Délmagyar logó

2017. 06. 29. csütörtök - Péter, Pál 24°C | 33°C Még több cikk.

A hét végén dől el Görögország sorsa

Több kérdés maradt nyitva az euróövezeti csúcstalálkozó résztvevői számára. Nem lesz rendkívüli uniós csúcs.
Különtárgyalások miatt elhúzódik a rendkívüli csúcstalálkozó

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke megszakította az eurózóna állam-, illetve kormányfőinek rendkívüli csúcstalálkozóját vasárnap este, hogy különmegbeszélést folytasson a görög, a német és a francia vezetőkkel.

Diplomáciai források valószínűsítik, hogy még legalább egy ilyen különtalálkozóra sor kerül, s az alatt Tusk várhatóan ismét felfüggeszti majd a csúcstalálkozót.

A The Guardian című brit lap egy neve mellőzését kérő forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök, Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök találkozóján a görög kormányfőt azzal szembesítették, hogy két lehetőség közül választhat. A gyors reformok végrehajtásával gyakorlatilag uniós gyámság alá helyezi országát, vagy kilép az eurózónából, és szembenéz a pénzügyi rendszer összeomlásával.

A pénzügyminiszterek által készített és a tagállami vezetők elé került szövegtervezet szerint ahhoz, hogy Görögországgal elkezdődhessenek a tárgyalások egy harmadik mentőprogramról, Athénnak szerdáig tucatnyi intézkedést kell meghoznia. Ezek között szerepel a forgalmi adózás egyszerűsítése, az adóalap kiszélesítése, a nyugdíjrendszer fenntarthatóvá tétele, a polgári peres eljárási törvény átalakítása, a statisztikai hivatal függetlenségének szavatolása, automatikus kiadáscsökkentést eredményező döntések, az uniós bankszanálási és talpraállítási irányelv egyébként is kötelező, maradéktalan átvétele, az energiahálózat privatizációja, , döntés a nem teljesítő hitelek terén, az állami vagyonkezelő függetlenségének biztosítása, a közigazgatás politikamentesítése és a korábban trojkának nevezett nemzetközi intézmények visszatérése Athénba. A kiszivárogtatások szerint a szövegben zárójelben az is szerepel, hogy megállapodás hiányában Görögországnak fel kell ajánlani, hogy gyors tárgyalásokat követően "kimenőt" kapjon az eurózónából, lehetséges adósságátrendezéssel kísérve.

A jelenleg zárva tartó és tőkekorlátozásokkal sújtott görög bankok fizetőképességét egyelőre az Európai Központi Bank (EKB) tartja fenn úgynevezett sürgősségi likviditási támogatáson keresztül. Ilyet a frankfurti uniós jegybank csak fizetőképes feleknek biztosíthat. Ha Görögország július 20-án nem tud megváltani 3,5 milliárd euró értékű, az EKB-nál lévő görög államkötvényt, akkor a bank a saját szabályai szerint aligha folytathatja a likviditási támogatás biztosítását. Ebben az esetben a görög bankrendszer csak úgy tudna pénzhez jutni, ha Athén pénznyomtatásba kezd, amivel de facto kilépne az eurózónából.

Több kérdés maradt nyitva az euróövezeti csúcstalálkozó résztvevői számára

Vasárnap délután úgy kezdődött meg Brüsszelben az eurózóna 19 tagállamának csúcstalálkozója, hogy előzőleg nem született teljes körű megállapodás az övezethez tartozó országok pénzügyminiszterei között a görög adósságválság ügyében.

Angela Merkel német kancellár rendkívül súlyosnak nevezte a helyzetet. Azt mondta, hogy nem bármi áron akarnak megállapodásra jutni. Mint hozzátette, tudja, hogy az idegek pattanásig feszültek, de akkor is gondoskodni kell arról, hogy a megállapodás több előnnyel, mint hátránnyal járjon. A kancellár a bizalom túl alacsony szintjében látja a legfőbb gondot.

A fizetésképtelenség határára sodródott Görögország újabb pénzügyi mentőövhöz szeretne jutni, de az ennek fejében ígért reformokat az euróövezet több országa kevesli, illetve széles körben kételkednek abban, hogy a görögök be fogják váltani ígéreteiket.

