Délmagyar logó

2017. 04. 26. szerda - Ervin 8°C | 22°C Még több cikk.

A Freedom House bírálja az új magyar médiatörvény-tervezetet

Washington - A parlamentben tárgyalt új médiatörvény tervezete a magyar kormány legújabb olyan kezdeményezése, amely fenyegetést jelent a sajtószabadságra - állította hétfőn közzétett jelentésében a Freedom House(FH) nevű, washingtoni központú nemzetközi civil szervezet.
A FH - amely egyébként 2010-ben mind a sajtószabadság, mind pedig a politikai és polgári szabadságjogok tekintetében a "szabad" kategóriába sorolta be Magyarországot - az első helyen azt kifogásolta, hogy a leendő jogszabály alapján a "kiegyensúlyozatlan" tájékoztatás miatt bírság lesz kiszabható a magánkézben lévő médiumokra. A törvény ezeket a médiumokat lényegében ugyanolyan szabályoknak akarja alávetni, mint a közszolgálati és az állami médiát.

"Ez a jogszabály, a média ellen hozott egyéb intézkedésekkel kombinálva, jelentősen visszaveti majd a sajtószabadságot Magyarországon" - idézte a FH közleménye Karin Karlekart, a szervezet éves sajtószabadság-jelentésének szerkesztőjét.

"Különösen aggasztónak tartjuk a feltételezett +jogsértések+ meghatározását, amely nagyon tág és olyan környezetet teremt, amely jelentős visszaélésekhez vezethet, különös tekintettel az ország szélsőségesen polarizált politikai viszonyaira."

A jelentés rámutat, hogy Orbán Viktor miniszterelnök,a Fidesz elnöke egy volt fideszes politikust nevezett ki 9 évre az újonnan létrehozott Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa igazgatójának, s a testület többi négy helyét is a párt támogatói töltik be. Novemberben életbe lépett egy olyan törvény, amely a nemzet- és közbiztonsági kérdésekről írt cikkeikkel kapcsolatban a forrásaik feltárására kötelezi az újságírókat.

A jelentés szerint az intézkedések erős ellenállást váltottak ki a magyar média, valamint a sajtószabadságra felügyelő hazai és a nemzetközi szervezetek részéről. Ezek azt kifogásolták, hogy az új szabályozások ellentétesek a legjobb nemzetközi és európai gyakorlattal.

A magyarországi politikai és polgári szabadságjogok elemzésekor a FH megállapításai döntő többségükben pozitívak. A jelentés a visszásságok között említi meg ugyanakkor, hogy az Országos Rádió és Televízió Tanács (ORTT) 2009 októberében bírálatok kereszttüzébe került, amiért két országos kereskedelmi rádiófrekvenciát olyan vállalkozásoknak ítélt oda, amelyek gyaníthatóan kapcsolatban álltak az akkor kormányzó MSZP-vel és a még ellenzékben lévő Fidesszel.

A felsorolásban szerepel, hogy a rendőrség 2009 augusztusában könnygázt vetett be a Parlament felé tartó kormányellenes tüntetők ellen és 35 személyt őrizetbe vett. 2009 júliusában a rendőrség ismét könnygázt alkalmazott a szélsőjobboldali Magyar Gárda demonstrációjának részvevői ellen és 216 személyt állított elő. Decemberben a Legfelsőbb Bíróság megerősítette a Magyar Gárda betiltására vonatkozó határozatát, azzal indokolva a döntést, hogy a szervezet tevékenysége félelmet és gyűlöletet szít.


A FH jelentése egyebek mellett rámutat, hogy miközben a romák mindössze a magyar lakosság 10 százalékát alkotják, a szabadságvesztésüket töltő elítéltek között a becsült arányuk eléri az 50 százalékot, ami a rendőri diszkriminációval kapcsolatos vádaskodások alapjául szolgál. A civil szervezetek szerint 2009-ben több panasz is érkezett a roma őrizetesekkel szembeni zaklatás és túlzott erőalkalmazással kapcsolatban.

A jelentés szerint Magyarország több lépést tett a romák jogainak védelme és a velük szemben alkalmazott bánásmód ellenőrzése terén, ugyanakkor a kisebbség továbbra is széles körű diszkriminációba ütközik. A romák között ötszörte magasabb a szegénységben élők aránya, mint az összlakosság körében. A jelentés rámutat, hogy a romák elleni "erősödő erőszak 2009-ben négy halálesethez vezetett, s a megnövekedett bizonytalanság arra kényszerített roma férfiakat, hogy a lakhelyeiken járőrözzenek." A dokumentum megemlíti, hogy 2009 augusztusában halálos lőfegyveres támadások és gyújtogatás miatt négy személyt őrizetbe vettek.


A jelentés szerit a magyar nőknek ugyanolyan jogaik vannak mint a férfiaknak, de a foglalkoztatás és a fizetések terén diszkriminálják őket, s az üzleti élet és kormányzat vezető posztjain alulreprezentáltak. A FH rámutatott, hogy az Országgyűlés 386 képviselője közül mindössze 35 nő.

Az 1941-ben alapított Freedom House célja a demokrácia, a politikai szabadság és az emberi jogok ügyének szolgálata, illetve az, hogy éves jelentéseiben a nyilvánosság elé tárja az egyes országokban e téren elért eredményeket vagy az elkövetett jogsértéseket. A FH költségvetésének nagy részét az amerikai kormány állja, de kap támogatást a holland kormánytól és több magánalapítványtól is.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szerdán sztrájknap Európában

Brüsszel - Szerdán sztrájknap lesz Európában az EU állam-és kormányfőinek csütörtöki… Tovább olvasom