-kormány a nyáron - annak fényében, hogy még további beavatkozások voltak várhatók - olyan előrejelzést adott, hogy 700 milliárd dolláros segélyakciót 341 milliárd dolláros veszteséggel kell majd lezárni.

Ben Bernanke Fed-elnök Washingtonban arról beszélt, hogy még túl korai az amerikai gazdaság tartós felépüléséről, önfenntartó folyamatról beszélni. Az amerikai központi bank első embere reményét fejezte ki, hogy a gazdasági helyzet javulása jövőre folytatódni fog. Úgy vélte, erőteljes visszaesés valószínűtlen. Utalt a gyenge munkaerő-piaci helyzetre, a fogyasztók óvatosságára, valamint a még mindig szűkös hitelkínálatra, álláspontja szerint e hátráltató tényezők miatt a gazdaság erősödése valószínűleg továbbra is csak mérsékelt ütemű lesz. Elmondta: a Fed legnagyobb feladata annak az időpontnak a kiválasztása, amely a legalkalmasabb lesz az ösztönző politika megfordítására. Hozzátette, hogy a jelenlegi alacsony, zéró százalék körüli kamat fenntartását célzó politika még egy ideig változatlan marad.

Az Egyesült Államok a nap legnagyobb nemzetközi eseménye, a 15. Klímaváltozási Konferencia időpontjára időzítette azt a bejelentést, hogy az emberi egészségre veszélyes szennyező anyagnak minősítette az üvegházhatást fokozó gázokat hétfőn az Egyesült Államok környezetvédelmi hatósága (EPA). A határozat egyértelmű üzenete az, hogy az Egyesült Államok - törvénnyel vagy hatósági szabályozással -, csökkenteni fogja a szén-dioxidban számolt károsanyag-kibocsátást a konferencia előtt bejelentett mértékben, vagyis 2020-ig 17 százalékkal a 2005-ös szinthez képest. Üzleti körök csaknem egyöntetű elutasítással fogadták az EPA bejelentését. A koppenhágai csúcsértekezleten az Európai Unió tagországai sincsenek egységes állásponton abban, hogy a közösség megemelje-e a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére tett vállalásait.

Az Európai Bizottság egyértelműen a nemzetközi gazdasági válsággal magyarázza, hogy számos uniós tagországban több mint négyszer annyi állami támogatást használtak fel tavaly, mint egy évvel korábban. Tavalyelőtt a 27 tagországban összesen 66,5, tavaly már 279,6 milliárd euró támogatást vettek igénybe brüsszeli engedéllyel. Az idén a várakozások és az előzetes statisztikák szerint még nagyobb összeggel kell számolni. A válság negatív hatásai nélkül tavaly csak 67,4 milliárd euró lett volna a felhasználás, alig nagyobb, mint az előző évben.

Enyhült a magyar gazdaságra nehezedő nyomás, de az ország továbbra is sérülékeny lehet bármely esetleges negatív sokkal szemben - állapította meg a Fitch Ratings, megerősítve Magyarország közepes befektetői, negatív kilátású adósbesorolását. A megerősítés a hosszú futamú szuverén deviza- és forintkötelezettségek "BBB/BBB plusz" osztályzatára, valamint az "F3" szintű rövid távú devizaadósság-besorolásra és az "A" országkockázati plafonra vonatkozik.

Egy másik nagy nemzetközi hitelminősítő, a Standard Ú Poorís nemrég negatívról stabilra javította Magyarországra érvényben tartott, szintén közepes befektetői, "BBB mínusz" szuverén adóskockázati besorolásának kilátását, a kitartó konszolidációs erőfeszítések eredményeivel indokolva a lépést. A jövő évi, 3,8 százalékos deficitcél tarthatóságával kapcsolatos aggodalmak ugyanakkor nagyok, és elemzők szerint a parlamenti, valamint önkormányzati választások miatt nem valószínű komolyabb kiigazító lépés.

A gazdasági válság, ha csak pár százalékponttal is, de átrendezte a vásárlási hajlandóságot, és csökkenti a tervezett kiadásokat a magyar vásárlók körében. Egy felmérés szerint míg tavaly novemberben a lakosság 81 százaléka vásárolt ajándékot karácsonyra, az idén ez az arány 76 százalékra csökkent. Míg 2008-ban a megkérdezettek 61 százaléka tervezett maximum 30 ezer forintot költeni az ajándékokra, az idén már 66 százalék szeretné ebből az összegből megoldani az ajándékozást. Ötvenezer forintnál többet a megkérdezetteknek már csak alig 6 százaléka szándékozik költeni.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Izrael: Irán rendelkezik az atomfegyver technikájával

Az izraeli hírszerzés szerint Irán már rendelkezik a szükséges atomtechnológiával, és csak el kell… Tovább olvasom