A korábbi tervek arról szóltak, hogy a délutáni euróövezeti csúcs után este összeül a 28 EU-tagország állam-, illetve kormányfője is. Ezt a rendkívüli uniócsúcsot azonban vasárnap reggel lefújták. Voltak olyan szakértői értelmezések, miszerint ez voltaképpen jó jel a görög euróövezeti tagság szempontjából, mert 28-as körben igazából akkor lett volna szükséges tanácskozást tartani, ha kifejezetten napirendre kerül a "grexit", Görögország tartós vagy átmeneti távozása az euróövezetből.

Az euróövezeti vezetők - Donald Tusk, az Európai Tanács és egyben az euróövezeti csúcstestület elnöke szerint - így most addig fognak tanácskozni, amíg csak valamilyen közös álláspontra nem jutnak Görögországgal kapcsolatban.

Görögország európai hitelezői arra akarják rábírni az athéni vezetést, hogy a görög parlament már hétfőn tegyen olyan döntő lépéseket, amelyek megalapozzák a görög szerkezeti reformprogram melletti "elszántság" hitelét. Egyes athéni parlamenti lépésekre állítólag szerdai határidőt kívánnak megszabni.

Abban az esetben, ha ezt nem sikerülne elérni, és nem születne megegyezés arról, hogy a görögök kaphatnak pénzt az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) elnevezésű alapból, a brüsszeli tanácskozásra érkező Mark Rutte holland kormányfő szerint elkerülhetetlenné válik a "grexit".

Azzal a Wolfgang Scha:uble német pénzügyminiszternek tulajdonított vélekedéssel kapcsolatban, miszerint a görögök, ha nem vállalnak az eddigieknél keményebb reformlépéseket, akkor átmeneti jelleggel - például öt évre - távozhatnának az euróövezetből, és akkor a szigorú euróövezeti szabályok figyelmen kívül hagyása melletti eszközökkel is csökkenthetnék adósságukat, Francois Hollande francia államfő elutasítóan nyilatkozott. Leszögezte: nem létezik olyasmi, hogy "átmeneti grexit", tehát a választani csupán a "grexit" és a "nem grexit" között lehet.

Az euróövezeti szabályokon túllépő adósságcsökkentési lehetőségen közgazdászok szerint az értendő, hogy a görögök saját pénznemet vezethetnének be, majd ez a saját pénznem jelentősen veszítene értékéből az euróhoz képest, aminek természetesen nagyon súlyos következményei lennének a görögökre nézve, de egyúttal az adósságuk egy része is "elinflálódna".

Alekszisz Ciprasz görög kormányfő a csúcstalálkozóra érkezve az mondta, hogy olyan, becsületes kompromisszumot akar kötni, amely megőrzi Európa egységét.

Az alkudozások pénzügyminiszteri szintjéről a csúcsvezetők számára "örökül hagyott" tervezet értelmében Görögországnak július 20-ig - vagyis nagyon sürgősen - 7 milliárd euróra lenne szüksége. Augusztus közepén az Európai Központi Bankkal szembeni törlesztés kötelezettségek miatt ez az áthidaló hiteligény 12 milliárd euróra nő.

Schulz: jó lenne ma megállapodni

A Görögországban kialakult és egyre romló helyzetre való tekintettel szerencsés volna, ha még ma megszületne a megállapodás a válság megoldásáról - vélekedett Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, miután az euózóna Brüsszelben ülésező állam-, illetve kormányfőivel is megosztotta álláspontját vasárnap délután.

Schulz emlékeztetett, első ízben fordult elő, hogy az eurózóna csúcstalálkozójára őt is meghívták, ez nem is kötelező, s szerinte ez a helyzet drámaiságát mutatja.

"Az igazi kérdés, amit el kell dönteni, az, hogy folytatjuk-e együtt az egység szellemében, vagy elkezdődik a széthullás" - húzta alá a német szociáldemokrata politikus.

Véget ért a pénzügyminiszterek tanácskozása

Az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoport tanácskozása véget ért, haladást sikerült elérni, de néhány jelentős ügyben az állam- illetve kormányfőknek kell döntést hozniuk - közölte a tanácskozás végeztével Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, a tanácskozás elnöke.

Pierre Gramegna luxemburgi pénzügyminiszter tudatta, hogy a pénzügyminiszterek megállapodtak egy szövegtervezetről, de abban még vannak zárójeles, nyitott kérdések; a tervezet most az állam- illetve kormányfők elé kerül. Továbbra is minden lehetséges - mondta el Gramegna arra válaszolva, hogy lekerült-e végleg a napirendről Görögország kilépése az euróövezetből.

Alexander Stubb finn pénzügyminiszter elmondta, hogy a dokumentum messzemenő garanciákat tartalmaz, a görög parlamentnek július 15-ig el kell fogadnia bizonyos törvényeket, az újabb mentőprogramról pedig csak akkor kezdődhetnek tárgyalások, ha mind a görög kormány, mind a parlament minden most lefektetett intézkedést elfogad. Stubb a görög adó-, nyugdíj- és áfarendszert említette, valamint privatizációs intézkedésekről is beszélt.

Oroszország fontolgatja a közvetlen energiaszállítást

Oroszország tanulmányozza annak lehetőségét, hogy közvetlen energiaszállítással támogassa Görögország gazdaságának talpra állítását - közölte Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter vasárnap.

Újságíróknak nyilatkozva Novak úgy fogalmazott: Oroszországnak az a szándéka, hogy az energetikai együttműködés kibővítésének révén támogassa a görög gazdaság fellendítését. Így Moszkvában jelenleg vizsgálják annak lehetőségét, hogy a közeljövőben közvetlenül szállítsanak energiahordozó nyersanyagokat a dél-európai országba.

A miniszter azt nem közölte a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökséggel, hogy milyen energiahordozókról van szó. Mindössze annyit mondott, hogy minisztériuma arra számít, pár héten belül megállapodnak a görög féllel.

Miközben Görögország és nemzetközi hitelezői között hosszú, kimerítő és kaotikus tárgyalások folytak, Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök három hónap alatt két alkalommal is ellátogatott Oroszországba és találkozott Vlagyimir Putyin elnökkel.

Oroszország többször is támogatásáról biztosította Görögországot. A két ország június 19-én elvi megállapodást írta alá, miszerint kétmilliárd eurós beruházással meghosszabbítják a Török Áramlat gázvezetéket, amelyet korábban csak a török-görög határig terveztek kiépíteni. Az ehhez szükséges forrásokat alapvetően az orosz fél biztosítja.

Érkeznek a résztvevők az euróövezeti csúcstalálkozóra

Vasárnap délután még nem született meg az eurózóna-országok pénzügyminisztereinek közös ajánlása a görög adósságválság ügyében, amikor már sorra érkeztek brüsszeli rendkívüli tanácskozásukra az övezet 19 tagállamának csúcsvezetői.

Angela Merkel német kancellár rendkívül súlyosnak nevezte a helyzetet. Azt mondta, hogy nem bármi áron akarnak megállapodásra jutni. Mint hozzátette, tudja, hogy az idegek pattanásig feszültek, de akkor is gondoskodni kell arról, hogy a megállapodás több előnnyel, mint hátránnyal járjon. A kancellár a bizalom túl alacsony szintjében látja a legfőbb gondot.

A fizetésképtelenség határára sodródott Görögország újabb pénzügyi mentőövhöz szeretne jutni, de az ennek fejében ígért reformokat az euróövezet több országa kevesli, illetve széles körben kételkednek abban, hogy a görögök be fogják váltani ígéreteiket.

A korábbi tervek arról szóltak, hogy a délutáni euróövezeti csúcs után este összeül a 28 EU-tagország állam-, illetve kormányfője is. Ezt a rendkívüli uniócsúcsot azonban vasárnap reggel lefújták. Voltak olyan szakértői értelmezések, miszerint ez voltaképpen jó jel a görög euróövezeti tagság szempontjából, mert 28-as körben igazából akkor lett volna szükséges tanácskozást tartani, ha kifejezetten napirendre kerül a "grexit", Görögország tartós vagy átmeneti távozása az euróövezetből.

Az euróövezeti vezetők - Donald Tusk, az Európai Tanács és egyben az euróövezeti csúcstestület elnöke szerint - így most addig fognak tanácskozni, amíg csak valamilyen közös álláspontra nem jutnak Görögországgal kapcsolatban.

Diplomaták szerint Görögország európai hitelezői arra akarják rábírni az athéni vezetést, hogy a görög parlament már hétfőn tegyen olyan döntő lépéseket, amelyek megalapozzák a görög szerkezeti reformprogram melletti "elszántság" hitelét.

Abban az esetben, ha ezt nem sikerülne elérni, és nem születne megegyezés arról, hogy a görögök kaphatnak pénzt az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) elnevezésű alapból, a brüsszeli tanácskozásra érkező Mark Rutte holland kormányfő szerint elkerülhetetlenné válik a "grexit".

Nem lesz rendkívüli uniós csúcs

Nem lesz rendkívüli uniós csúcs, csak az eurózóna tagállamainak vezetői tanácskoznak vasárnap délután Brüsszelben - közölte az egyik közösségi oldalon Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke.

Délelőtt folytatják a szombaton megkezdett tanácskozásukat az eurózóna pénzügyminiszterei, melynek célja a megállapodás a Görögországnak nyújtandó újabb mentőprogramról és a cserébe vállalt görög reformintézkedésekről.

Hans Jörg Schelling osztrák pénzügyminiszter elmondta: óráról órára nehezebb a munka; vannak olyan pontok, melyekben vagy egymással vagy Görögországgal nem értenek egyet a pénzügyminiszterek. Az osztrák politikus elmondta azt is, hogy hivatalosan nem került elő az a javaslat, amelyről a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung írt tegnap, miszerint a német pénzügyminisztérium egy olyan forgatókönyvet is elképzelhetőnek tart, hogy Görögország öt évre lépjen ki az eurózónából, hogy adósságát olyan módon is rendezni tudja, ahogyan az euróövezet szabályai nem teszik lehetővé.

Alexander Stubb finn pénzügyminiszter, akinek kormánya az éjszaka folyamán sajtóértesülések szerint elzárkózott attól, hogy Athén újabb mentőcsomagot kapjon, elmondta: senki sem akadályozza a megállapodást, viszont Helsinki nem tartja elegendőnek a görögök által előterjesztett biztosítékokat arra, hogy az ígért reformok meg is valósulnak. Stubb rámutatott, hogy az eurózóna egészére és Görögország finanszírozására is tekintettel kell lenni, figyelembe kell venni az államadósság fenntarthatóságát és alapvető költségvetési kérdéseket egyaránt.

"Nagyon messze vagyunk attól, hogy a kellő feltételek teljesüljenek" - húzta alá Stubb, aki egy tizes skálán 3 és 4 közé saccolta az egyeztetések jelenlegi eredményességét.

Valdis Dombrovkis, az Európai Bizottság euróért felelős alelnöke elmondta, hogy a tárgyalások nagyon bonyolultak, és "viszonylag valószínűtlennek" tartja, hogy az Eurócsoport felhatalmazást adjon a bizottságnak, hogy egy újabb, harmadik mentőprogram részleteit megtárgyalja Athénnal.

Harisz Georgiadesz ciprusi pénzügyminiszter az elmúlt fél évet elpocsékolt időnek nevezte, ugyanakkor kijelentette, hogy számára a Grexit határozottan nincs napirenden.

Egyelőre eredmény nélkül zárult az Eurócsoport tanácskozása

Egyelőre eredmény nélkül szakadtak meg szombat éjjel az egyeztetések a Görögországnak nyújtandó újabb mentőprogramról Brüsszelben, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoportban.

Alexander Stubb finn pénzügyminiszter nem sokkal éjfél előtt tudatta a Twitter közösségi oldalon, hogy az ülés egyelőre véget ért, vasárnap azonban folytatódik. Úgy tudni, a pénzügyminiszterek egyelőre nem is adnak ki közös nyilatkozatot.

Pár perccel éjfél után Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az Eurócsoport elnöke úgy fogalmazott, hogy az ülést berekesztették, de délelőtt 11 órakor folytatják.

"Alaposan megvitattuk a görög javaslatokat, a hitelesség és a bizalom kérdését, de persze költségvetési intézkedésekről is volt szó" - magyarázta Dijsselbloem, hozzátéve: "nagyon nehéz, de folyik a munka. Ez minden, amit mondhatok".

Délután a német Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung hozta nyilvánosságra, hogy a német pénzügyminisztérium két forgatókönyvet is elképzelhetőnek tart, miután a görög javaslatokat nem tekinti megfelelő tárgyalási alapnak egy újabb, hároméves mentőprogramhoz. Vagy a görögök jelentősen javítanak az ajánlatukon, s 50 milliárd eurónyi vagyont letétbe helyeznek egy alapnál, melyből csökkenteni lehetne az adósságukat, vagy öt évre, ideiglenesen kilépnek az euróövezetből, hogy az államadósságot olyan módon is át lehessen alakítani, ahogyan az eurózóna szabályai szerint nem megengedett. Uniós tisztségviselők szerint ugyanakkor ez jogilag nem kivitelezhető.

A finn sajtó azt adta hírül, hogy a helsinki kormány sem támogatja, hogy Görögország újabb mentőcsomagot kapjon. Sajtóinformációk szerint a Timo Soini külügyminiszter vezette, A finnek (korábbi nevükön: Igazi Finnek) nevű koalíciós partner mereven elzárkózik ettől, olyannyira, hogy a kérdés kormányválsággal fenyeget Finnországban.

Az eurózóna pénzügyminiszterei kilenc órán át egyeztettek arról, hogy megfelelő alapnak tartják-e a görög kormány javaslatait ahhoz, hogy elinduljanak a tárgyalások egy újabb mentőprogramról. Miután a tárgyalások megindításához jog szerint egyhangú döntés kell, szóba került, hogy a mentőalap szabályai lehetővé teszik az úgynevezett rendkívüli eljárással való döntést, amelynek során a szavazati súlyok 85 százaléka is elegendő, vagyis Helsinki egyedül nem tudna vétót emelni. Szakértők szerint ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy Finnország egyedül van; a balti államok és Szlovénia is ellene szavazhat a tárgyalásoknak, másrészt ilyen rendkívüli eljárással akkor lehet dönteni, ha az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank (EKB) úgy értékeli, hogy az eurózóna egészének pénzügyi stabilitása sürgősen elhárítandó veszélyben forog, viszont az elmúlt hetekben Görögországgal összefüggésben mindkét intézmény ennek az ellenkezőjét állította.

A megbeszélések kezdete előtt Dijsselbloem arról beszélt, hogy a görög javaslatokat értékelni hivatott intézményi hármas, a bizottság, az EKB és a Nemzetközi Valutaalap is számos bírálatot fogalmazott meg az előterjesztéssel kapcsolatban, továbbá jelentős probléma a bizalomhiány is. "El lehet-e hinni a görög kormánynak, hogy meg is valósítja, amit megígér? - tette fel a kérdést Dijsselbloem.

Görögországnak csütörtökig kellett leadnia reformterveit, amit időben meg is tett. Az Athén által összeállított javaslatcsomag sokban hasonlított arra, amelyet június végén Görögország hitelezői állítottak össze, s amelyre a július 5-i népszavazáson a görög választók döntő többsége nemet mondott.

A csomag, amely szerint Athén a korábban elvárthoz hasonló költségvetési pályát, elsődleges többletet látszik hajlandónak vállalni, tartalmazza az áfa- és a nyugdíjrendszer, valamint az adóbeszedés átalakítását, s végső soron effektív adóemelkedéssel és nyugdíjcsökkenéssel járó intézkedéseket is. Emellett egy sor támogatást, juttatást, költségvetési transzfert eltörölnének, és új adókat is bevezetnének, illetve a már korábban bevezetett adóterhek körét is bővítenék.

A javaslat Görögország védelmi kiadásainak csökkentését is előirányozza, igaz, jelentősen kisebb mértékben, mint azt a hitelezők korábban elvárták volna: idén 100, jövőre 200 millió euróval. A hitelezők éves szinten 400 milliós vágást tanácsoltak.

A javaslatcsomagban továbbra is szerepel a társasági adó 26-ról 28 százalékra emelése, a tévéreklám-adó, valamint a frekvenciák elárverezése és a privatizáció.

Szombaton írtuk:

A görög parlament szombatra virradóra megszavazta a kormány javaslatcsomagjának támogatását, amelyet Athén két nappal ezelőtt nyújtott be a külföldi hitelezőknek az újabb pénzügyi támogatás reményében.

A 300 tagú törvényhozás 251 igen szavazattal, 32 nem ellenében fogadta el a javaslatcsomagot, nyolc képviselő pedig tartózkodott a voksolásnál.

Az AFP francia hírügynökség értesülései szerint a kormányon lévő baloldali Sziriza párt tíz tagja, köztük Panajótisz Lafazanisz környezetvédelmi és energiaügyi miniszter, valamint a parlament elnöke is a javasolt reformintézkedések ellen szavazott vagy tartózkodott, heten pedig távol maradtak a voksolástól, például Jánisz Varufakisz volt pénzügyminiszter.

Mivel a Független Görögök nevű jobboldali párttal közösen kormányzó Sziriza 149 parlamenti hellyel rendelkezik, a koalíció kisebbik tagja pedig 13-mal, az ellenzéki csoportosulások támogatása elengedhetetlen volt a csomag elfogadásához.

Alekszisz Ciprasz miniszterelnök a szavazást követően kijelentette, hogy a kormány "erős felhatalmazást kapott a tárgyalások befejezéséhez, amelyek egy, gazdaságilag életképes és társadalmilag igazságos megállapodás megkötésére irányulnak".

Ciprasz felszólalásában nem tért ki a javaslatcsomag ellen szavazó kormánypárti képviselőkre, mindössze annyit mondott, hogy a nemzetközi hitelezőkkel folytatott egyeztetésekre kell koncentrálni. "Most az a legfontosabb, hogy pozitív kimenetele legyen a tárgyalásoknak. Minden mást majd a maga idejében" - fogalmazott.

A kormányfő a szavazás előtt elismerte, hogy az egyebek mellett nyugdíjcsökkentést és adóemelést tartalmazó javaslatcsomag távol áll pártja korábbi ígéreteitől, azonban - mint mondta - ez az egyetlen esély Görögország számára ahhoz, hogy újabb mentőhitelhez juthasson.

A görög kormány az európai partnereknek ígért, hároméves időtartamra szóló intézkedésekért cserébe egy újabb, 53,5 milliárd eurós kölcsönt remél.

Korábban írtuk:

Alapos vizsgálatnak veti alá pénteken és szombaton az összes érintett hitelező intézmény azt a javaslatcsomagot, amelyet csütörtök éjjel terjesztett elő a görög kormány az államadósság-válság kezelésére. Az Eurócsoport szombati ülésén dönthet a javaslatok életképességéről és a hiteltárgyalások esetleges megindításáról.

Pénteken az Európai Központi Bank (EKB), a Nemzetközi Valutaalap (IMF) az Európai Bizottság (EB) és az euróövezeti pénzügyminisztereket tömörítő Eurócsoport vezetői egyeztettek az egyebek között privatizációt, adóemeléseket és kiadáscsökkentéseket tartalmazó javaslatokról.

Az intézmények vezetőinek egyfelől arról kell véleményt alkotniuk, hogy Görögország szerdán benyújtott hitelkérelme megfelel-e az euróövezeti mentőalap, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) feltételrendszerének.

A kérelemben - amely nem tartalmazott pontos összeget az igényelt hitelre - Athén három évre szóló finanszírozási megállapodást javasolt az euróövezeti mentőalapnak, cserébe a csütörtökön benyújtott csomagban részletezett mélyreható reformokat hajtana végre.

A tanácskozás másik témája a csütörtök éjjel benyújtott javaslatcsomag kiértékelése, azaz annak eldöntése, hogy az Athén által vállalt "előzetes intézkedések" és hosszabb távú gazdaságszerkezeti reformok elegendőek-e ahhoz, hogy Görögország vissza tudja fizetni tartozását hitelezőinek.

A görög parlament péntek éjjel szavaz arról, támogatja-e az Alekszisz Ciprasz vezette kormányt, hogy megkösse a reformokért cserébe pénzügyi támogatást biztosító megállapodást a nemzetközi hitelezőkkel. Pénteken több ellenzéki párt is jelezte, igennel fog szavazni.

Szombaton az Eurócsoport délután 3 órára összehívott ülése előtt, délelőtt 10 órakor ül össze a pénzügyminiszter-helyetteseket tömörítő munkacsoport, amely megvitatja az EKB, az IMF és az EB pénteki egyeztetésének eredményeit és előkészíti a döntést az Eurócsoport ülésére. Még ezen a délelőtti ülésen egyeztetnek Görögország hétvégét követő átmeneti finanszírozásáról, amely 3,4 milliárd eurót jelent különböző forrásokból.

Az euróövezeti pénzügyminiszterek is áttekintik az EKB, az IMF és az EB ajánlásait, valamint megvitatják a munkacsoport konklúzióit. Az információk és értékelések fényében feltételesen felajánlhatják a hiteltárgyalások megindítását Athénnak, ha az rövid határidőn belül teljesít bizonyos "előzetes intézkedéseket". Ha az Eurócsoport a tárgyalások elindítása mellett dönt, nem kötelező megtartani az euróövezet, valamint a teljes Európai Unió vasárnapra összehívott csúcsértekezleteit.

A pénzügyminiszterek dönthetnek úgy is, hogy nincsenek meg a feltételei a tárgyalások megkezdésének. Ebben az esetben a görög kormánynak még a hét végén át kellene vinnie a parlamenten a legfontosabb reformígéreteit és adóemelésre tett javaslatait, hogy az euróövezeti tagállamok állam-, illetve kormányfőinek vasárnapra összehívott találkozóján mégis a hiteltárgyalások megindítása mellett döntsenek.

A vasárnap délután 4 órára összehívott euróövezeti csúcs politikai támogatást nyújthat a görög kormányfőnek arra, hogy "eladja" Görögországban a fájdalmas reformintézkedéseket, valamint Angela Merkel német kancellárnak arra, hogy rendkívüli parlamenti ülést hívjon össze a hiteltárgyalások jóváhagyására - uniós források tájékoztatása szerint.

Abban az esetben, ha az euróövezeti vezetők tanácskozásán sem lesz megállapodás, európai uniós csúcsot tartanak az összes tagállam vezetőjének részvételével délután 6 órakor. A találkozón az uniós költségvetést, valamint környező, nem euróövezeti szomszédos országokat - Bulgáriát, Romániát és Horvátországot - érintő döntéseket hozhatnak meg. Ekkor vehetik napirendre a Görögországnak nyújtandó humanitárius segítség kérdését, valamint a görög tőkekorlátozásokkal összefüggő, illetve a lehetséges migrációs és határbiztonsági intézkedéseket.

Hétfőn telekonferenciát tart az EKB kormányzótanácsa, hogy döntsön a görög bankok vészhelyzeti likviditási támogatásának (ELA) folytatásáról. Ha a hét végén döntés születik a tárgyalások újraindításáról, az EKB vélhetően kisebb mértékben megemeli az ELA plafonját, hogy a bankok ne fussanak ki a készpénzből. Az EKB azonban feltehetően azt akarja majd, hogy az athéni kormány tartsa fenn a jelenleg is életben lévő tőkekorlátozásokat, megelőzendő a bankok fizetésképtelenné válását, újranyitásukat pedig feltőkésítésükhöz köti.

Megállapodás hiányában az EKB kormányzótanácsa megtárgyalja az euróövezet stabilitásának megvédését szolgáló vészhelyzeti intézkedéseket. Ezek közé tartozik az például, hogy növelik az euróövezeti országok államkötvényeinek vásárlását a mennyiségi enyhítési program keretében.

Megállapodás esetén a jövő héten összeül a német törvényhozás, hogy megadja a kormánynak a felhatalmazást a hiteltárgyalások megindítására Görögországgal. De több más országban, köztük Észtországban, Ausztriában, Szlovákiában, Finnországban és Hollandiában is parlamenti felhatalmazást kell ehhez kérniük a nemzeti kormányoknak. Várhatóan Franciaországban is összeül a parlament, bár törvényileg nem lenne köteles politikai jóváhagyást adni.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Srebrenicai mészárlás: tízezrek vettek részt az évfordulós megemlékezésen

Húsz évvel ezelőtt Srebrenicában több mint nyolcezer muszlim férfit és fiút gyilkoltak meg a… Tovább olvasom